A The Lancet folyóiratban látott napvilágot az az ausztrál vezetéssel készült kutatási eredmény, amely szerint az évi másfél milliós halálozás jó része ráadásul a fejlődő országok lakóit érintette.
Az évi másfél millió annyit jelent, hogy a vizsgált időszakban hazánk lakosságának mintegy háromszorosa halt meg kizárólag e tüzek füstjéhez köthetően.
Erdőtüzek alatt ez esetben nem kizárólag a valóban erdőket sújtó tüzeket értik a szakemberek, hanem minden olyan tűzesetet, amely a szabadban, természetben vagy kultúrtájban (mezőgazdaság) lobbant fel. Ebbe beletartoznak az ember által gyújtott tüzek is, mint például a tervezett (nagy tüzet megelőző) égetések, vagy a tarlóégetés.
Bár a tüzek közvetlenül is járhatnak halálos áldozatokkal, a hosszú távú hatásaik, a szív- és érrendszeri betegségek, vagy a légúti megbetegedések szerepét vizsgálták meg most.
A füsthöz kötött halálozás évente 1,67 százalékkal emelkedik.
A másfél millió, füst miatti haláleseten belül 450 ezer szív- és érrendszeri, 220 ezer légúti betegség okán következett be. A halálesetek több mint 90 százaléka a közepes és kis jövedelmű országokban (mint a Szaharától délre eső afrikai területek) következtek be.
A legtöbb halálesetet Kínában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Indiában, Indonéziában és Nigériában köthették a szakemberek e problémakörhöz. India esetében jól ismert a mezőgazdasági hulladékok és a tarló égetésének rendkívül súlyos, országrészeket füstbe vonó problémája.
The post Évente másfél millióan halnak meg az erdőtüzek füstje miatt first appeared on National Geographic.
