Míg egy átlagos akkumulátorban komplex kémiai folyamatok segítségével lehet tárolni és kinyerni az energiát, addig egy víztározó alapú energiatárolóban az egyszerű fizika a főszereplő. 110 méter magasra pumpálják a vizet az éjszakai áramfelesleg segítségével, majd szükség esetén felhasználják áramtermelésre.
A Ludington Szivattyús Energiatároló Vízerőmű a Michigan-tó partján épült meg 1969-1973 között. A létrehozott tározó magas gátak közé emelt vizét nappal, amikor jelentősen megnő az energiafelhasználás, leengedik a turbinákon át és áramot termelnek vele. Éjszaka, amikor jóval kisebb az áramigény, a tározót ismét teliszivattyúzzák. Akár 30 perc alatt elérheti a csúcsteljesítményét, s korábban 1872 MW elektromos energiát adhatott a hálózatba.
Ezzel gyakorlatilag egy 50 éve működő akkumulátorról beszélhetünk – számolt be az Earth Observatory. Az erőművet 2013-ban felújították és bővítették is, így újabb 4 évtizeden át és már 2172 MW teljesítménnyel szolgálja majd az áramszükségletek igény szerinti kielégítését.
1,7 millió háztartás energiaigényéhez elegendő a teljesítménye.
Maga a tározó 4 kilométer hosszú és 1,6 kilométer széles, a Michigan-tóban pedig két mólóval, hullámtörőkkel védik a ki- és beömlő csatornáit. Amikor nincs jég a tavon, akkor olyan akadályt is elhelyeznek itt, amellyel a halakat távol tudják tartani az erőműtől.
Tervek készültek már arra is, hogy a víztározóba megújuló energia (szél- és napenergia) segítségével pumpálják fel a vizet. Az ilyen tároló erőművek egyébként igen fontosak is lehetnek a megújuló energiára áttéréshez, hisz felhős, szélcsendes időben a segítségükkel kiegészíthető az áramellátás. Az USA esetében a jelenlegi szivattyús tároló erőművek kapacitása legalább megduplázható, de még nagyobb kiegészítő kapacitásra lesz szükség ahhoz, hogy a változékony megújuló forrásokat kisegítsék szükség esetén.
The post Egy tó a világ egyik legnagyobb akkumulátora first appeared on National Geographic.
