Orbán Viktor 3-6 százalékos GDP-arányos gazdasgi növekedést várna el a következő években. A miniszterelnök szeptember végén, a közszolgálati egyetemen mondott beszédében kijelentette: „Az Európai Unió beleragad a 3 százaléknál alacsonyabb növekedési sávba, valahol 0 és 3 százalék között. Ebben az évben talán 1 százalékot tud növekedni az Európai Unió, de ha csak valami radikális gazdaságpolitikai fordulat nem történik, arról beszéltem, hogy szerintem nem történik, akkor nem tud kitörni az unió a 0 és 3 százalék közötti GDP-növekedés sávjából. Ez nekünk kevés! Tehát
a gazdasági semlegesség politikájának első és talán legfontosabb eleme, hogy nekünk a 3 és 6 százalék közötti gazdasági növekedési tartományban kell hosszabb távon is helyet foglalnunk.
A GDP-célt korábban gazdasági szereplők sem találták tarthatónak, de – amint arra a 444 felhívta a figyelmet – egy kormányzati dokumentum szerint sem lesz hosszú távon ekkora növekedés Magyarországon. Az Európai Bizottságnak október utolsó napjaiban elküldött, Magyarország középtávú költségvetési-strukturális terve 2024 címet viselő anyagban gyakorlatilag el is ismeri a kormány, hogy csak egy felfújt lufi a gazdasági semlegesség.
A 444 megjegyzi, a dokumentumban van egy táblázat, a 2038-ig terjedő időszak GDP-céljairól: „eszerint nemhogy elérné a magyar gazdaság rövid időn belül az Orbán által említett 3-6 százalékos növekedési sáv felső határát, hanem sokkal inkább néhány év alatt visszaesik a miniszterelnök által kevésnek mondott 0-3 százalékos sávba”.
Az előrejelzések szerint a GDP a jövő évi 3,4 százalék után 2026-ban 4,1 százalékkal nőhet. Ezt követően 0,2 százalékponttal lép előrébb a magyar GDP növekedése és 2028-ban is 4,3 százalékos bővülést remélnek. Innentől kezdve azonban egy viszonylag nagyobb fékezés következik, 2029-re már csak 3,2, majd 2,7 százalékos növekedés lesz Magyarországon, ami után fokozatosan egyre kisebb számokat látni a táblázatban. A kormány által készített előrejelzés szerint 2031 és 2038 között 1,7 és 2,3 százalék között lehet a gazdasági növekedés.
A gazdaság eddigi teljesítményén végignézve egyébként a szakértők szerint is túlzó Orbán 6 százalékos növekedési álma, a múltban eddig csak egyszer, 2021-ben sikerült 7 százalékkal nőnie a GDP-nek. Ez is csak azért jöhetett össze, mert előtte a koronavírus-járvány miatt teljesen leállt a gazdaság, vagyis egy nagyon alacsony bázisról kellett eredményt elérni.
A 3-6 százalékos GDP-cél egyébként teljességgel irreálisnak minősítette Zsiday Viktor, a Hold Alapkezelő Citadella Származtatott Befektetési Alap portfóliókezelője is, aki szerint például Magyarország potenciális növekedése – kifejezetten hosszabb távon nézve – nem több, mint éves 1–2 százalék.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint a magyar gazdaság egyelőre ráadásul csökkenő pályán van. „Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2024 harmadik negyedévében a nyers adatok szerint 0,8 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,7 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszaki értékétől”.
The post Egy kormányzati dokumentum megkérdőjelezi Orbán hosszútávú gazdasági céljainak realitását first appeared on 24.hu.
