A helikopter egy szirttetőn szállt le, rotorlapátjai késként hasították a fagyos levegőt. A gépből kiszálló Gina Moseley teleszívta tüdejét a friss levegővel, és körbehordozta tekintetét a kopárságában is lenyűgöző grönlandi vidéken. Délre kilométereken át húzódott a befagyott tó, mögötte barnás-szürkés sziklateraszok magasodtak, amelyek látványát egy-egy gleccserfolyam ragyogó fehér csíkja szakította meg. Az ellenkező irányban, 900 kilométerre pedig az Északi-sark bújt meg a láthatáron túl. Ezen az elhagyatott tájon egy teremtett lélek sem volt Moseley-n és a pilótán, valamint a helikopter két további utasán kívül; egyikük, Moseley férje és e cikk fotósa, Robbie Shone, a másik Chris Blakeley mászóspecialista. Enyhe volt az időjárás, a hőmérő higanyszála kicsivel fagypont fölött állt. A viszonyok eszményiek voltak, de Moseley jól tudta: akármelyik pillanatban feltámadhat az orkánerejű szél, és kitörhet a nemritkán sűrű köddel súlyosbodó hóvihar. Akkor pedig azonnal szedniük kell a sátorfájukat, különben a földkerekség egyik legnehezebben megközelíthető, legzordabb térségében rekedhetnek. Karnyújtásnyira voltak attól, hogy nagy horderejű tudományos felfedezéseket tegyenek, ám ez a vészes lehetőség is benne volt a pakliban.

Írt: YUDHIJIT BHATTACHARJEE

Fényképezte: ROBBIE SHONE

A brit paleoklimatológus és barlangász Moseley jó egy évtizede álmodott már erről a pillanatról, remélte, hogy az elsők között vizsgálhatja meg a Wulff-földön a WUL-8-at, bolygónk egyik legnehezebben megközelíthető barlangját, és az ott begyűjtött kőzetminták majd új felfedezések sorához segítik Grönland klímamúltjával kapcsolatban.

Először a hidegháború idejéből maradt, csupa szemcse felderítőfotón pillantotta meg a barlangot: történelem előtti idők ősi erődítésére emlékeztető, pőre sziklafal tetején tátongott az üreg szája. A látvány felcsigázta a képzeletét. Senki nem járt még a mélyén, tanakodott. Vajon mekkora lehet, milyen mélyre nyúlhat a szirt gyomrában, és milyen kincseket tartogathat a tudomány számára?

A teljes cikket elolvashatja a National Geographic magazin márciusi lapszámában.

The post Évmilliók titkát őrző barlangok first appeared on National Geographic.