Még tél végén hívott fel telefonon egy barátom, hogy sok gyöngybagoly (Tyto alba) köpetet lelt egy középkori romtemplomnál. Nem kellett sok, autóba pattantam, és meglestem a helyet, ahol sok-sok nyom utalt a bagoly jelenlétére.
Elkezdetem a terveket szőni, és további két ismerős segítségének jóvoltából pár napja megszületett a terv, kihelyeztünk egy költőládát a madár részére. Barátom sok hasonló, sikeres akcióban segített, így összeszokott pár lévén hamar megvalósítottuk a tervünket.
A láda kihelyezéskor sok bagolyköpetet leltünk a templom azon zugában, amelyet rendszeresen használ nappalozó helyként a madár. Ilyen esetben fontos szempont, hogy jó táplálkozó területek álljanak rendelkezésre, és mivel a környéken ez szavatolt nagy eséllyel jövőre már költeni is fog a madár. A költőláda kihelyezés után az embert mindig eltölti a végtelen boldogság, történt ez most is.
Ebbe a kis írásba beleszövöm most a lakóhelyemen lévő gyöngybagoly párt is, hiszen pár hónapja itt számoltam be erről. Nálunk valami ismeretlen oknál fogva elpusztultak a fiókák a házunk padlásán lévő költőládában.
Ellenben újra itt van a pár, és pótköltésbe kezdtek.
Időközben megkezdődött a vedlésük, így a beszálló fa alatt mindig számtalan kivedlett tollat lelek reggelenként.
Csodás érzés estenként úgy a kertben lenni, hogy a tücskök zenéjének a csendjét megtöri a gyöngybagolypár rikoltása. Nagyon hasznos madárról lévén szó, bárcsak a baglyokra lehetne bízni a kisemlősök, rágcsálók elfogyasztását, és minél levesebb méreg kerülne ki a földekre.
<!– [if IE 9]><![endif]–><!– [if IE 9]><![endif]–>
Madarunk a mezei pocok mellett nagy számban tizedeli a cickányokat (Sorex) is, szinte udvarunkban minden bagolyköpet szétbontásakor meglelem bennük a helyes fogú kisemlősöket. A gyöngybagoly fokozottan védett, természetvédelmi eszmei értéke 100 ezer forint.
The post Elpusztultak fiókái, de újra költ a bagolypár first appeared on National Geographic.
