Az előzetes várakozásokkal szemben csak hajszállal nyertek az igenek az EU-csatlakozásról szóló moldovai népszavazáson. A volt Szovjetunió egyik legkisebb, Ukrajna és Románia közé beékelődött utódállamában arról kellett dönteniük a polgároknak október 20-án, hogy támogatják-e azt az alkotmánymódosítást, amely az ország Európai Unióhoz való csatlakozását rögzítené az alaptörvényben. A választási bizottság szerint az igenek végül 50,35 százalékos arányban nyertek, a nem szavazatok aránya 49,65 százalék lett.
Azaz alig több mint tízezer szavazattal győztek az EU-pártiak a szavazáson, kerekítve 750 ezer igen szavazattal szemben ugyanis 739 ezer nemleges voks érkezett, és csak az utolsó pillanatokban billent a mérleg a csatlakozást támogatók javára. Mindez azért meglepetés, mert a Guardian moldovai elemzője szerint a szavazás előtti közvélemény-kutatások az „igenek” 54–65 százalékos győzelmét ígérték. Ráadásul a felmérések készítői ezekből a vizsgálatokból kihagyták azokat a külföldön élő moldovai állampolgárokat, akik többségükben EU-pártiak, és akiknek a szavazatai végül tényleg az igenek felé billentették a mérleget.
A népszavazással egy időben elnökválasztást is rendeztek a Moldovai Köztársaságban, és ezen a voksoláson szintén meglepetés született. A hivatalban lévő elnöknő, az EU-integráció mellett állást foglaló, a Cselekvés és Szolidaritás Pártja (PAS) színeiben induló Maia Sandu nem kapta meg az abszolút többséget, s csak a szavazatok 42,5 százalékával nyerte az első fordulót.
Így második fordulóra lesz szükség, ahol az első körben váratlanul jól szerepelt Alexandr Stoianoglo lesz Sandu ellenfele. A volt főügyész, akit az oroszbarát szocialisták támogatnak, a szavazatok majdnem 26 százalékát szerezte meg. Stoianoglo ugyan lelkes Kreml-hívő, de – sok más honfitársához hasonlóan – rendelkezik román útlevéllel is, egyik lánya pedig az Európai Központi Banknál dolgozik a Szabad Európa szerint.
Daniel MIHAILESCU / AFP Maia Sandu leadja a szavazatát.
A népszavazáson majdnem 1,5 millió szavazatot kellett összeszámolnia a választási bizottságnak, és érdekes módon 15 ezren szavaztak még a szakadár, Moldovától függetlenedni akaró, orosz befolyás alatt álló, 300–400 ezres lélekszámú Transznyisztriából is. Nekik Varnita faluban, a szakadár területek tőszomszédságában rendeztek be szavazóhelyiséget a moldovai hatóságok. A transznyisztriai lakosok közül végül csak nagyon kevesen voksoltak, és az általuk leadott 15 ezer szavazat 69 százaléka az EU-csatlakozás ellen szólt.
A fővárosban, Chisinauban (a Szovjetunió fennállása idején használt orosz nevén: Kisinyov) sokkal nagyobb volt az unió támogatottsága, de ezt az 56–44-es arányt sem nevezhetjük elsöprő győzelemnek. Ennek oka, hogy a városban viszonylag sok oroszajkú választópolgár él. Igazán Chisinau agglomerációjában támogatták sokan a csatlakozást, az ország északi csücskében, a Moldova „törzsterületéhez” tartozó Ocnita körzetében ugyanakkor nagy arányban ellenezték az EU-csatlakozást a lakosok, ami mutatja Moldova megosztottságát.
A megosztottság azonban nem egyszerűsíthető le Moldovában a főváros-vidék ellentétére. A román (moldáv) nyelvű többség és a lakosság bő ötödét is kitevő oroszajkú, de nem feltétlenül orosz származású kisebbség között szintén nagyok a különbségek. Kifejezetten orosz származásúnak csak a lakosság 11–16 százaléka tekinthető, de ennél sokkal több emberre hat az orosz propaganda Moldovában.
A románul beszélők nagy része hagyományosan elkötelezettebb az európai integráció iránt, mint az orosz és szláv (ukrán, fehérorosz, bolgár) ajkúak többsége vagy mint a törökös nyelvű gagauz kisebbség az ország déli részén. Így például Balti városában, az ország második legnagyobb településén, ahol relatíve sok orosz él, 71–29 arányban ellenezte a lakosság az EU-csatlakozást.
A város egyik volt polgármestere, az oroszbarát A mi pártunk tömörülés vezetője, Renato Usatii is indult az elnökválasztáson, de harmadikként végzett, így nem került a második fordulóba. Ugyanakkor a maffiavádakkal 2015 óta óta támadott, a politikától egyszer már visszavonult üzletember-expolgármesterre leadott 14 százaléknyi szavazat is valószínűleg majd az oroszpárti jelöltet, Stoianoglót segíti majd a második körben.
A moldovai társadalmat sokféle törésvonal szakítja szét, de egy dolog elmondható általánosságban erről a volt szovjet utódállamról: Európában ez az egyik legszegényebb ország. Ezt a szegénységet pedig a nyugati sajtó szerint Oroszország, illetve egy a Kreml által támogatott, zavaros előéletű, Moldovában csalás és pénzmosás miatt elítélt vállalkozó, Ilan Shor igyekszik kihasználni.
Az Izraelben született, oroszpárti „üzletember” nevéhez fűződik az a hírhedt 2014-es tranzakciósorozat, amelynek során három nap alatt nagyjából egymilliárd dollárt síboltak ki a helyi bankokból. Ez a moldovai GDP 12 százalékának felel meg, és emiatt a vállalkozót előbb hét és fél, majd 15 évre ítélték. Shor azonban időközben eltűnt Moldovából, így csak távollétében hirdették ki az ítéletet ellene. A Deutsche Welle szerint a Kreml nem volt hajlandó kiadni őt a chisinaui hatóságoknak az idén, amikor azok a korábbi bírósági ítéletet akarták végrehajtani.
SEFA KARACAN / ANADOLU / Anadolu / AFP Moszkvában élő moldovai állampolgárok sorban állnak a szavazóhelyiség előtt.
Mindez azonban nem akadályozta meg a vállalkozót abban, hogy „belekavarjon” a moldovai választásokba. Az elnökválasztást, de főleg a népszavazást beárnyékolta ugyanis az a vád, hogy Shor – illetve általa talán Oroszország, amit a Kreml természetesen hevesen cáfol – beavatkozott a szavazásba.
Maia Sandu Európa-párti elnök a népszavazás és az elnökválasztás éjszakáján, az első hivatalos reakciójában elítélte „a demokrácia elleni példátlan támadást”, és megígérte, hogy „nem adja meg magát”. „Bűnözői csoportok a nemzeti érdekeinkkel szemben ellenséges külföldi erőkkel együttműködve, több tízmillió euróval, hazugságokkal és propagandával támadták meg országunkat, hogy bizonytalanságba és instabilitásba ejtsék hazánkat” – mondta Sandu a sajtónak.
A moldovai rendőrség vezetője közben arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy Ilan Shor 39 millió dollárnyi összeget utalt át idén szeptemberben és októberben – az orosz Promszvjazbank révén – Moldovába, hogy az ottani szavazókat EU-ellenes álláspontra ösztökélje. Shor ehhez a Telegram üzenetküldő rendszerét is felhasználta, és
Shor az elnökválasztáson nem jelölte ki, hogy kire voksoljanak a pénzt felvevők, a lényeg csupán az volt: ne az EU-párti Sandura szavazzanak.
A moldovai rendőrség 97 „chatbotot” blokkolt, hogy akadályozza ezt a tevékenységet. A chatbotok arra szolgáltak, hogy tájékoztassák a szavazókat, hogy a Promszvjazbank appját hogyan használják, és miként jussanak hozzá ezáltal a Shor által ígért pénzhez. A moldovai hatóságok ezt a tevékenységet egyértelműen Oroszországhoz kötik, Short pedig azzal gyanúsítják, hogy 130 ezer szavazót próbált meg befolyásolni. Sandu pedig utóbb már 300 ezer szavazat megvásárlásáról, pontosabban a megvásárlás kísérletéről beszélt.
Mind Shor, mind pedig a Kreml ismételten tagadta ezeket a vádakat. Sőt Moszkva megkérdőjelezte a népszavazás eredményét, mert szerintük a külföldön élő moldovaiak szavazatai „nyomták 50 százalék fölé” az EU-t támogatók arányát. Így a szavazás a Kreml szerint „nem volt szabad”. A Reuters által idézett orosz külügyi szóvivő, Marija Zaharova ráadásul kijelentette: az USA és az Európai Unió is beavatkozott a kampányba.
Az amerikai külügyminiszter, Antony Blinken szerint viszont „Oroszország mindent megtett, ami a hatalmában állt”, hogy megzavarja a választást és a referendumot, és „aláássa Moldova demokráciáját”. Blinken beleértette ebbe a törvénytelen (párt)finanszírozást, a szavazatvásárlást, a dezinformációt is.
Sandu a második forduló megnyerésére koncentrál, a szocialisták jelöltjével, azaz nem a voksolás megismétlését akarja, hanem továbbra is a választási győzelemre tör. Ennek jegyében megegyezett kihívójával, Stoianoglóval, hogy a második forduló előtt egy nyilvános vitát tartanak.
Daniel MIHAILESCU / AFP Alexandr Stoianoglo
Sandu szerint azért sincs szükség megismételt választásra, mert a vesztegetést az igazságügyi hatóságoknak kell kivizsgálniuk. A hatóságok márpedig nem késlekedtek. A moldovai Jurnal.md szerint Ilan Shor egyik helyi „aktivistáját” őrizetbe vették Ungheni településén. A vád szerint a 26 éves férfi korrumpálni akarta a helyi választókat. Egy környékbeli faluból, Floritoaia Nouából származó szavazó pedig elismerte, hogy 1500 leit kapott a voksolásért. Mindez nem számít túl nagy újdonságnak, hiszen a BBC videókészítői már napokkal ezelőtt megszólaltattak egy szavazópolgárt, aki pénzt kapott a voksáért. De találtak olyan szavazót is, aki arra panaszkodott, hogy átverték, mert ugyan pénzt ígért neki egy ismeretlen ember a voksolásért, de nem kapta meg a „fizetséget”.
The post Elképesztő csalások derültek ki Moldovában, ahol alig nyertek a népszavazáson az EU-pártiak first appeared on 24.hu.
