Elege lett egy törvényszéki bírónak abból, hogy a harmadik éve nem emelkedtek a fizetések az igazságszolgáltatásban, ezért az Európai Bizottsághoz fordult panaszával.
A panasz célja, hogy hatékony lépéseket sürgessen a magyar bíróságok függetlenségének helyreállítása érdekében figyelemmel arra, hogy a bírák és igazságügyi alkalmazottak javadalmazására vonatkozó törvényi szabályozás elégtelensége miatt Magyarországon az uniós joggal ellentétes módon, tartósan és rendszerszinten sérül az igazságszolgáltatás intézményi függetlensége
– fogalmazott beadványában dr. Oláh Gaszton, a Budapest Környéki Törvényszék bírója, aki a 24.hu-nak is elküldte a dokumentumot, amelynek következménye akár egy kötelezettségszegési eljárás lehet is Magyarországgal szemben.
„A bírói és ügyészi kar évek óta kényszerű szemlélője annak, hogy az illetményekben megnyilvánuló társadalmi megbecsültsége hogyan süllyed egészen méltatlan mélységekbe, és jelenleg is döbbenettel nézi, ahogyan a bírósági szervezet teljes vezetése hasztalan próbál fellépni a jelenséggel szemben. Elég volt. Soha nem lehetett és nem is lehet költségvetési kérdés a hatalmi ágak méltó javadalmazása. Ahogy ez a másik két hatalmi ág, az Országgyűlés és a kormány esetében soha nem is volt az.
Aki azt állítja, hogy egy nagyságrendileg 40 ezer milliárd forint főösszegű magyar költségvetésben éppen a legalapvetőbb demokratikus intézmény megfelelő működésére nincs pénz, az térjen magához
– mondta lapunknak Oláh Gaszton, aki arra számít, hogyha a kormány magától nem lép az ügyben, akkor az Európai Bizottság lépésére kénytelen lesz rendezni a problémát.
„Bárki beadhat panaszt az Európai Bizottságnál, ezért arra biztatom bíró és igazságügyi alkalmazott kollégáimat, de az ügyészeket és ügyészségi alkalmazottakat is, hogy akár az enyémmel azonos tartalommal, de maguk nyújtsanak be panaszt, mert minél többen vagyunk, annál nagyobb a súlya, jelentősebb a fellépésünk” – tette hozzá.
Mohos Márton / 24.hu
A bírók és igazságügyi alkalmazottak egyre nehezebb helyzetéről – ami egyes bírósági vezetők szerint már a bíróságok működését is veszélyezteti – többször is írtunk: a rekordinfláció ellenére 2022 januárja óta nem nyúltak a bírói illetményalaphoz, ami miatt a fizetések a reálértékük több mint egyharmadát elvesztették. Ezért a bírósági alkalmazottak sorra hagyják ott a pályát. De a bíróknál is elindult az elvándorlás, mert még egy vagyonőrt is magasabb órabérrel vesznek fel a bíróságra, mint egy kezdő bírót, és vannak, akik vérplazmaadással kénytelenek kiegészíteni a keresetüket.
Oláh a panaszában a következő érveket sorolja fel, hogy a bírói és igazságügyi alkalmazotti bérekre vonatkozó jelenlegi törvényi szabályozás miért összeegyeztethetetlen a bírói függetlenség elvével:
nem biztosít a bírói hivatás jelentőségéhez méltó javadalmazást a magyar bírák és igazságügyi alkalmazottak számára,
nem tartalmaz olyan korrekciós mechanizmust, amely garantálja a bírói és igazságügyi alkalmazotti fizetések reálértékének megőrzését,
nem biztosítja a bírói hatalmi ág elválasztását a másik két hatalmi ágtól, mert nem tartalmaz olyan mechanizmust, amely lehetővé teszi a bírák és igazságügyi alkalmazottak javadalmazásának a végrehajtó és a törvényhozó hatalomtól független, önkényes beavatkozástól mentes, objektív és ellenőrizhető kritériumok alapján történő meghatározását, és teljes egészében a végrehajtó és a törvényhozó hatalom politikai akaratától teszi függővé a bérek meghatározását.
Végül ellentétes a hatalmi ágak egyensúlyának követelményével, figyelemmel arra, hogy mind a végrehajtó, mind a törvényhozó hatalom képviselőihez képest számottevően alacsonyabb javadalmazást határoz meg a bírák számára.
„A probléma rendszerszintű jellegét igazolja, hogy a magyar igazságszolgáltatási szervezetrendszer alulfinanszírozottsága nem először sodorja kritikus helyzetbe a harmadik hatalmi ágat. Tíz év távlatában másodszor áll elő az a helyzet, hogy a bírák és igazságügyi alkalmazottak javadalmazása évekre elértéktelenedik. A magyar jogi szabályozás azon hiányossága, hogy nem biztosítja a bírói bérek reálértékének megőrzését, és nem gondoskodik olyan korrekciós mechanizmusról, amely legalább az infláció következményeinek kiküszöbölését szolgálja, legutóbb 2016 és 2019 között okozott hasonló krízist az igazságszolgáltatásban. Mindezek miatt a panasz célja nem pusztán a költségvetési törvényben meghatározott bírói illetményalap egyszeri megemelése, hanem olyan szabályozási keret kialakítása, mely hosszú távon biztosítja a bírói szervezetrendszer anyagi értelemben vett függetlenségét. Mindaddig, amíg magyar szabályozási környezet nem gondoskodik arról, hogy a bírói bérek kövessék a társadalmi-gazdasági realitásokat, és teljes egészében a kormány és a parlamenti többség döntésére bízza a bírói és igazságügyi alkalmazotti bérek meghatározását,
a szabályozás intézményes szinten veszélyezteti a bírói függetlenséget, és lehetőséget ad arra, hogy a végrehajtó és a törvényhozó hatalom tendenciózusan, ismétlődően és tartósan nyomást gyakoroljon a bíróságokra a javadalmazás útján
– írta a Budapest Környéki Törvényszék bírája.
Bielik István / 24.hu
Az Európai Bizottságnak legfeljebb 12 hónapja van megvizsgálni a panaszt. Ha az abban foglaltakat megalapozottnak találja, akkor kötelezettségszegési eljárást indít. Ez esetben a testület első lépésként észrevételt küld a magyar hatóságoknak, és felkéri őket a helyzet rendezésére. Erre legfeljebb két hónapjuk van reagálni. Ha nem léptek megfelelően, vagy nem tudják eloszlatni a bizottság aggályait, akkor a bizottság előbb felszólítást küld, majd az Európai Bírósághoz fordulhat, amelynek döntése kötelező érvényű a tagállamok számára.
Oláh Gaszton abban bízik, hogy nem éri meg a kormánynak és az Országgyűlésnek egy újabb kötelezettségszegési eljárás.
„Az Országos Bírói Tanács (OBT) ülésén elhangzott, hogy egyszázalékos illetményemelés a teljes bírói szervezetrendszerre és adminisztrációra nézve nagyjából egymilliárd forintot jelent. Az OBT 35 százalékos visszamenőleges illetményemelést kért, ami nagyságrendileg 35 milliárd forintba kerül kerülne” – mondta lapunknak a panaszt jegyző bíró, aki szerint jelenleg nehéz másképp értelmezni a helyzetet, mint hogy a kormányzatnak nem érdeke, hogy az igazságszolgáltatás – mint harmadik hatalmi ág a fékek és ellensúlyok rendszerében – megfelelően betöltse a szerepét.
A kormányzat részéről Répássy Róbert igazságügyi államtitkár azt állította az OBT áprilisi ülésén, hogy az idén nincs fedezet a bírók béremelésre, viszont bíróknál is rosszabb helyzetben levő bírósági alkalmazottak esetében elképzelhetőnek nevezte, hogy részesülhetnek valamiféle bérrendezésben. Azóta többször is rákérdeztünk erre, valamint a bírósági illetményalap emelésére az igazságügyi tárcánál, de egyszer sem reagáltak.
The post Egy magyar bíró panasszal fordult az Európai Bizottsághoz a fizetések miatt first appeared on 24.hu.
