Még megfigyelhetjük a tavaszi állatövi fényt
A hónap második felében, egészen 30-ig alkalmas (holdmentes) lesz az alkonyat utáni időszak – persze megfelelő időjárás esetén – az állatövi fény megpillantására. Mindenképp olyan észlelőhelyet keressünk, ahonnan a nyugati égbolt nem fényszennyezett! Olyan napot válasszunk az észleléshez, amikor délután szép élénk kék az ég! Ilyenkor már előfordul szaharai porszállítmány felettünk, ettől homályos, opálos lesz a nappali ég is, és a por miatt az állatövi fényt nem fogjuk látni.
Ugyanez vonatkozik persze a túlzottan párás időre is, bár az kevésbé jellemző a kora tavaszra. Alkonyat után egy jó órával már feldereng a nyugati ég alján a fénykúp, amelynek csúcsa szerencsés esetben túlnyúlik a Fiastyúkon és egészen a téli Tejútig követhető. Az irányát a Fiastyúk és a Jupiter meghatározta vonal jelzi. A legszebbnek napnyugta után 1,5-2 órával láthatjuk, utána a halvány derengés belevész az éjszakába.
Március 20-án átlépünk a csillagászati tavaszba
Magyar idő szerint délelőtt 10:01-kor éri el bolygónk pályáján a tavaszpontot, ekkor lépünk át a csillagászati tavaszba. Ezen a napon a Nap pontosan keleten kel és pontosan nyugaton nyugszik, így ha az első tavaszi napnyugtát szeretné valaki megörökíteni, itt a remek alkalom. Érdemes lehet valamilyen szép tereptárgyat a képbe komponálni. Keleti határainknál 17:45, Budapesten 17:56, nyugaton 18:06 a napnyugta ideje.
20-ig még láthatjuk egymás mellett a Merkúrt és a Vénuszt
A hónap közepén a két belső bolygó egymástól jó 5 fokra jár a nyugati horizonton, de mivel napnyugta után egy órával lenyugszanak, nem túl sok idő marad a megfigyelésükre. Sajnos 20-án már nagyon hamar lenyugszanak, ezt követően nem figyelhetjük meg őket az alkonyi égen.
Ha van lehetőségünk egy hegytetőről távcsővel figyelni vagy nagyobb (500-600mm) teleobjektívvel a lenyugvó Vénuszt, akár a kis sarlócska torzulását, színes villanását is megfigyelhetjük (lásd a videóban). Ez teljesen ugyanolyan délibáb-hatás, mint amit a lenyugvó Nap vagy Hold esetében is láthatunk.
A Vénusz alsó együttállásban a Nappal 23-án
Magyarul ez azt jelenti, hogy a belső bolygószomszédunk ekkor lesz tőlünk nézve a legközelebb a Naphoz, fizikailag a Föld és a Nap között jár. Ennek köszönhetően a nappali égen is csak rendkívüli elővigyázatossággal és speciális körülmények közepette lehet megfigyelni. Kiváló tisztaságú égbolt, a Napot stabilan kitakaró tömör, átlátszatlan tárgy és nagy nagyítású teleobjektív vagy távcső. Mivel a déli órákban a Vénusz a Nap felett 8 fokra, picit jobbra található (az együttállás neve nem erre utal, lásd az ábrát), ez kis mértékben megkönnyíti a megfigyelést, és megfelelő kitakaró eszközt használva akár alaposabban is megnézhetjük a mindössze 1 százalékos megvilágítású Vénuszt.
A bolygó alsó, Nap felé eső peremét fogja leheletvékonyan megvilágítani a napfény, így egy kis „hajó” alakú fénylő ívet láthatunk majd. Ehhez tiszta ég, lehetőleg szélmentes idő (a szél hatására nagyon rezegnek a felettünk lévő légcsomagok, s e turbulens áramlás a kis sarlót is iszonyúan elmozgatja, így fotón se lesz szép, és megtalálni is nehezebb az életlensége miatt) szükséges, és jó adag türelem.
A hónap végén a Vénusz már a hajnali égen ragyog fel, 25-én reggel akár már meg is pillanthatjuk, ekkor 50 perccel kel a Nap előtt, 31-én már picit több mint egy órával előtte bukkan fel a horizonton. Az alkonyi égre majd csak egy év múlva tér vissza.
29-én ismét egy fogyatkozás, ami nem nekünk kedvez
A napfogyatkozásnéző szemüvegünket, ha nem túl régi, most elővehetjük! (A régit már rég ki kellett volna dobni, a lebomló anyagai miatt elvész a védő hatása.) Aki rendszeresen végez napmegfigyeléseket, annak van kéznél e célra szolgáló szűrője, amelyet a távcsövére, teleobjektívjére illeszthet. Ilyen védelem nélkül senkinek se jusson eszébe a Napba nézni, kivéve, ha örökölt egy fehér botot és van otthon kiképzett vakvezető kutyája. Ha nincs napszűrőnk, akkor a Nap képének lyukkamerás kivetítésével lehet próbálkozni – bár a fogyatkozás igen kis mértéke miatt ez nem lesz most túl látványos.
Részleges napfogyatkozás lesz 29-én, amelyet az északi sarkvidéken érdemes megcsodálni, ha valakit épp odasodor a szerencséje. Itthonról annyit láthat majd a megfelelő napszűrőn keresztül a megfigyelő, hogy a napkorong jobb felső része behorpadt picit. Az ország keleti-délkeleti részén ezt csak távcsövön át (szintén napszűrővel) látható, kb. fél százalékos, míg az északnyugati országrészben 5 százalékos lesz a fogyatkozás. A fogyatkozás kezdete nyugaton 11:43 lesz és egy órát tart, délkeleten 11:59 lesz és 40 percet tart. Budapesten 11:51-12:50 között harap bele a Markoláb a Napba.
Hold-Spica együttállás 16-án este
Alig egy fokra lesz a Hold felett a Spica, a Szűz legfényesebb csillaga az este során, majd később nő a távolságuk. Mivel a Hold 93 százalékos megvilágítású lesz, ezért a fényes csillag se lesz túl könnyű az esti órákban, éjfélre már 2 fokra nő a távolságuk, ekkor kevésbé zavar be a Hold fénye a Spica látványába. Hajnalra már közel négy fok választja el őket.
Hajnali holdsarló 27-én
A kelet-délkeleti ég alján bukkan majd fel a 7,5 százalékos sarló, ám alig 45 perccel napkelte előtt. Ez azt jelenti, hogy a sarló fázisának nagysága ellenére se lesz könnyű megpillantani a már erősen világos horizonton. Keleti határainknál 04:36, Budapesten 04:47, nyugaton 04:56 lesz a holdkelte ideje.
30-án már megint óraállítás…
30-án hajnalban áttérünk a nyári időszámításra, akinek a szervezetét megviseli az óra – valljuk be, teljesen felesleges – tekergetése, az akár már egy héttel előtte is megpróbálhat apránként felkészülni rá. Érdemes kicsit hamarabb lefeküdni, minden nap 10-15 percet hozzálopva az éjszakai alváshoz, így a 30-án hajnali veszteséget kevésbé súlyosan éli majd meg a szervezetünk. 30-án hajnal 2-kor 3 órára tekerjük a mutatókat, vagyis egy órával rövidebb lesz a pihenésre szabott idő.
Alkonyi holdsarló 30-án és 31-én
30-án alkonyatkor 2,3 százalékos sarlót figyelhetünk meg, szerencsére kedvező égi geometria segíti ezt. Keleti határainknál 19:45, Budapesten 19:57, nyugaton pedig 20:06 a sarlóhoz ideális időpont, innentől fogva még egy óra holdnyugtáig. 31-én 7,6 százalékos lesz a Hold megvilágítása, a megfigyeléshez kedvező időpont keleten 20:26, Budapesten 20:37, nyugaton 20:47 lesz. Ezen az estén még majdnem 2 óránk lesz holdnyugtáig.
The post Égi jelenségek 2025. március második felében first appeared on National Geographic.
