Meghirdették a 2026-os Év Vadvirága szavazást, melynek jelöltjei ezúttal száraz gyepekhez kötődő fajok, közölték a szervezők a Facebookon.
Mint írták, céljuk megmutatni, hogy a Mediterrán és Belső-Ázsiai sztyeppekkel is kapcsolatban álló száraz gyepeink milyen egyedi értéket képviselnek, milyen hatalmas változatosságot mutatnak és mellette milyen sérülékenyek és veszélyeztetettek is egyben. Így a szakmai kuratórium az alábbi három fajt választotta ki, amelyeket közönségszavazásra bocsát.
Pézsmahagyma (Allium moschatum)
A Földközi- és a Fekete-tenger mellékén elterjedt, de nem gyakori hagymás növény, keletre megtalálható a Kaukázusig és egészen Iránig. Hazánkban leginkább a Duna-Tisza közének homoki gyepjeiben és a Dunántúli-középhegység dolomitsziklagyepjeiben fordul elő. Nyár közepétől őszig hozza halványrózsaszín, szinte fehéres virágait, lepellevelein jellegzetes sötétbarnás középérrel. Bár hagymához méltóan a növény hagymaszagú, virágai kellemes pézsmaillatúak, erről kapta magyar és latin nevét is. Védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.
Kék szamárkenyér (Echinops ruthenicus)
Közép-Európától az erdőssztyep övön keresztül egészen az Altájig előforduló növény, sehol sem található meg nagy tömegben. Hazánkban a Duna-Tisza közének homokterülete a jellemző előfordulási helye, ezen kívül csak kevés más helyen jelenik meg. Ehhez a tájhoz kapcsolódik Petőfi Sándor: Alföld című költeményében is– talán ennek köszönhetően is vált sokak szemében az Alföld és a puszta egyik jelképévé. A késő nyári pusztában hozza látványos kék, gömb alakú virágzatait, amiket szúrós levelei védenek a legelő állatoktól. Virágzása ősz végéig elhúzódik. Védett, természetvédelmi értéke 10000 Ft.
Homoki árvalányhaj (Stipa borysthenica)
Legnagyobb állományai a Kárpát-medencében és Ukrajnában, elsősorban a Dnyeper mentén élnek, kisebb előfordulásai megtalálhatók Csehországban és Észak-Németországban, keletre pedig a Volga vidékéig. Hazánkban az alföldi homokpuszták jellegzetes, sokfelé állományalkotó, tájképileg is meghatározó faja. „Bús árvalányhaj”-ként szintén szerepel Petőfi költészetében, számos népdalunkban, népmesénkben és hagyományunkban. Hazánkban összesen hat tollas szálkájú árvalányhaj él, amelyek mind védettek, egymástól való elkülönítésük nem könnyű, terméseik szőrsorainak mintázata alapján lehetséges.
Bár helyenként nagy állományai fordulnak elő, élőhelyeinek megszűnésével (feltörés, beépítés), teljes populációi semmisülnek meg. Védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.
A szavazás 2025. december 1-től 2026. január 5-ig tart, a győztest pedig ezután teszik majd közzé.
Az év vadvirága címet elnyerte már többek között a csodaszép leánykökörcsin, a kedves kikeleti hóvirág és az impozáns szibériai nőszirom is, de rajtuk kívül még számos látványos, vagy éppen rejtőzködően apró vadvirágunk várja, hogy felfedezze a nagyközönség.
The post Év Vadvirága 2026: három gyönyörű fajra lehet szavazni first appeared on Sokszínű vidék.
