A politikai okból történő pénzhamisítás évszázadok óta létezik, a milánói Sforzák például ily módon próbálták aláásni a velencei bankok hitelét a 15. században, de számos egyéb esetet is említhetnénk. A modern kor hajnalára a pénzhamisítás a titkosszolgálatok egyik legkedveltebb fegyverévé vált, a versailles-i békerendszer által gyökeresen átformált Európában tömegesen vetették be – írja a Rubicon.hu.
Bosszú Trianonért
A francia hatóságok a megszállt Ruhr-vidéken hamis német márka forgalomba bocsátásával igyekeztek zűrzavart kelteni, amit aztán Berlin a frank hamisításával torolt meg. A módszert természetesen Magyarország is igyekezett felhasználni külpolitikai – elsősorban a revíziós – céljai megvalósításához, ilyen volt a francia frank ellen indított, tragikomédiába torkolló támadás 1925-ben.
Minden részletet máig nem sikerült tisztázni, ám annyi világosan látszik, hogy az összeesküvők a legfelső politikai körökkel is kapcsolatba léptek. A szervezkedés feje Windischgrätz Lajos herceg, egykori közellátási miniszter volt, céljuk pedig a legnépszerűbb magyarázat szerint, hogy
Feltételezhetően több magas rangú politikus és állami szerv segítségével több mint egy éven át zajlott a titkos pénzgyártás, az eredmény pedig nem volt valami fényes. A felkért szakértők a 30 ezer darab Budapesten készült ezerfrankos bankjegyből mindössze 4400 darabot találtak elfogadhatónak, de ezek minősége sem volt alkalmas szakértők megtévesztésére. Az 1925 őszére elkészült bankókat hosszú ideig gyűrték, taposták, hogy használtnak tűnjenek, és még eredeti borítékokat is szereztek a Banque de France-tól.
Tragikomédiába fulladt
Az akció nulladik lépéseként Jankovich Arisztid nyugalmazott ezredesnek át kellett volna adnia a hamis bankókkal teli bőröndöket két megbízottnak. Csakhogy Jankovich egy hágai pénzváltóban – vélhetően tévedésből – fel akart váltani egy hamis ezerfrankost, amit az alkalmazottak azonnal kiszúrtak. Ezek után a lehető legszerencsétlenebb módon viselkedett:
Azonnal egyértelművé vált a csalás, Jankovich ezredest december 14-én letartóztatták, az MTI pedig december 19-én nyilvánosságra hozta a történteket. A hatóságok viharos gyorsasággal derítették fel a csalást, a budapesti kormány bűnrészessége is hamar világossá vált, kitört a botrány. A per során a franciák is számot vetettek azzal, hogy a frankhamisítási üggyel gyökeres változást idézhetnek elő a magyar belpolitikában, a brit diplomácia is igyekezett csillapítani a kedélyeket, így nem vitték kenyértörésig az ügyet, a nemzetközi nagy balhé elmaradt.
A bíróság két fegyházbüntetést szabott ki 1926 májusában, az elítéltek 1928-ban kormányzói kegyelemben részesültek. A hazai közvélemény pozitívan ítélte meg a frankhamisítók tettét, a nyugat-európai kabarékban azonban még sokáig élcelődtek a magyaron, aki tévedésből jó pénzzel fizetett.
The post Elbénázták a bosszút Trianonért first appeared on 24.hu.
