Elpusztulhat szinte az összes mezei nyúl Békésben

A mezeinyúl-állomány 80-90 százaléka elpusztulhat a myxoma vírus miatt Békés vármegyében. A vakcinázás nem hatékony a betegség ellen, hosszú távon az aktív immunitás hozhatja el a megoldást – nyilatkozta az Országos Magyar Vadászkamara Békés Vármegyei Területi Szervezetének főtitkára szerdán az MTI-nek.

Boros Ferenc elmondta, a myxomatózis nyár végén Sopron környékén jelent meg Magyarországon, Ausztriából, Burgenlandból terjedt át, ahol tavasszal igazolták a jelenlétét. A vírus nem újkeletű, az 1990-es években Angliában, 2018-ban Spanyolországban bukkant fel, 2024-ben pedig az észak-német tartományokból terjedt keletre. Magyarországon már Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Csongrád-Csanád, Békés vármegyében is jelen van.

Utóbbi helyen is jellemzően szigetszerű a megjelenése, egy békésszentandrási vadászaton például 1527 elejtett egyedből egy sem volt fertőzött, míg Dévaványán az 1080 mezei nyúl 80 százaléka mutatta a tüneteket – közölte a fővadász.

Minden négy, Magyarországon elejtett mezei nyúlból három Békés vármegyéből származik – jegyezte meg.

A myxomatózist jellemzően szúnyogok és más vérszívó rovarok terjesztik. Legszembetűnőbb tünetei a gócos elváltozások a fejen és a végtagokon, valamint a szem és az orr körül, a kötőhártya-gyulladás, továbbá az ivarszerv és a végbélnyílás ödémás kitüremkedése. A betegség emberekre nem veszélyes – hangsúlyozta a szakember.

A vadászkamara Békés vármegyei szervezete kedden tanácskozást tartott a témában. Boros Ferenc elmondta, szakemberek szerint nincs elég hatékony oltószer a betegség ellen, az immunitás mindössze körülbelül 6 hónapig tartható fenn, így a vakcinázás nem megoldás.

Megjegyezte, az előző években – főként az Alföldet érintő nagyfokú aszály miatt – kevés volt a vitamindús zöld növényzet, emiatt a nyulak immunrendszere is legyengült. A mezei nyúlpopuláció létszáma egyébként is hullámzó, most éppen csúcson van, ilyenkor jellemzően a betegségek is jobban hatnak az állományra.

Békés vármegyében több olyan vadásztársaság van, amely árbevételének 80-90 százalékát a mezei nyúl befogásából és eladásából szerzi, őket érzékenyen érinti a betegség megjelenése – mondta a szakember, aláhúzva, hogy a nem fertőzött egyedeket ugyanúgy lehet értékesíteni, mint korábban, ez történt például a békésszentandrási vadászat után is.

A járvány megfékezésére megoldás lehet a megfelelő, lédús takarmány kijuttatása, továbbá az a gyakorlat, amelyet jelenleg is követnek a vadásztársaságok: szétszórtan tartani az állományt, hogy ne tudják átfertőzni egymást.

Orvosszakértők szerint azonban hosszú távon – ahogyan korábban például a vérzéses májgyulladásnál – az aktív immunizálás hozza el a megoldást: a vírus is gyengül idővel, a halálozási ráta is csökken, a nyulak is kevésbé lesznek fogékonyak rá. Ehhez Boros Ferenc szerint 5-7 évre van szükség.

A titkár elmondta, a keddi tanácskozás eredményeként létrejöhet egy kutatási program, amelyben a vadászkamara mellett várhatóan az Állatorvostudományi Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem is részt vesz.

A vírus magyarországi megjelenése nyomán a Soproni Egyetem Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézetének kutatói a Nébih virológus szakembereivel azonnal megkezdték a járvány vizsgálatát. A nyári aszály is alaposan a mezei nyulakat, jelentősen csökkent a szaporulat.

Kapcsolódó

Parlagi sas támadt rá egy mezei nyúlra, elképesztő fordulatot hozott az összecsapás

Mezei nyúl és parlagi sas ritkán dokumentált összecsapását sikerült megörökíteni egy gabonatáblán még húsvét előtt.

The post Elpusztulhat szinte az összes mezei nyúl Békésben first appeared on Sokszínű vidék.