Kevés édesség kapcsolódik annyira a nyárhoz, mint a fagyi. A forró napok slágerterméke, a strandolások, séták és családi programok hűsítő kísérője, amit gyerekek és felnőttek egyaránt szeretnek. A ma már természetesnek és mindennapinak tartott fagylalt története meglepően régre nyúlik vissza.
Egy kis fagyi történelem
A fagylalt több ősi jeges édesség találkozásából alakult ki. Már az ókorban is készítettek hóból, jégből, gyümölcsből, mézből vagy fűszerekből hűsítő finomságokat, ám ezek még nem hasonlítottak teljesen a mai értelemben vett krémes fagylaltra.
A legkorábbi előzmények között gyakran említik Kínát, Perzsiát, Egyiptomot, Görögországot és Rómát is.
Kínában már évezredekkel ezelőtt készülhettek tejjel, rizzsel és hóval hűtött édességek, míg Perzsiában a föld alatti jégtárolók és a hegyekből szerzett hó segítségével gyümölcsös, édesített jeges italokat és desszerteket fogyasztottak.
Az ókori görögök és rómaiak szintén ismerték a hóval, jéggel hűtött édességeket; a római elit körében például különleges luxusnak számított a hegyekből hozatott hóval készült finomság.
A mai fagylalt közvetlenebb elődje később, Ázsiában és a Közel-Keleten formálódhatott, majd Itáliában és Franciaországban vált igazán divatossá. Sokáig kizárólag a gazdagok kiváltsága volt, hiszen a jég beszerzése, tárolása, és a desszertek hűtése rendkívül költségesnek számított.
Fagyi Európában
A fagylalt európai elterjedésével kapcsolatban sok népszerű történet él. Gyakran emlegetik Marco Polót, aki állítólag Kínából hozta magával a jeges édességek receptjét, valamint Medici Katalint, aki a 16. században a francia udvarral ismertette meg az olasz fagyasztott desszerteket. Ezek a történetek jól hangzanak, de inkább legendaként kezelhetők, mert történeti bizonyíték kevés támasztja alá őket.
Ami biztosabbnak tűnik: a 16. század második felében Európában már ismerték azt a módszert, hogy a jeget sóval vagy salétrommal keverve sokkal erősebb hűtőhatást lehet elérni. Ez nagy lépés volt a fagylalt történetében, mert így már nemcsak hidegen lehetett tartani az édességeket, hanem valóban fagyasztani is lehetett őket.
A fagylalt történetének egyik legfontosabb alakja Francesco Procopio dei Coltelli, más néven Procopio Cutò volt, egy szicíliai származású mester, akit gyakran az első igazán jelentős európai fagylaltkészítőként emlegetnek. Párizsban 1686-ban nyitotta meg híressé vált kávéházát, a Café Procopét, amely később a francia főváros egyik legendás találkozóhelye lett. A hely története máig összefonódik a párizsi kávéházi kultúrával, és olyan nevekkel szokták együtt emlegetni, mint Voltaire, Rousseau vagy Diderot.
Procopio érdeme nem egyszerűen az volt, hogy jeges édességet kínált, hanem az is, hogy finomított a készítés módján. A hagyomány szerint a méz helyett cukrot használt, és továbbfejlesztette azt az eljárást, amellyel a fagylalt krémesebb, tartósabb és könnyebben előállítható lett.
Innen már valóban nem volt megállás: a fagyos csemege a főúri asztalokról és elegáns kávéházakból fokozatosan átszivárgott a városi közönséghez is.
A 17. század végén már Franciaországban és Itáliában is megjelentek fagylalthoz hasonló receptek. A 18. században a fagylalt egyre ismertebbé vált Európában, különösen a nemesi és polgári körökben. A korszak szakácskönyvei már többféle ízesítést is leírtak, és a korábban ritka luxuscikk lassan divatos desszertté vált.
Az igazi áttörést azonban a 19. század technikai fejlődése hozta el. A hűtési módszerek javulásával, a kézi hajtású fagylaltgépek megjelenésével, majd később az ipari hűtéssel a fagylalt egyre könnyebben előállítható és tárolható lett. Ekkor kezdett igazán kilépni az arisztokrácia és a drága kávéházak világából.
A 20. század elején újabb fordulat következett: az 1900-as évek elején megjelent és gyorsan népszerűvé vált a tölcséres fagylalt, majd az 1920-as évektől a mozgó fagylaltos pultok és a pálcikás jégkrémek is terjedni kezdtek.
A tölcsér eredete körül több versengő történet is él, de az 1904-es St. Louis-i világkiállítás sokat tett azért, hogy az ehető tölcsér széles körben ismertté váljon.
A fagyi tehát nem egyetlen találmány, hanem sok nép és korszak közös fejlesztése: először jeges-gyümölcsös hűsítő volt, majd a reneszánszban lett belőle tejes, krémes desszert, végül a modern hűtés tette világszerte elérhetővé.
9 fotó
A fagyi Magyarországon
Magyarországon a fagylalt története több hullámban alakult. A jeges, gyümölcsös édességek előzményei már a török hódoltság idején megjelenhettek, amikor a keleti eredetű, édes, hűsítő italok és sörbetek is ismertebbé váltak. A mai fagylalthoz közelebb álló változatok azonban inkább osztrák és itáliai közvetítéssel terjedtek el a 18. századtól.
A korai magyar fagylaltok még nem egészen olyanok voltak, mint a mai krémes gombócok. Inkább hűtött, gyümölcsös édességekre, sörbetekre és jeges desszertekre hasonlítottak. A magyar nyelvben is több régi elnevezésük élt: hívták őket fagyosnak, hideg nyalatnak, sőt a fagylalttölcsér egyik régi megnevezése a spanyol tekercs volt.
A 18. század végéről már biztosabb magyar adatok is vannak. Simai Kristóf Körmöcbányán lejegyzett, kéziratos szakácskönyvében több fagylaltrecept szerepelt, köztük aludt meggy, aludt földieper, aludt citrom, fagylalt kajszibarackból és csokoládés változat is. Ezek jól mutatják, hogy a fagylalt ekkor már nem csupán különleges külföldi újdonság volt, hanem a magyar főúri és polgári konyhák világában is megjelent.
A fagyi igazi népszerűsége Magyarországon a 19. században kezdődött. Ekkor jelentek meg azok a cukrászdák és pavilonok, ahol a jeges édesség már nemcsak főúri asztalokon, hanem városi találkozóhelyeken is elérhetővé vált.
A 20. század elejére a fagylalt már a szakácskönyvek állandó szereplője lett Magyarországon is. A hűtési technika fejlődése, a cukrászdák terjedése és később a tölcséres árusítás mind hozzájárult ahhoz, hogy az egykor drága úri csemegéből mindenki számára elérhető nyári kedvenc váljon.
4 fotó
Fagylalt otthon, házilag
Ma már otthon is bármikor készíthetünk magunknak fagyit, akár fagylaltgép nélkül is. Az interneten számos recept található, mi most három félét hoztunk – banán, joghurt és tej alapút. Ezek egyikéhez sem kell fagyigép, a végeredmény mégis isteni, hűsítő csemege lesz.
Gyümölcsös fagyi
Ha van otthon gyümölcs, egy kevés tejszín és némi türelem, könnyen készíthetünk fagylaltot. Fagyigépre sincs szükség, csak arra kell figyelni, hogy a fagyasztás első óráiban többször átkeverjük a masszát, mert ettől lesz igazán krémes.
Hozzávalók a gyümölcsös házi fagyihoz
- 50 dkg gyümölcs (málna, eper, áfonya), lehet friss, de fagyasztott is
- 3 dl habtejszín
- 20 dkg sűrített tej
- 5 dkg cukor vagy porcukor
- 1 evőkanál citromlé
- egy kis só, hogy kiadja az ízeket
Elkészítés
A gyümölcsöt botmixerrel pürésítsük le, ezután keverjük hozzá a cukrot és a citromlevet.
A hideg habtejszínt verjük közepesen kemény habbá, majd óvatosan forgassuk hozzá a sűrített tejet. Adjuk hozzá a gyümölcspürét, és keverjük addig, amíg összeáll a massza.
Tegyük vissza a fagyasztóba, majd ismételjük meg a kaparást és átkeverést még háromszor, nagyjából 45–60 percenként. Használhatunk erősebb habverőt is. Felverés után a lehető leggyorsabban tegyük vissza a masszát a fagyasztóba.
Összesen tehát négyszer érdemes átkeverni a fagyit, de minél tovább verjük és törjük a fagylaltot, miközben fagy, annál levegősebb vagy habosabb végeredményt kapunk. Az utolsó keverés után hagyjuk még legalább 3 órán át dermedni.
Tálalás előtt 10–15 perccel vegyük ki a mélyhűtőből, így könnyebben adagolható lesz.
A fagylaltgép nélkül készült fagylalt egy nap vagy két nap után nagyon kemény állagúra fagy meg a fagyasztóban. Szobahőmérsékleten azonban 10-15 perc alatt szépen felenged, és tökéletesen kanalazható lesz.
Gyümölcsfagyi joghurttal
Hozzávalók
- 1 kg magozott meggy vagy egyéb gyümölcs
- 3 dl görög joghurt
- ízlés szerint cukor vagy porcukor
- 3 dl habtejszín
Elkészítése hasonló az előző fagyiéhoz. Késes aprítóval pépesre verjük a masszát, majd fagyasztjuk. Mielőtt teljesen megdermedne keverjünk hozzá 3 dl enyhén felvert habtejszínt, és mehet vissza a fagyasztóba.
Banán alapú fagyi
A banánfagyi az egyik legegyszerűbb házi desszert, amit fagyigép nélkül is el lehet készíteni. Elég néhány fagyasztott banánkarika, egy turmixgép vagy botmixer, és pár perc alatt krémes, hűsítő finomság kerülhet a tálkába.
A fagyasztott banán azért működik jól fagylaltalapként, mert természetesen krémes állagot ad. Kevés benne a víz, viszont sok olyan rostanyagot tartalmaz, ami selymesebbé teszi a végeredményt, így a fagyi nem lesz olyan jeges, mint sok házi változat. Az alapízt természetesen a banán adja, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy csak banános fagyi készülhet belőle.
Hozzávalók a banánfagyihoz
- 160 g fagyasztott banán
- 100 g fagyasztott eper, barack, meggy vagy valamilyen gyümölcs, akár dinnye is
- 5–6 szem datolya
- 100 ml tej (lehet növényi alapú is)
Elkészítés
A banánt karikázzuk fel, a gyümölcsöt tisztítsuk meg, majd tegyük őket néhány órára a fagyasztóba. Amikor a gyümölcsök teljesen átfagytak, tegyük őket turmixgépbe vagy egy magas falú tálba.
Ha az állag krémes és kanalazható, már tálalhatjuk is. Ha túl lágynak tűnik, tegyük vissza rövid időre a mélyhűtőbe, hogy kissé megdermedjen.
Ma már minden évben megválasztják az év fagyiját is. Megírtuk, melyik négy árulkodó jel fedi fel a silány fagyit.
The post Évszázados időutazás a fagyikészítés világában first appeared on Sokszínű vidék.
