„Egy szakmunkás is sokkal többet keres nálam” – kifakadtak a bírák a „kivéreztetésük” miatt

Tizenhárom éve vagyok bíró, komoly ügyeket tárgyalok, és már egy szakmunkás is sokkal többet keres nálam

– fakadt ki a 24.hu-nak egy törvényszéken dolgozó, neve elhallgatását kérő bíró, aki szerint nehéz nem arra gondolni, hogy ki akarják véreztetni a bíróságokat.

„Egy erkölcsileg és egzisztenciálisan is kiszolgáltatott bírói kar nem lesz képes ellátni az alkotmányos funkcióját, azaz nem jelenthet hatékony féket és ellensúlyt a kormánnyal és az Országgyűléssel szemben. Egy fáradt, kiégett és megélhetési gondokkal küzdő bíró nyilvánvalóan kevéssé lesz képes tartással és erkölcsi szilárdsággal ellenállni a külső, a másik két hatalmai ág részéről érkező nyomásnak. És a közigazgatási perekben az alperesi oldalon mindig az állam vagy az állam nevében határozatot hozó közigazgatási szerv áll, legyen az a Gazdasági Versenyhivatal, a kormányhivatal, egy minisztérium vagy bármely más közigazgatási hatóság” – mondta lapunknak a bíró, aki példákat is hozott.

Egy bírósági titkár kezdő fizetése nettó 316 ezer és 346 ezer forint között mozog. Neki kell felülvizsgálni a Schadl György-féle végrehajtók végrehajtásait, akik nem pár százezres, hanem százmilliós jövedelemmel bírnak – mennyire frusztráló lehet ez nekik, illetve mekkora a korrupciós kockázat lehetősége?! Vagy nézzük azt, hogy a versenytanács százmilliárd forintos kartelldöntéseinek a jogszerűségét a bíróságok bírálhatják el, az ebben részt vevő bírók pedig feleannyit sem keresnek, mint a versenytanács tagjai. A tárgyalóteremben, ahol ítéleteket hozunk, az összes hivatalos személy, szakértő és kirendelt ügyvédi is jóval többet keres nálam és a kollégáimnál

– sérelmezte.

Varga Jennifer / 24.hu ( Illusztráció)

A bajok eredőjének az tűnik, hogy a bírói illetményalapot a költségvetési törvényben határozzák meg, és ez 2022 óta változatlan – sem 2023-ban, sem 2024-ben nem emelték. Ez ráadásul nemcsak a bírókat, hanem az összes bírósági dolgozót (sőt, még az ügyészeket is) sújtja, mert mindenkinek az illetményét ehhez az illetményalaphoz kötik.

A bírósági tisztviselőknél megjelent a pedagógusoknál már tapasztalt jelenség: egyre többen kapják a garantált bérminimumot, mert az illetménytáblájuk szerint még annyit sem kapnának.

Egy nem szakirányú felsőfokú végzettségű, valamint középfokú végzettségű tisztviselő, írnok és technikus kezdő illetménye a bértábla szerint bruttó 215 ezer forint és 266 ezer forint közé esik. Az alsó határ 26 év szolgálat után haladja meg a garantált bérminimumot.
A szakirányú felsőfokú végzettségű tisztviselők és technikusok kezdő illetménye bruttó 238 ezer és 397 ezer forint között alakul a bértábla szerint. Az alsó határ esetükben 8 év szolgálat után haladja csak meg a garantált bérminimumot.
A jogi egyetemet végzett bírósági fogalmazók, valamint szakértőjelöltek kezdő illetménye a bruttó 300 ezer forinttól 419 ezer forintig terjedő sávban mozoghat. Az alsó sáv esetükben is a garantált bérminimum alatt marad.
A szakvizsgázott bírósági titkárok és igazságügyi szakértők kezdő illetménye bruttó 476 ezer és 521 ezer forint között alakul.
A bírói kezdő fizetés bruttó 821 ezer forint a járásbíróságoknál, 905 ezer forint a törvényszékeknél.

„Egy 1999 óta, azaz 25 éve itt dolgozó, ötödik fizetési fokozatba tartozó bírósági írnok bérének alsó határa sem éri el a garantált bérminimumot” – mondta a 24.hu-nak Szabó Sándor, a Magyar Bírói Egyesület (Mabie) főtitkára, aki szerint a vidéki bíróságokon megszokott jelenség, hogy egy új gyár érkeztével egész sorok állnak fel.

Bármily meglepő, de már a fegyveres testületeknek is komoly az elszívó hatásuk, de a mi törvényszékünkről például jó páran elmentek a büntetés-végrehajtáshoz dolgozni. Soha ekkora fluktuációra nem volt példa a bíróságokon a magyar jogrendszer történetében, a rendszert a működésképtelenség veszélye fenyegeti.

A bíróságokon óriási átszervezésekkel próbálják kiváltani a távozók munkáját, ám ez egyre nehezebben megy, ami az ügyvédeknek is feltűnt: egyre többet kell várni egy-egy jegyzőkönyvre, az ítéletek írásba foglalására, és az egyszerűbb perek is a korábbiaknál jóval tovább elhúzódhatnak. Pedig nem olyan régen rendezték a bírósági rendszerben dolgozók bérhelyzetét: 2019-től 2022-ig három lépcsőben összesen 57 százalékkal emelték a béreket. Aztán jött a két számjegyű infláció.

Varga Judit akkori igazságügyi miniszter akkor azt mondta, hogy ezzel az emeléssel felzárkózunk az európai középmezőnyhöz. Valójában azzal az emeléssel csak egy tizenöt éve húzódó elmaradást rendeztek. 2022-ben is messze elmaradtak a bírói bérek az európai átlagtól, de most már sereghajtók vagyunk az egész EU-ban: a magyar bírói kezdőfizetés (nettó 1400 euró) a középmezőny harmadát sem éri el” – hívta fel a figyelmet Szabó Sándor, aki szerint emiatt egyre több bíró hagyja ott a pályát. Tapasztalt, rutinos kollégák távoznak, mennek ügyvédnek, jogi tanácsadónak, nagyobb cégekhez, külföldi befektetőkhöz, multikhoz dolgozni. A bírói függetlenségnek, a hivatás méltóságának és felelősségének a megfelelő javadalmazás az egyik alappillére – tette hozzá.

Szigetváry Zsolt / MTI Varga Judit igazságügyi miniszter, Pintér Sándor belügyminiszter, Kónya István, a Kúria elnökhelyettese és Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal elnöke az Igazságügyi Minisztériumban 2021. október 11-én.

A problémákat az összes releváns szereplő – a Mabie mellett az Országos Bírósági Hivatal, az Országos Bírói Tanács, a Bírósági Dolgozók Szakszervezete és a Kúria elnöke is – jelezte a kormányzatnak, egyúttal tárgyalásokat kezdeményeztek az Igazságügyi Minisztériummal.

Az igazságügyi tárca lapunknak megküldött válaszából az derül ki, hogy a minisztérium az Országos Bírósági Hivatal elnökére tolja a bírósági rendszerben tapasztalható bérproblémák miatti felelősséget.

Az Igazságügyi Minisztérium számára fontos a bírósági alkalmazottak bérfelzárkózása. 2019 decemberétől három lépésben, mintegy 60 százalékkal nőtt a bírák átlagos illetménye. A bírósági alkalmazottak alapilletményének alapjául a bírói illetményalap szolgál, amely 2024-ben 566 660 forint. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a témában sem az Igazságügyi Minisztériumnak, sem az igazságügyi miniszternek nincs hatásköre. A hatályos rendelkezések értelmében a bírósági dolgozók fizetését az Országgyűlés törvényben határozza meg, amit az Országos Bírósági Hivatal elnöke terjeszt elő a parlamentnek, ezt a bírói függetlenség fenntartása érdekében a kormány nem módosítja

– írták lapunknak.

Kerestük az Országos Bírósági Hivatal elnökét, Senyei Györgyöt, hogy miért nem szerepelt az illetményemelés a költségvetési javaslatában, és mi a véleménye arról, hogy őt teszi felelőssé a kormányzat a bírósági bérhelyzetért. Az OBH válaszlevele szerint tavaly év eleje óta folynak egyeztetések a kormányzat és a bírósági érdekképviseleti szervek között. A bíróságok költségvetését valóban az OBH elnöke állítja össze, és azt a kormány változtatás nélkül terjeszti az Országgyűlés elé, de az csak a bírói illetményalap összegét tartalmazza, a bírói és igazságügyi illetményrendszert viszont a jogállási törvények szabályozzák, melyek módosítása a kormány és a parlament hatáskörébe tartozik – fejtette ki álláspontját a hivatal.

Mivel a megtárgyalás alatt lévő javaslatok nem csupán a bírói illetményalapot módosítanák, hanem azzal egyidejűleg az illetményrendszer más elemeit is, így az elérni kívánt célok nem valósíthatók meg csupán a költségvetési törvény módosításával

– írta az OBH. „Ennek kapcsán ki kell emelni, hogy az OBH elnöke a feladatkörében a bíróságokat érintő jogszabály alkotására tehet javaslatot a jogszabályalkotás kezdeményezésére jogosultnál. A bírósági dolgozók illetményrendszerét szabályozó törvények módosítására törvényjavaslat benyújtásával nyílhat mód, melynek előterjesztésére a köztársasági elnök, a kormány, az országgyűlési bizottságok, illetve az országgyűlési képviselők jogosultak. Az OBH elnöke a szervezet béremelési igényét bejelentette az Igazságügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium felé” – írta a bírósági hivatal, amely szerint nem kérdéses, hogy átfogó illetményrendezés szükséges a bírósági szervezetnél.

A 24.hu forrásai szerint Senyei eredetileg 14 milliárd forinttal több forrást javasolt a személyi juttatásokra az előző évinél 2024-re, végül azonban az előző évinél is kevesebb összeg szerepelt az indítványában. Úgy tudni, azt ígérték neki a kormányzat részéről, hogy a költségvetési tartalék terhére rendezhetik majd a bírák és a bírósági dolgozók helyzetét, ez azonban – egyelőre – nem történt meg. Ezt ő maga is megerősítette az Országos Bírói Tanács júniusi ülésén.

Senyei korábban a bírói illetményalap 15 százalékos emelését javasolta, ami valóban nagyjából 14 milliárd forintjába kerülne a költségvetésnek. Varga Zs. András, a Kúria elnöke értékkövető bérezésre tett javaslatot, ahogy a Mabie is.

Hegedüs Róbert / MTI Varga Zs. András, a Kúria elnöke.

„Azt szeretnénk elérni, hogy a többi hatalmi ághoz hasonlóan a mi bérezésünk a bruttó átlagkereset mértékével emelkedjen, vagyis külön döntés nélkül automatikusan nőjön, mint az országgyűlési képviselőké és a miniszterelnöké. Ezért azt javasoltuk még tavaly nyáron az igazságügyi miniszternek, hogy a bírói illetményalap az előző évi bruttó átlagkereset 125 százaléka legyen, ami 2023-ra 13,8 százalékos emelést jelentett volna” – fejtette ki a Mabie főtitkára, aki elmondta, hogy Tuzson Bence igazságügyi miniszter többszöri megkeresésükre reagált csak. A tárcavezető egy udvarias levélben arról tájékoztatta őket tavaly novemberben, hogy „az esetleges befolyásolás látszatát is elkerülve” a Magyar Bírói Egyesületnél és az Országos Bírói Tanácsban megejtett tisztújítást követően az új vezetéssel találkozna majd.

Mint ismert, az OBT új tagjainak megválasztása már megtörtént, az bírói tanács új elnökét január 30-án jelölik ki, a bírói egyesületnél pedig már december 1-jén megválasztották az új vezetőséget.

Ügyészségek: ugyanaz az illetményrendszer, több mozgástérrel

Az ügyészek és az ügyészségi dolgozók illetménytáblája megegyezik a bírósági dolgozókéval, az illetményalapjuk is azonos, vagyis elvileg őket is sújtja, hogy a második évben maradnak ki a béremelésekből. Amikor hivatalosan érdeklődtünk a Legfőbb Ügyészségnél, hogy tapasztalható-e náluk is hasonló elégedetlenség az illetményük elértéktelenedésével kapcsolatban, Fazekas Géza szóvivő csupán a javadalmazásukkal kapcsolatos jogszabályokat ismertette.

 

Forrásaink szerint két fő oka lehet annak, hogy az ügyészségi szervezetekből nem hallani különösebb panaszt. Egyrészt ez egy szigorúan hierarchiazált szervezet, ahol nincs helye önálló véleménynyilvánításnak. Másrészt hiába egyeznek meg az ügyészségi illetmények a bírósági illetményekkel, valahogy több a mozgástér. A teljesség igénye nélkül:

kapnak képzettségi pótlékot a plusz diplomákért.
A címzetes címek osztogatásával nő az illetmény: a bíróságnál összesen tíz címzetes táblabíró van, a törvényszékeken pedig csak tíz százalék lehet címzetes bíró, miközben az ügyészségeken nincs ilyen plafon.
Az ügyészek nyugdíjba vonuláskor az utolsó bérük hathavi összegét kapják meg, a bíróknál ilyen nincs.
Kiemelt ügyészségek vannak, ahol magasabbak a vezetői pótlékok.
Magasak a jutalmak (a tavalyi évről nincsenek pontos információink, de korábban akár többhavi illetményeket is kiosztottak jutalomként forrásaink szerint).

The post „Egy szakmunkás is sokkal többet keres nálam” – kifakadtak a bírák a „kivéreztetésük” miatt first appeared on 24.hu.

Visited 1 times, 1 visit(s) today
Loading RSS Feed

Loading RSS Feed