Európa ostrom alatt

Valójában az volt a szokatlan, hogy Joe Bident érdekelte Európa, nem az, hogy Donald Trumpot nem érdekli. Az európai közösség politikai elitje, benne Magyarországgal is, időnként őszintén rá tud döbbenni arra, hogy az Egyesült Államok vezetői mit gondolnak róluk és a kontinensről. Pedig valójában nem teljesen meglepő, ami most történik.

Az Egyesült Államok politikai röppályája egy ideje arra mutat, hogy Európa nem lesz prioritás.

Éppen ezért volt kivétel Biden, aki évtizedekig a szenátus legfontosabb külügyekkel foglalkozó embere volt, emiatt lehetett a nemzetközi viszonyokban tapasztalatlan Barack Obama alelnöke. A tavalyi elnökválasztás előtt, amikor még Kamala Harris és Trump is esélyesnek tűnt, sok szó esett arról, hogy ez egy alapvetően befelé figyelő választás lesz, ugyanis mindketten a belügyekre koncentrálnak a kampányban.

Ezzel együtt az is látszott, hogy az a négy különleges év, amikor egy Európa iránt érdeklődő elnök van az Egyesült Államok élén, nem a normalitás, hanem kivétel volt. A tendencia előtte is látszott. George W. Bush a klasszikus republikánusokhoz tartozott, így ha Európa nem is, de a nemzetközi rend, valamint az a legitimitás, amit Európa adott neki a terrorizmus elleni harcban, fontos volt számára. Obamát viszont szinte egyáltalán nem érdekelte a kontinens, nem is kapcsolódott hozzá, inkább a csendes-óceáni térségre és a Közel-Keletre koncentrált.

Trumpék szerint Európa az erózió felé halad

Trumpnak nem voltak külpolitikai prioritásai az első ciklusában, de az látszott, hogy minden idők egyik legamerikaibb karakterével van dolgunk, akit személyesen is felhergel az európai elit létezése.

Innen volt visszalépés a Biden-elnökség, majd jött az újabb meglepetés, ami tulajdonképpen a visszalépés a normalistásba, Donald Trump második ciklusával.

The post Európa ostrom alatt first appeared on 24.hu.