Egy pályakezdő pedagógus többet fog keresni, mint egy 20 éve a pályán levő egyetemi oktató

A közoktatásban dolgozó pedagógusok béremelésével az eddiginél is méltatlanabb helyzetbe kerülnek az állami egyetemi oktatók, akik egy részének még a 300 ezer nettót sem éri el a fizetése. Hiába kongatják évek óta a vészharangot, a felsőoktatási bértábla 2018 óta nem változott, az egyetemi karoknak pedig nincs pénzük saját hatáskörben emelni a béreket. Rengeteg egyetemi oktató vállal másodállást, vagy ösztöndíjakkal, pályázatokkal igyekszik kiegészíteni a bérét, de folyamatos a létbizonytalanság és a bérfeszültség.

„Egy gyakornok besorolású, kezdő tanár bruttó 528 ezer forintot fog keresni, ami nettóban 351,1 ezer forintot jelent. Tehát ad absurdum az is elképzelhető, hogy ha én a héten leállamvizsgáztatok valakit, és ő februártól elkezd tanítani egy középiskolában, akkor többet fog keresni, mint én doktorival, habilitációval, 20 év felsőoktatási gyakorlattal, 5-6 idegen nyelv ismeretével” – mondja a 444-nek az ELTE BTK egyik neve elhallgatását kérő habilitált docense.

A még állami fenntartású egyetemeken dolgozó oktatók évek óta kongatják a vészharangot, hogy megalázóan alacsony a fizetésük. Ezt az amúgy is meglévő bérfeszültséget most tovább növeli a közoktatásban dolgozó pedagógusok bérének valószínűsíthető emelése, aminek köszönhetően még egy pályakezdő pedagógus is többet kereshet, mint az egyetemi ranglétra közepén álló oktatók.

Bértábla

A kormányrendelet szerint a közoktatásban dolgozók bére 32 százalékkal emelkedik majd, mégpedig így:

A pályakezdő gyakornokok bére 2024-ben bruttó 528 800 forint. Pedagógus I. kategóriában a havi illetmény alsó határa 410 ezer forintról bruttó 538 ezer forintra nő. Pedagógus II. kategóriában 430 ezer forintról bruttó 555 ezer forintra. Mesterpedagógus kategóriában a havi illetmény alsó határa 520 ezer forintról bruttó 630 ezer forintra nő. A kutatótanárok esetében 640 ezer forintról bruttó 750 ezer forintra.

Ehhez képest nézzük az állami fenntartású felsőoktatási intézményekre vonatkozó bértáblát. Az egyetemen dolgozó oktatók bére két elemből tevődik össze: egyrészt a törvény által is szabályozott alapbérből, másrészt pedig illetményekből, amelyekről az egyetem saját hatáskörében dönt. Ezek az illetmények nemcsak oktatási intézményenként változnak, de karokon belül is. Az ELTE Bölcsészettudományi Karának bértáblája jelenleg így néz ki:

1. Tanársegéd I.

TÁRGYHAVI ALAPILLETMÉNY: 221 760 MUNKÁLTATÓI DÖNTÉSEN ALAPULÓ ILLETMÉNY: 83 600 GARANTÁLT BÉRMINIMUMRA VALÓ KIEGÉSZÍTÉS: 74 640 LAKOSSÁGI FOLYÓSZÁMLA PÉNZINTÉZET: 1 181 BRUTTÓ ÖSSZESEN: 381 181 NETTÓ JÁRANDÓSÁG: 253 486

2. Tanársegéd II.

TÁRGYHAVI ALAPILLETMÉNY: 221 760 MUNKÁLTATÓI DÖNTÉSEN ALAPULÓ ILLETMÉNY: 54 000 GARANTÁLT BÉRMINIMUMRA VALÓ KIEGÉSZÍTÉS: 104 240 LAKOSSÁGI FOLYÓSZÁMLA PÉNZINTÉZET: 1 181 BRUTTÓ ÖSSZESEN: 381 181 NETTÓ JÁRANDÓSÁG: 253 486

3. Adjunktus I.

TÁRGYHAVI ALAPILLETMÉNY: 277 200 MUNKÁLTATÓI DÖNTÉSEN ALAPULÓ ILLETMÉNY: 94 000 GARANTÁLT BÉRMINIMUMRA VALÓ KIEGÉSZÍTÉS: 48 800 LAKOSSÁGI FOLYÓSZÁMLA PÉNZINTÉZET: 1 181 BRUTTÓ ÖSSZESEN: 421 181 NETTÓ JÁRANDÓSÁG: 280 085

4. Adjunktus II.

TÁRGYHAVI ALAPILLETMÉNY: 277 200 MUNKÁLTATÓI DÖNTÉSEN ALAPULÓ ILLETMÉNY: 123 600 GARANTÁLT BÉRMINIMUMRA VALÓ KIEGÉSZÍTÉS: 19 200 LAKOSSÁGI FOLYÓSZÁMLA PÉNZINTÉZET: 1 181 BRUTTÓ ÖSSZESEN: 421 181 NETTÓ JÁRANDÓSÁG: 280 085

5. Docens

TÁRGYHAVI ALAPILLETMÉNY: 388 080 MUNKÁLTATÓI DÖNTÉSEN ALAPULÓ ILLETMÉNY: 116 400 GARANTÁLT BÉRMINIMUMRA VALÓ KIEGÉSZÍTÉS: 20 LAKOSSÁGI FOLYÓSZÁMLA PÉNZINTÉZET: 1 181 BRUTTÓ ÖSSZESEN: 505 681 NETTÓ JÁRANDÓSÁG: 336 883

A ranglétra legfelső fokán álló professzorok bére mintegy bruttó 710 ezer forint, amely körülbelül egy nettó 544 ezres alapbért és 166 ezer forintos illetménykiegészítést jelent. Ebben az összegben benne van egy 40 ezer forintos tanszékvezetői pótlék is. Fontos megjegyezni, hogy ezek az ELTE Bölcsészettudományi Karának bérei, de nagyon hasonló a helyzet a Természettudományi Karon (TTK) és a Tanító- és Óvóképző Karon (TÓK).

Ezek a számok abból a szempontból is érdekesek, hogy a kormány 2024-ben azt a célt tűzte ki, hogy a pedagógusok bére elérje a diplomás átlagbér 71,8 százalékát. Az állami egyetemeken dolgozó oktatók bére viszont nemhogy a 2024-es diplomás átlagbért, a bruttó 936 513 forintot nem éri el, de a docensekig bezárva még a kormány által elérni kívánt pedagógus átlagbért, a bruttó 672 416 forintot sem. A privatizált egyetemeken mindenképpen többet keresnek az oktatók, de a különbség mértéke teljesen változó. Például a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán egy docens bére 555 ezer forint, tehát csupán 50 ezerrel több, mint az ELTE-n.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a bérek között az ELTE karain belül is nagy a szórás, ugyanis az egyetemi bérminimum a bérezés tekintetében csak a legkisebb összeget határozza meg, azon felül a karok dékánjai önállóan dönthetnek a bérezésről a kar költségvetésének rovására. Adódik a kérdés, hogy miért nem emelik saját hatáskörben a Bölcsészettudományi Karon a fizetéseket? A válasz nem meglepő: nincs rá elegendő forrás az államtól érkező normatívából, amelyet a hallgatók száma után kapnak.

Ugyanakkor a Gazdaságtudományi (GTK) vagy az Informatikai Karon (IK) tanító oktató jóval magasabb illetményt kap az egyetemtől, tehát sokkal többet is keres. Ennek több oka is van. Egyrészt az egyetem tisztában van azzal, hogy közgazdász és informatikai végzettségű emberek csak akkor fogják választani az oktatói pályát, ha a munkaerőpiaccal versenyképes fizetést adnak. Másrészt ezeken a karokon sokkal kevesebb az oktató és több a diák, mint például a Természettudományi Karon vagy a Tanító- és Óvóképző Karon. Tandíjat is több hallgató fizet, mint például a Bölcsészettudományi Karon, ahol alacsony a ponthatár az állami képzésre. Emellett a karok folytathatnak gazdasági tevékenységet is, azt pedig nem nehéz belátni, hogy ezeket a Gazdaságtudományi Karon és az Informatikai Karon könnyebb kivitelezni.

Forrásunk ugyanakkor megjegyzi, hogy az ELTE egy tudományegyetem, tudományos szempontból legproduktívabb kara pedig nem a GTK vagy az IK, hanem a fizetések tekintetében silány Természettudományi Kar, márpedig szerinte a tudományos kiválóságnak tükröződnie kellene a fizetésekben is. Véleménye szerint az is nonszensz, hogy bár az ELTE az egyik legfontosabb műhelye a tanár- tanító- és óvodapedagógusi képzésnek, az ezzel foglalkozó karokon (BTK, TTK, TÓK) láthatóan nem emelik a béreket, miközben a közoktatásban nagy sokára erre mégiscsak sor kerül.

Változások a változatlanságban

A fent is írt, törvényben rögzített alapbérek 2018 január elseje óta változatlanok, akkor volt utoljára emelés három szakaszban. Azóta az illetmények összege változott csak, illetve bevezették a garantált bérminimumra való kiegészítését, amiért törvény írja elő, hogy 2023. december 1-től bruttó 326 ezer forintnál kevesebbet senki sem kereshet.

A bértábla változatlansága miatt az ELTE érintett oktatói már évek óta tiltakoznak. 2021-ben és 2022-ben került sor egy kétlépcsős, kétszer 15 százalékos béremelésre az egész, akkor még sokkal nagyobb állami felsőoktatásban. Ezt azonban az egyetem nem az alapbérbe építette bele, hanem illetmény formájában adja. Az illetménnyel az a baj, hogy bármikor elvehető, ezért ez folyamatos létbizonytalanságban tartja a dolgozókat. Másrészt a bankokban a hitelkérelmeknél sem veszik figyelembe az illetményt, csak az alapbért, ami egy docens esetében például bruttó 388 080 forint.

Ráadásul ez a kétszer 15 százalékos emelés sem tekinthető egységesnek, ugyanis 2021 óta emelkedett a garantált bérminimum is, ezért a tanársegédek és adjunktusok bérét a törvény által előírt szintre kellett emelni, így viszont ők százalékosan immár jóval kevesebb illetményemelést kaptak (viszont változatlan fizetést).

Az egyetemen dolgozó oktatók szerint, mivel a bérek ennyire alacsonyak, és nincs pénz az emelésre, az egyetem csak annak köszönhetően tud tovább működni, hogy különféle ösztöndíjakkal, kiemelkedő presztízsű folyóiratokban megjelent cikkekért járó jutalmakkal igyekszik motiválni az oktatókat. Ezeket viszont legfeljebb az oktatók top 10 százaléka kapja meg, ráadásul egy ilyen juttatás határozott időre szól, leginkább fél vagy egy évre, egzisztenciát alapozni rá nem lehet.

Az egyetemi oktatók ezeken az ösztöndíjakon kívül nemigen juthatnak plusz forráshoz az egyetem berkein belül, ugyanis nem jár pluszpénz a túlóráért, a szakdolgozókért, konzultációkért és egyéb tevékenységekért se. A vezetői pótlékok is nagyon alacsonyak, mindössze 40 ezer forintot kap egy tanszékvezető vagy egy intézetigazgató.

Másodállás, folyamatos bizonytalanság

„Egyetemi oktatónak lenni már csak mellékjövedelem” – mondja egy oktató, aki 20 évnyi docensi munka mellett, hogy megéljen a fizetéséből, kénytelen másodállást vállalni. Ő egy francia gimnáziumban tanít heti 8 órában, amivel majdnem annyit keres, mint docensként.

Ő azonban ismer olyat is, aki félállásban informatikusként dolgozik, mások pedig egy szlovák egyetemre járnak át tanítani.

Az ELTE-n dolgozó egyik tanársegéd azt mondta a 444-nek, hogy bár csak rövid ideje tanít az egyetemen, másodállással tudja csak eltartani a családját. Ő 250 ezer forintot keres, amire kiegészítésként egyedül a családi pótlék jár.

Elmondása szerint, mivel az ELTE tudományegyetem, van egy olyan kimondott elvárás, hogy az oktatás mellett kutatói tevékenységet is kell végezni nagyjából 70-30 arányban. A tanársegéd szerint ez azt jelenti, hogy a heti 12 órája mellett, nemzetközi folyóiratokban kell publikálni, évente 2-3 konferencián részt venni, könyvben tanulmányokat megjelentetni. Valamint többször is részt kell vennie a munkaköréhez szorosan nem kapcsolódó egyetemi programokon, munkaidőn kívül, munkadíj/honorárium nélkül.

Számára ez azt üzeni, hogy mindegy, mennyit dolgozik, pontosan ugyanannyi marad a bére, mint annak, aki kevesebb feladatot vállal. Az is nagyon zavarja, hogy azt érzi, nincs perspektíva, a jelenlegi ígéretek mellett 3-4 év múlva is ugyanennyit fog keresni. Egyelőre még van benne elkötelezettség a pályája iránt, de szerinte ez egyre inkább kiéleződik, amikor valaki már családot is vállal. A ranglétrán pedig nagyon nehézkesen lehet felfelé haladni, ugyanis az oktatók között tudvalevő, hogy a már habilitált adjunktusok feljebb lépését is visszatartja olykor az egyetem, mert nem tudnák a docensséggel járó magasabb bért kigazdálkodni. Számos oktatóval megesett, hogy a habilitálás után (ami az ELTE-n előfeltétele a docensi kinevezésnek) még három, négy, akár öt évet várt a docensi címre.

A tanársegéd mélyen egyetértett a közoktatásban dolgozó pedagógusok béremelésével, de szerinte „ha az egyetemi oktatók bérét a jelenlegihez képest a duplájára emelnék, még az is jelentős elmaradást mutatna akár regionális összevetésben, akár a diplomás átlagbérhez képest.”

,,Ez elképesztő bérfeszültséget szül, mert azt a helyzetet alakítja ki, hogy akik a tanárokat képzik, kevesebbet fognak keresni, mint akiket oktatnak.”

Egy másik, az egyetemen dolgozó adjunktus 280 ezer forint nettó jövedelemre jogosult, ő viszont azon szerencsések közé tartozik, akinek nem kell jelenleg másodállást vállalnia, ugyanis elnyerte a 45 év alatti oktatóknak szóló Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat, aminek köszönhetően nettó 250 ezer forinttal ki tudja egészíteni a keresetét. Ezt az ösztöndíjat tudományterületenként országosan 6-8 ember kapja meg évente, ezért nagy a verseny. Az adjunktus ennek a hároméves ösztöndíjnak most tart a közepén, és amikor arról kérdezem, hogy mi lesz azután, először röviden azt válaszolja, „mordor”.

„Szerintem itt már nem pusztán arról van szó, hogy méltánytalan a helyzet, hanem ez már egy alap egzisztenciális kérdés. Egyszerűen ez egy csapdahelyzet, amiből nincs kiút. Senki sem tudja megmagyarázni nekem, hogy nettó 280 ezer forintból hogyan lehet Budapesten megélni” – vélekedik.

Az adjunktus szerint mindebben a lappangó üzenet a legrosszabb: ma már csak az lehet kutató, egyetemi oktató, aki a családja, élettársa miatt privilegizált helyzetben van.

Az adjunktus hétvégente is dolgozik, mert az oktatás és az ösztöndíj adta feladatok mellett az is elvárás, hogy folyamatosan publikáljanak, szakmailag fejlődjenek, amiért az ország első egyetemén tanítanak. Csakhogy miközben igyekeznek a nemzetközi kutatókkal felvenni a versenyt, nekik olyan strukturális problémákkal is meg kell küzdeniük, hogy nem férnek hozzá minden fizetett adatbázishoz, mert az egyetemnek nincs rá pénze, nincs az épületekben légkondi, a kutatóutak pedig igencsak ráfizetésesek. Az adjunktus fejében egyébként nemcsak a pályaelhagyás, de az ország elhagyása is megfordult.

„Nem tudom, hogy meddig lehet még azt a képet, fenntartani, hogy az ELTE az ország első egyeteme”

– mondja.

Bizonytalan jövő

Kerestük az ELTE kancelláriáját, hogy megtudjuk, terveznek-e saját hatáskörben fizetésemelést a leginkább érintett karokon, és hogy hogyan kívánják orvosolni a pedagógusok béremelése miatt még kiélezettebb bérfeszültséget. Válaszukban azt írták:

„A költségvetés tervezési folyamat csak most kezdődött el az egyetemen. Egyelőre sem a központi, sem a kari béremelések lehetőségei tekintetében nem rendelkezünk elegendő információval, így a levelében feltett kérdéseit sem tudjuk most megválaszolni.”

Forrásunk is hozzáteszi, hogy január végén valóban még nincs kész költségvetése az egyetemnek, de úgy tudni, a fenntartó nem tett ígéretet sem az infláció ellentételezésére, sem a bérrendezés fedezésére.

Az ELTE oktatói egyébként úgy tudják, hogy az egyetem vezetése igyekszik lobbizni az illetékes minisztériumnál, hogy az ő oktatóik is megkapják a 32 százalékos emelést vagy legalább többletfinanszírozást.

Az egyetemnek állami támogatás és források nélkül meg van kötve a keze. Holott körülbelül 4-5 ezer egyetemi oktatóról van szó, szemben a 120 ezer közoktatásban dolgozó pedagógussal, tehát a bértáblában szereplő összegek emelése néhány milliárdba kerülne csak az államnak. Úgy tudni, a tárgyalások során minisztériumi tisztviselők is elismerték, hogy ez már nem pénz kérdése, hanem csak egy politikai döntésé. Ha viszont arra megy ki a játék, hogy a maradék állami egyetem is beadja a derekát, és privatizálják, akkor valószínűleg a politikai érdek nem a bértábla rendezése mellett fog szólni.

Címlapkép: Kiss Bence

Visited 1 times, 1 visit(s) today
Loading RSS Feed

Loading RSS Feed