Ami a hazai béreket illeti, három markáns cél körvonalazódott a jövőre nézve. A kormány szeretné, ha
2028-ra ezer euró lenne a minimálbér,
és egymillió forintra emelkedne az átlagkereset.
Ezen kívül a kabinetnek van egy kötelezettsége is:
az Európai Unió minimálbér-direktívájához igazodva el kell érni, hogy a minimálbér legalább az átlagkereset fele legyen.
Mi a realitása annak, hogy ezek a célok egyszerre teljesüljenek, vagyis ez a három törekvés 2028-ra „összeérjen”?
Így tervez az NGM a minimálbérrel és az átlagkeresettel
2010-ről 2024-re jelentősen, 3,63-szorosára emelkedett a bruttó minimálbér. Az éves növekedésben jelentős eltérések voltak – kis híján 3 és közel 20 százalék volt a két véglet –, átlagban pedig 9,32 százalékos növekedés jött ki évente. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) 2030-ig előrevetített bérterve alapján a minimálbér 2028-ra 419 815 forint lenne – vagyis majdnem 420-as árfolyammal számolnak. Ez úgy jönne ki, hogy a következő időszakban évente 12 százalékkal emelkedne a minimálbér, ami tehát nagyjából 3 százalékkal intenzívebb növekedés a 2010 óta tartó folyamathoz képest.
A bruttó átlagkeresetnél is látványos, 3,2-szeres a növekedés 14 év alatt. Az éves növekedés 1,38 százalék és 17,54 százalék között mozgott, ami a minimálbérnél kicsivel alacsonyabb, 8,29 százalékos éves növekedést jelentett átlagban. Az NGM 970 797 forintos átlagkeresetet vár 2028-ra. Ahhoz, hogy a terv teljesüljön, a következő évekre rendre 10 százalékos emelést várnak a bruttó átlagkeresetnél, ami szintén intenzívebb növekedést feltételez, mint amennyi 2010 óta az átlag.
Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az átlagkeresetnél évente 2 százalékkal mérsékeltebb emelést állítottak be, mint a minimálbérnél.
Legalább az átlagkereset fele legyen a minimálbér
Az EU direktívája a tagállamokra bízza a döntést, hogy melyik alternatívát választják a szociális szempontokat is figyelembe véve a minimálbér meghatározására. Magyar részről a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán (VKF) az a megállapodás született, hogy 2027-től a tárgyalásokat megelőző 12 hónap rendszeres bruttó átlagkeresetének 50 százalékát kell elérnie a tárgyalt év minimálbérének.
2027-ben tehát a 2028-as minimálbérről fognak tárgyalni a felek, vagyis a „tárgyalt év” kitétel 2028-ra vonatkozik. Ezek szerint a 2027-es bértárgyalásokon a megelőző 12 havi rendszeres átlagkeresetet kell majd figyelembe venni – annak legalább a felét kell elérnie 2028-ban a minimálbérnek. Október 24-én megjelent a kormányrendelet, amely rögzíti a többi között azt, hogy miként kell az EU-s irányelveknek megfelelően kialakítani a jövőben a minimálbért. A jogszabályban írják azt is, hogy a jövőben október 15-én el kell kezdeni a minimálbérről is szóló bértárgyalást a VKF-en, és megfelelő számú ülés beiktatásával törekedni kell arra, hogy december 1-jéig megállapodás legyen a következő évi minimálbérről és a bérminimumról.
Ezek alapján a KSH rendszeres bruttó átlagkereseti adataival számoltunk, mely adatok a teljes munkaidőben alkalmazásban állókra vannak meg, 2019-től a munkáltatók teljes körére, 2023-ig. A 2024 és 2030 közötti időszakhoz az NGM bruttó átlagkereseti várakozásaiból indultunk ki, és abból, hogy a rendszeres bruttó átlagkereset 2019 és 2023 között átlagban a bruttó átlagkereset 90 százaléka volt – ez alapján meghatároztuk erre és a következő évekre a várható rendszeres bruttó átlagkeresetek értékét. Majd megnéztük, hogy 2021 óta hogyan állt a minimálbér a két évvel korábbi rendszeres átlagkeresethez képest.
A célévben, 2028-ban már bruttó 419 815 forint lehet a minimálbér az NGM várakozása szerint, az átlagkereset pedig kis híján egymillió forint. Azonban nem ezt a két számot kell nézni, amikor azt a vállalást ellenőrizzük, hogy a minimálbér kiteszi-e majd az átlagkereset felét, hanem a két évvel korábbi rendszeres bruttó átlagkeresetet, ami a 2016-ra tervezett 795 067 forintos bruttó átlagkereset 90 százaléka, azaz 715 566 forint lehet, ennek fele pedig 357 780 forint – aminél 62 ezer forinttal magasabbra várható a minimálbér.
De elbír-e ekkora bérnövekedést a gazdaság?
A kérdés már csak az, hogy a gazdaság teljesítménye megengedi-e, hogy a fenti NGM-tervek teljesüljenek. Ezzel kapcsolatban akadnak kétségek.
A kormány 3 százalékos inflációval tervez átlagban a jövőben – amennyiben tehát a bruttó átlagkereset 10 százalékkal emelkedik átlagban, úgy 7 százalékos reálbér-növekedés realizálódhat. Csakhogy, mint arra a GKI emlékeztetett, Nagy Márton is csupán 5 százalékos reálbér-növekedést tart elképzelhetőnek, mert a jelenlegi 10 százalékos ütem fenntarthatatlan. Ez alapján a nemzetgazdasági miniszter bértervei és bérnövekedési várakozásai a gazdaságkutató szerint nincsenek összhangban.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) hangsúlyozta, az átlagbérek növekedését elsősorban a gazdaság hatékonysága, a cserearányok és az infláció határozzák meg. Az átlagbér növekedési üteme trendszerűen nem haladhatja meg az inflációt és a GDP-növekedés ütemét (a pontosan nehezen mérhető termelékenység helyett) és a kormány által biztosított köztehercsökkenést. Az elmúlt években a hazai gazdaság hatékonysága nem javult kellőképpen, ebben az MGYOSZ egyetért a kormányzattal. A jövőbeni átlagbér-növekedés és életszínvonal-emelkedés kulcskérdése szerintük a hatékonyság, a termelékenység növelése. Az MGYOSZ azt javasolja a kormánynak, hogy megfelelő és hatékony gazdasági növekedés esetén 3 évig évente minimum 1 százalékkal csökkentse a munkáltatókat érintő bérterheket.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) közleményében azt írta, a munkaadók a tervezett, erőltetett ütemű – a termelékenységtől messze elszakadó, sem a gazdasági növekedéssel, sem az inflációval nem indokolható – bérnövelésből eredő bérköltség-növekedést nem tudják saját erőből kitermelni és megfizetni. Hozzátették, a tervezett 1000 eurós minimálbér és az egymillió forintos átlagbér elérését 2028-ig abban az esetben tartják elfogadhatónak (reálisnak), ha megfelelő kompenzációt (tehercsökkentést, támogatást) kapnak a vállalkozások, továbbá a tervezett bértételeket a bérmegállapodásban rögzített gazdasági növekedéshez, inflációhoz és termelékenységi mutatók eléréséhez kötik.
A GKI szerint az egyébként termelékeny, exportáló nagyvállalatok nem képesek elérni a bérnöveléshez szükséges mértékű termelékenység-növekedést. De kérdés lehet az is, hogy a kkv-k miként gazdálkodják majd ki a 12 százalékos minimálbér-emeléseket, illetve az évi átlagos 10 százalékos béremeléseket a jövőben. Már a 2023. decemberi minimálbér-emelés is kihívást jelentett.
Ráadásul az átlagbér-növekedési cél tartásához az állami alkalmazottak bérét is emelni kellene, az arányosság elvét követve ezek szerint átlagban 10 százalékkal, ami a GKI szerint a jelenlegi költségvetési helyzetben nehezen megvalósítható célnak tűnik. A közszférában egyébként – mint arról többször is írtunk – hatalmasak a bérkülönbségek. és a köztisztviselők egy része arról panaszkodott, hogy a keresetük a reálértékét sem őrizte meg az utóbbi években, a kormánytisztviselőknél pedig csak a vezetők kaptak nagy emelést, a beosztottaknak alig jutott.
The post Európai minimálbér: akár hátra is dőlhet a kormány first appeared on 24.hu.
