Egyszer egy szülő azt mondta a játszótéren a lányainak, akiktől a fiam elvett egy játékvödröt, és amikor hozzászóltak, nem reagált, hogy »nézzétek, ez egy földönkívüli«. Nem hangosan, éppen a fogai között szűrte ki ezeket a szavakat. A homokozó szélén ülve hallottam ezt a megszólalást, és akkor döntöttem el, hogy megírom, milyen is az élet az autizmus galaxison.
Pápai Ildikó autizmus aktivista a saját és a fia történetét évekkel ezelőtt egy könyvben egyszer már elmesélte, hogy felhívja a figyelmet az autizmus sokszínűségére. Az Azt beszéltük meg, hogy boldog leszel című könyv betekintést nyújt abba, hogyan él együtt egy család ezzel a diagnózissal. Ildikó most a 24.hu-nak arról mesélt, milyen kihívásokkal küzdenek meg manapság, amikor Gergő már nem egy különös viselkedésű gyermek, hanem ASD-vel élő felnőtt férfi.
Gyermekkor az autizmus galaxisban
Ildikó a történetüket azzal kezdi, milyen volt a 2000-es évek elején egy autizmus diagnózissal és egy olyan gyermekkel, aki „ bizonyos helyzetekben kicsit, másszor viszont nagyon más, mint a kortársai.” Kevés tudása volt arról, hogy az autizmus valójában micsoda. Akkoriban alig-alig voltak még olyan közösségek, szülőcsoportok, mint manapság, amelyeket a szülők tapasztalatcserére használnak, amikor felmerül, hogy a gyermekük sajátos nevelési igényű, vagy már van is egy ilyen diagnózisuk.
25 éve még nem olyanok voltak a közösségi oldalak, mint napjainkban, jóval kevesebb segítség volt elérhető a gyerekek vagy a családok támogatására. Gergő két és fél éves koráig a „nagykönyvekben megírt módon” fejlődött, legalább is ezt gondolták a szülők, de a bölcsőde orvosa felhívta a figyelmüket Gergő egysíkú játéktevékenységére, valamint arra, hogy egyáltalán nem hallgat a nevelők instrukcióira.
Az óvodai beszoktatás előtt néhány hónapot járt bölcsibe, de akkor tűnt fel, hogy valami másképp működhet nála, amikor nem indult el igazán a beszéde. Voltak babaszavai, rövid szótagok, amiket kétéves kora körül használt, de ezek elmúltak. Hatéves koráig többet nem is szólalt meg
– emlékszik vissza Ildikó.
Amikor megkapta a diagnózist, először el sem hitte, hogy a fia autista. Mindent meg akart tenni annak érdekében, hogy bebizonyítsa: ez téves.
The post „Egyszer egy szülő azt mondta a játszótéren: nézzétek, ez egy földönkívüli!” – szülői történetek egy felnőtté vált autista gyerekről first appeared on 24.hu.
