Egyre több aggodalom merül fel napjainkban az élelmiszerek és azok csomagolását illetően. A téma kapcsán évtizedeken át a biszfenolok és a ftalátok voltak a fókuszban, de az elmúlt időszakban rengeteg szakember, többek közt magyar kutatók a mikroműanyagok egészségkárosító hatásaival kezdtek el foglalkozni. A több ezer tudományos publikáció nyomán ma már tisztában vagyunk azzal, hogy ezek az apró törmelékek már az agyunkban, a szívünkben és szinte minden szervünkben, valamint a természetben is mindenhol megtalálhatók.
Habár felmerült, hogy a mikroműanyagok neurodegeneratív betegségek kialakulásához vezethetnek, és termékenységi problémákkal is kapcsolatban állhatnak, annyira új tudományos területről beszélünk, hogy ezeket a feltételezéseket nem sikerült még bizonyítani. A biszfenolok esetében azonban egészen más a helyzet: régóta közismert tény, hogy már egészen alacsony dózisban is felboríthatják a hormonrendszer működését, valamint károsíthatják a női és férfi termékenységet. Mégis a mai napig szinte minden termékben megtalálhatók.
Mik azok a biszfenolok?
Ezeket a szintetikus vegyületeket leginkább polikarbonát műanyagok és epoxigyanták gyártásához használják, de mivel extrém mértékben törés- és hőellenálló anyagokról beszélünk, szinte bármilyen formában feltűnhetnek az életünkben. Ott vannak például a műanyag edényekben, kulacsokban, poharak vagy a mobilok tokjaiban, sőt az alumíniumdobozok és -konzervek is tartalmazhatnak ilyen vegyületeket.
A biszfenolok közül a legelterjedtebb a biszfenol-A (BPA), amelyről kutatások bizonyítják, hogy terhes nőknél behatol a placentába, ezáltal a magzat szervezetébe is. A vegyület olyan hormonális zavarokat okozhat, mint a korai serdülés, az elhízás, de felelőssé tehető a cukorbetegség, az elhízás, az asztma és a szívbetegségek kialakulásáért is.
Mivel köztudott, hogy a fejlődő idegrendszerre is kockázatot jelent, az Európai Unió 2011-től betiltotta a vegyület használatát cumisüvegekben, 2018-tól pedig más, gyerekeknek készült termékekben is, míg végül 2020-tól a pénztári nyugták nyomtatására használt szalagoknál és a parkolójegyeknél is ugyanígy jártak el. Ám hiába voltak tisztában az anyag egészségkárosító hatásaival, az élelmiszer-csomagolóanyagokban csupán a kioldódási hatérértéket csökkentették ekkor.
Fred DUFOUR / AFP Egy anya cumisüveget ad a gyermekének 2012. október 8-án Párizsban. Másnap tárgyalta a francia szenátus az élelmiszerek csomagolásában használt biszfenol-A betiltásáról szóló törvényjavaslatot.
Igen ám, de a biszfenol-A (BPA) mellett új anyagok is megjelentek, amiket az ipar a törvényi korlátozások miatt egyre növekvő mennyiségben használ helyettesítésre. Ilyen többek között a biszfenol-S vagy a biszfenol-B, amelyek a mai napig megtalálhatók akár gyermekek számára gyártott termékekben is.
Bár az említett anyagok mind ott vannak az Európai Vegyianyag Ügynökség (ECHA) „különös aggodalomra okot adó anyagok” (SVHC) listáján, úgy tűnik, a biszfenolok komplett betiltása egyelőre nincs napirenden. A Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) több EU-s tagállambeli fogyasztóvédelmi szervezettel együtt, a ToxFree Life for All elnevezésű projekt részeként arra szólította fel az uniós döntéshozókat, hogy lépjenek fel a biszfenolok, és az összes SVHC alkalmazása ellen.
Szigorúbb korlátozás kell
Az, hogy a biszfenolok káros hatással vannak az emberi szervezetre, nem új információ, az EU-s szintű fellépés azonban nehezen megy az ipar lobbiereje miatt. Dénes Júlia, a Tudatos Vásárlók Egyesületének vegyész szakembere ugyanakkor jelezte, hogy Európában sem mindenhol azonosak a korlátozások: Franciaországban és Németországban például sokkal szigorúbbak a biszfenolokat érintő szabályok, mint mondjuk Magyarországon.
Az Európai Bizottság június 12-én közzétett állásfoglalásában jelezte, hogy az EU tagállamai támogatták azt a javaslatot, melynek értelmében betiltanák a biszfenol A-t (BPA) az élelmiszerek és italok csomagolásában, „az állampolgárok egészségének védelme és a legszigorúbb élelmiszerbiztonsági előírások biztosítása érdekében”.
A döntés azután született meg, hogy az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) 2023-as kutatása szerint a 11 EU-országból származó résztvevők 100 százaléka a biztonságos egészségügyi küszöbérték felett lehet kitéve a vegyi anyag hatásának. Mint kiderült, a legfontosabb expozíciós forrást minden korcsoport számára a konzervtermékek jelentették. A BPA-tilalom ezért a fémdobozokon használt bevonatokra és olyan fogyasztási cikkekre fókuszál, mint a konyhai eszközök, étkészletek vagy műanyag italos palackok.
A tilalmat hivatalosan „az Európai Parlament és a Tanács vizsgálati időszakát követően” fogadhatják el, és 2024 végén léphet hatályba az Euractiv szerint. A dokumentumból azonban kiderül, hogy amennyiben nem állnak rendelkezésre biztonságos alternatívák, 18 és 36 hónap közötti átmeneti időszakot biztosíthatnak a gyártóknak. Ezt viszont ahhoz kötik, hogy ne jelentsenek veszélyt a fogyasztó számára, ami elég furcsa kitétel egy olyan anyagnál, ami befolyásolja az anyagcsere-folyamatokat és hormonális zavarokért is felelős lehet.
Mi az alternatíva?
A Tudatos Vásárlók Egyesületének vegyész szakembere úgy véli, igenis van alternatívája a biszfenoloknak, ám nem feltétlen abban a formában, ahogy azt az ipari szereplők látni szeretnék. Dénes Júlia szerint a termelés során rengetegszer volt már olyan, hogy a helyettesítő anyagról is kiderült, hogy káros, ezért olyan biztonságos alternatívákat kell találni, amelyek a legkevesebb mesterséges vegyületet tartalmazzák.
Nem elég, ha egy vegyületet kicserélünk egy másikra. Jelenlegi tudásunk szerint a biszfenolokat ugyanis nem lehet olyan vegyülettel helyettesíteni, amelynek nincs káros hatása.
TVE Dénes Júlia
Ezért, bár közhelynek tűnhet, sokkal jobban jár az ember, ha nem a gyártókra, hanem saját magára számít, a szakember szerint ugyanis a fogyasztói társadalom által kínált lehetőségeken túl is vannak módszerek az élelmiszerek szavatosságának meghosszabbítására. Ezért az javasolja, hogy „fagyasszunk, főzzünk be, konzerv helyett pedig üvegekbe tároljunk”.
Ezeket az instrukciókat erősíti a Nemzeti Népegészségügyi Központ tájékoztatása is.
Azt is kiemeli az NNK, hogy az ételek és italok polikarbonát (jelölése: PC) műanyag edényben történő melegítése is kerülendő, helyette üveg-, rozsdamentes acél-, kerámiaedények használata ajánlott. Konzervek helyett friss vagy fagyasztott zöldségek, gyümölcsök fogyasztásával továbbá jelentősen csökkenthető a vegyületnek való kitettség. Odafigyeléssel tehát sokat tehetünk a szervezetbe kerülő biszfenolok mennyiségének csökkentése érdekében, ez azonban a gyártók helyett ismét a fogyasztókra helyezi a toxikusok anyagok elkerülésének terhét.
Kanyarban sincs a teljes tiltás
A mérgező vegyi anyagokkal kapcsolatban egy szándék- és viselkedésbeli szakadék létezik az egyének szintjén: az emberek törődnek a problémával, de még nem képesek megváltoztatni viselkedésüket. Nem képesek elkerülni a kockázatokat, részben az információhiány miatt
– mondta a szakember, aki szerint emiatt rendkívül fontos a toxikus anyagokkal kapcsolatos tájékoztatás, edukáció. A Tudatos Vásárlók Egyesülete a ToxFree Life for All projekt keretében már most számos ismeretterjesztő anyagot tett közzé a témában.
Emellett azonban a döntéshozókra is próbálnak nyomást helyezni. Az egyesület javaslatot tett az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokról szóló uniós rendelet felülvizsgálatára és a biszfenolok átfogó betiltására. A TVE a biszfenolok kapcsán a lehető legszigorúbb szabályozást támogatja, ahol a biszfenol-A-t hasonlóan káros hatású vegyületekkel nem helyettesíthetik a gyártók (BPS, BPF).
GARO / Phanie / AFP
Dénes Júlia úgy látja, azzal is tenni kell valamit, hogy a különös aggodalomra okot adó anyagokról ugyan köztudott, hogy károsak, még sincsenek betiltva, sok esetben pedig korlátozás sem vonatkozik rájuk. A dolgok jelenlegi állása szerint ugyanakkor még csak a biszfenol-A teljes körű betiltása sincs sok esély, nemhogy a biszfenolok egészére, vagy a különös aggodalomra okot adó anyagok tiltására.
The post Évtizedek óta ugyanazokkal az anyagokkal mérgeznek minket first appeared on 24.hu.
