A Panamai-földszoros íve által határolt Panamai-öbölben évszakos rendszerességgel érkezett az elmúlt 40 évben a hűvös, az élőlények számára létfontosságú tápanyagot biztosító víztömeg feláramlás. Erre minden év január és április közti időszakában került sor, amikor a passzátszelek segítették a hűvösebb víz útját. Egy újonnan, a PNAS folyóiratban publikált rövid tanulmány arról számolt be, hogy a mérések kezdete óta először, 2025-ben elmaradt ez a tápanyag-utánpótlás.
E vizekből merítenének élelmet a fitoplankton tömegei, belőlük a halak, majd pedig a halászok is. A hűvösebb áramlatok emellett enyhítik a korallokat sújtó, hőstresszt okozó meleget.
A világ számos pontján találhatók feláramlások, amelyek mind tápanyagbőségükről híresek, ezért az élővilág és a halászflották kedvelt terepei is. Mindegyikre igaz, hogy a kialakulásuk valamilyen stabil szélrendszerhez kötődik. Ilyenkor a tenger felszínét egy jelentős ideig azonos irányból fújó erős szél mintegy elsodorja (gondoljunk azokra az esetekre, amikor a Balatonon vize a szél hatására kimozdul!) Az így távozó víz helyére a mélyből érkezik hidegebb víz, amely biztosítja a friss tápanyagokat az élőlények számára.
A január-áprilisi feláramlási időszak annak köszönhetően alakult ki, hogy a trópusi konvergenciazóna (ITCZ – nagyjából a hőmérsékleti Egyenlítőt követő aktív légköri régió, ahol folyamatos a konvektív csapadék kialakulása) ilyenkor jár a legdélebbre, és ennek hatására az északias passzátszél felerősödik ebben az időszakban. A szél hatására pedig beindul a tengeri feláramlás, a Csendes-óceán ezen, hazánk kb. kétharmad részét elérő méretű öblében.
A kutatók 40 év műholdas tengerfelszín-hőmérsékleti adatot, 30 év helyszíni mérési adatot, valamint egy kutatóhajóval az öbölben végzett mélységi vízhőmérséklet-felmérés adatait elemezték. Kiszámították, hogy mely évben pontosan mikor érkezett el a feláramlás, és mennyire volt az erőteljes. Ezeket az adatokat aztán a térség időjárási és éghajlati adataival is összevetették.
A feláramlás január második felétől átlagosan 66 napos időszakban tartott, 19 Celsius-fokos vízhőmérsékletet hozott. Az El Niño és La Niña évek közt legnagyobb különbség csak abban volt, hogy mikor kezdődött el a folyamat, se az időtartamot, se a víz hűvösségét nem befolyásolta. Az idei esztendő körülményeit a többi évvel összevetve a szélre terelődött a gyanú.
Úgy tűnik, az északias szél, amely a feláramlást serkenti, idén bár más évekhez hasonló erővel, de csak szakaszosan, rövid időre támadt fel. Ez pedig nem volt elegendő ahhoz, hogy a parti vizeket elsodorja, s így azok helyére a mélyből megérkezhessen a hidegebb víztömeg.
A panamai feláramlás nemcsak az utóbbi évtizedekben volt fontos esemény, hanem már a Kolumbusz előtti időkben, az őslakosok számára is. Annak, ha elmarad a feláramlás, tovagyűrűző hatásai vannak a teljes tengeri táplálkozási láncra, és persze ennek végén a halászatra is.
The post Elmaradt egy létfontosságú tengeri folyamat first appeared on National Geographic.
