Az elmúlt évtizedek egyik legfordulatosabb amerikai elnökválasztási kampánya zajlott az elmúlt hónapokban. Sokáig úgy tűnt, hogy a választásra jogosult mintegy 240 millió főnek a 81 éves Joe Biden és a 78 éves Donald Trump közül kell majd kiválasztania következő vezetőjét. Az első nagy fordulat a Trump elleni merénykísérlettel következett be július 14-én, amit követően sokan biztosra vették, hogy 2025 januárjától ismét a republikánus jelölt vezeti majd az országot.
Alig egy héttel később, július 21-én azonban az egyre csökkenő népszerűségű Joe Biden bejelentette, hogy visszalép az elnökjelöltségtől, és alelnökét, Kamala Harrist támogatja a továbbiakban. A demokrata párt szintén beállt Harris mögé – ez pedig teljesen átrajzolta a politikai diskurzus menetét. A kampány, az elmúlt évek rutinjához hasonlóan, rendkívüli módon polarizálta az amerikai közvéleményt: a közösségi médiában, főleg a Twitteren/X-en kontroll nélkül terjedtek az álhírek.
Az Elon Musk platformján terjedő dezinformáció – többek közt JD Vance republikánus alelnökjelölt által – előbb a közbeszédbe, végül pedig az internet kereteit átlépve a szeptember 10-ei, második elnökjelölti vitába is bekerült, amikor Donald Trump azt a megcáfolt információt terjesztette tovább, hogy a haiti bevándorlók
Harmadik – a két végső elnökjelölt közötti második – elnökjelölti érvütköztetésre viszont már nem került sor, így leginkább a kampányeseményeken elhangzott szélsőséges kijelentések és a közösségi médiában terjedő álhírek alakították az utolsó hetek történéseit.
Krekó Péterrel, a Political Capital ügyvezető igazgatójával arra keressük a választ, mennyire volt más az idei elnökjelölti kampány a korábbiakhoz képest, hangsúlyosabb szerepe volt-e a dezinformációnak, illetve, hogy a politikai influenszerek és a mesterséges intelligencia mennyire alakították át az erőviszonyokat.
Mohos Márton / 24.hu Krekó Péter
Igazság utáni kampány
Az álhírek jelentőségét a 2024-es kampányban jól mutatja, hogy a tényellenőrzéssel foglalkozó NewsGuard csak az elmúlt hónapokban 963 olyan webhelyet azonosított, amely rendszeresen hamis vagy kimondottan félrevezető állításokat tesz közzé a választásokkal kapcsolatban. A közösségimédia-fiókok és videócsatornák esetében ugyanez a szám 793 volt, míg 1283 olyan oldalt is azonosítottak, amelyet sok esetben politikai szervezetek finanszíroznak, mégis függetlennek tettették magukat.
A szervezet oldalán összegyűjtött információk szerint csak szeptember elseje óta 56 olyan hamis választási narratíva terjedt el az interneten, amelyek befolyásolhatják a választók döntését. Csak néhány ezek közül:
Kamala Harris a szovjet Kommunista Párt tagja volt;
a demokrata párt 1 millió dollárt fizetett fejenként az elnökjelölti vita moderátorainak;
Kamala Harris cserbenhagyásos gázolást hajtott végre 2011-ben, melynek nyomán megnyomorított egy kislányt;
Tim Walz demokrata alelnökjelölt családja Donald Trumpot támogatja a választáson.
Az álhírek olyannyira átszőtték a mindennapokat, hogy a Reuters Institute szerint a republikánus szavazók negyede úgy gondolja, Kamala Harris nem amerikai állampolgár, a demokrata szavazóknak pedig több mint egyharmada vélekedik úgy, hogy a Trump elleni merényletkísérlet megrendezett volt. Ez igencsak ellentmond a Science magazinban 2019-ben megjelent tanulmány eredményeinek, mely szerint az álhírek 80 százaléka csupán az egyéni felhasználók 1 százalékát éri el, így ezek önmagukban nem képesek a választási eredmények és a közbeszéd jelentős mértékű befolyásolására. Ugyanakkor az általunk megkérdezett szakértő jelezte, hogy az említett tanulmány állításai ellentétesek a frissebb kutatásokkal.
Mint mondta, a közbeszéd lényege az lenne, hogy ugyanazokról a témákról különböző álláspontokat fogalmaznak meg az eltérő vélemények képviselői, ám ehelyett egyre kevesebb a konszenzuálisan elfogadott tény, helyette sokkal inkább kollektív monológok vannak. A szakértő jelezte, mindkét oldalon van torzítás, de közel sem beszélhetünk szimmetriáról: a republikánus oldalon a valóság torzítása sokkal gyakoribb, ami Donald Trump és az újvonalas republikánusok politikai meggyőződéséhez kapcsolódik.
A Political Capital ügyvezető igazgatója szerint az összeesküvéses narratívák terjesztése már a 2016-os kampányban is Trump sajátja volt, ám ekkor ott volt mellette Mike Pence, aki a hagyományos republikánus szavazókhoz is igyekezett szólni. Most azonban JD Vance a republikánus alelnökjelölt, aki javarészt ugyanazokat az üzeneteket fogalmazza meg, mint Trump, csak épp egy fiatalabb korosztály számára. A szakértő szerint az elmúlt években létrejött egy nagy egyensúlyvesztés az amerikai politikában, és nagy kérdése a mostani választásnak, hogy milyen visszajelzést kapnak a vezetők, lehet-e ilyen politikával választást nyerni, vagy sem.
Anna Moneymaker / Getty Images J.D. Vance és Donald Trump
Míg 2021 januárja után, a capitoliumi ostromot követően úgy tűnt, hogy eltávolodik a republikánus oldal a Donald Trump által képviselt összeesküvés-elméletekre és politikai erőszakra épülő irányvonaltól, most már inkább azt látni, hogy eggyé vált azzal. A november 5-i választásnak a jelentősége tehát Krekó szerint messze túlmutat önmagán: a kérdés az, hogy mennyire tudnak fennmaradni az amerikai politika demokratikus hagyományai egy ilyen megosztott és összeesküvés-elméletekre épülő közegben.
Elon Musk lehet a királycsináló?
A közösségi média terepe jelentősen átalakult az elmúlt években, azonban nem minden helyen és platformon ugyanaz a változás érhető tetten. Az Európai Unió például a Digital Service Act (DSA) – a szabályozásról itt írtunk részletesen – révén arra kényszerítené a platformokat, hogy szorítsák vissza a félretájékoztatást, a gyűlöletbeszédet és a kifogásolható tartalmakat. Ezt viszont egyelőre nem veszik túl komolyan a közösségimédia-cégek, a próbaperek ellenére sem. Amikor pedig Kanadában kezdték el szigorítani a dezinformációra vonatkozó passzusokat, az oda vezetett, hogy a Meta platformjairól szinte teljesen eltűntek a politikai hírek.
Ezt pedig jól mutatja a népszerű közösségi platformok egyesült államokbeli működése, amelyek sorából talán az X (egykori Twitter) szabályozásbéli hiányosságai emelkednek ki leginkább. A korábban demokrata nézeteket valló, ma viszont már nyíltan Donald Trumpot támogató Elon Musk 2022-es, Twitter feletti hatalomátvétele óta a platformon megszűnt a lényegi moderálás: a káros, sértő vagy félrevezető tartalmakat nagyrészt csak a Community Notes nevű funkcióval jelölik, az orosz-ukrán háború és izraeli bombázások borzalmait bemutató videókat pedig simán hagyják futni a platformon. A közösségi oldalon olyannyira nincsenek szűrve a tartalmak, hogy a Digital News Report felmérése szerint az online hírfogyasztók minden országban azt mondták, hogy a TikTok mellett az X-en a legnehezebb megbízható információkat találni.
Krekó szerint 2022 októbere előtt a Covid-szkeptikus vagy oltásellenes narratívák és az orosz állami médiacsatornák jelenléte kapcsán a Twitter egy sokkal szigorúbb hozzáállást képviselt, Musk hatalomátvétele óta azonban azt látni és érezni, hogy jóval enyhébbek az intézkedések, megnőtt a trollok, valamint a botok, tehát az inautentikus oldalak száma a platformon. Emellett látványosan megugrott az antiszemitizmus és a gyűlöletbeszéd előfordulása is.
Krekó szerint azonban joggal merül fel a kérdés, hogyan lehet úgy semlegesebb platformot létrehozni, hogy Elon Musk maga terjeszti a legvadabb muszlim- és baloldalellenes összeesküvés-elméleteket. Emellett az is megkérdőjelezhető, hogyan vezethet úgy egy semleges platformot, ha ő maga nyíltan kiáll Donald Trump mellett, sőt lehet, hogy egy jövendő Trump-adminisztrációban is szerepet vállal majd.
A Twitter/X egy nagyon problémás hely lett, de olyan nagyra nőtt, hogy azt nem lehet egyik pillanatról a másikra elhagyni. Ahol az emberek vannak, oda kell menni. Tehát én per pillanat a Twittert egyáltalán nem tartom megkerülhetőnek
– mondta Krekó hozzátéve, hogy az X most jobban segíti Donald Trumpot, mint Kamala Harrist.
Anna Moneymaker / Getty Images Elon Musk és Donald Trump egy kampánygyűlésen 2024. október 5-én Butlerben, Pennsylvaniában.
Itt érdemes megjegyezni, hogy ez nem egyedi eset: a közösségi média ugyanis mindig is jobban kedvezett a jobboldalnak. A New York-i Egyetem 2021-es tanulmánya szerint például bár a baloldaltól sem idegen a dezinformáció, a jobboldali forrásokból származó félretájékoztatás sokkal nagyobb elérések kiváltására képes. A szakértő hozzátette: a populista jobboldal tökélyre fejlesztette az elmúlt években a polarizáló, mítoszokra épülő közbeszédet. A félretájékoztatáshoz azonban nemcsak az MI által vezérelt botok, hanem emberek is hozzájárulnak.
Kiszervezett propagandisták
Az X a legtöbb közösségi oldalhoz hasonlóan lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy pénzt keressenek bejegyzéseikből vagy szponzorált tartalmakat tegyenek közzé. A platformok nagy része azonban olyan szabályokat is alkalmaz, amelyek alapján felszámolhatják a célzottan félrevezető tartalmakat gyártó profilok kifizetéseit. Az X viszont nem alkalmaz ilyesfajta megkötést, így a BBC gyűjtése szerint számos olyan felhasználó van – nem csak republikánusok –, akik több száz, de akár több ezer dollárt is kereshetnek havonta a posztjaikkal, mesterséges intelligencia által generált fotóikkal a platformon, ha azok megfelelő népszerűséget érnek el.
A korábban leginkább csak illiberális országokban működő trollhálózatokat tehát már nem az állampárt vagy egy adott politikai formáció pénzeli, hanem maga a közösségi platform. Leegyszerűsítve: kiszervezik a propaganda-/narratívaterjesztést. Az X ráadásul aktívan segíti is ezen tartalmak előállítását, a Grok chatbot – ami nem véletlenül nem érhető el Európában – segítségével, ez ugyanis egy rövid, néhány szavas prompt megadásával képes olyan manipulált képeket létrehozni, amit azután tovább is oszthatnak a felhasználók, sokszor a manipuláció tényét kiemelő jelzés nélkül.
A chatbor nem csak képek formájában járul hozzá a dezinformációhoz, de szövegesen is gyakran állít hazugságokat. Biden visszalépése és Harris jelöltté válása után például azt az információt híresztelte, hogy az új demokrata elnökjelölt neve hivatalosan már nem kerülhet be a jelöltek névsorába. Ez azonban hibás megállapítás volt, a jelöltcserére ugyanis jóval a jogi határidő előtt sor került. Az pedig már csak hab a tortán, hogy az ily típusú félrevezetési módszerekkel nem csupán a felhasználók élnek: maga Elon Musk is megosztott egy MI által manipulált, úgynevezett deepfake videót Kamala Harrisről a választási kampány során, amit később paródiavideónak nevezett. Hiába azonban a maszatolás Musk részéről, könnyen lehet, hogy pénzbírsággal kell majd szembenéznie, ám ez valószínűleg nem fogja annyira megviselni a világ leggazdagabb emberét.
This is amazing
pic.twitter.com/KpnBKGUUwn
— Elon Musk (@elonmusk) July 26, 2024
A mesterséges intelligencia tehát fel-feltűnt a kampány során, de igazán nagy hatású, mesterséges intelligencia által generált tartalmak egyelőre nem készültek. Krekó Péter szerint az MI-t a dezinformáció-terjesztés hatékonyságának növelésére már régóta használják – például egyes botok bizonyos üzeneteket bizonyos időközönként automatikusan újraosztanak –, de egyelőre nem biztos, hogy szükség van a mesterséges intelligenciára ahhoz, hogy becsaphatók legyenek az emberek.
A republikánusok egyharmada fogékony a QAnon-féle összeesküvésekre, több mint felük pedig úgy gondolja, hogy a 2020-as választás valóban el lett csalva. Ezeket pedig nem mesterséges intelligencia algoritmusok terjesztették, hanem Donald Trump mondta. A nagyon vad narratíváknak tehát nagyon széles tábora van, így én nem feltétlenül látom azt, hogy a mesterséges intelligencia, azon kívül, hogy kicsit könnyebbé teszi ezek terjesztését, nagyon sokat hozzáadna a jelenséghez. Egy kiélezett politikai kampányban a jelöltek által elmondott dezinformációs narratívák szerintem mindig sokkal többet fognak számítani, mint a mesterséges intelligencia által létrehozottak
– mondta a szakértő.
Azonban nem csak Elon Musk osztott meg mesterséges intelligencia által generált tartalmat a kampányban. A republikánusok egy olyan kampányfilmet is közzétettek, amelyben Kína Tajvan elleni támadását mutatták be, egyértelműen mesterséges intelligencia által generált képsorokon keresztül. Emellett volt egy olyan eset is, amikor Elliott Higgins újságíró, a Bellingcat online oknyomozó portál alapítója edukációs céllal tett közzé Trump letartóztatásáról és rendőrök előli meneküléséről szóló MI-fotókat. Krekó szerint mindkét eset kapcsán felmerül a kérdés, hogy hol ér véget a történetmesélésnek a legitim formája, és hol kezdődik a dezinformáció. Arra vonatkozóan, hogy hogyan befolyásolhatja a mesterséges intelligencia a választások végeredményét, Krekó azt mondja, ezzel meg kell várni a választás eredményét.
The post Erénnyé vált a hazugság az amerikai választási kampányban first appeared on 24.hu.
