A rovartanban 2024 elég izgalmas esztendő volt szerte a világon: amíg New York városa totális háborút hirdetett a pöttyös lámpahordó-kabóca (Lycorma delicatula) ellen, és arra buzdította a lakosokat, hogy szinte első látásra tapossák el őket, addig Ausztrália bevezetett egy tűzhangya-megelőző programot, amely egyelőre nem halad túl jól. Érdekesség tavalyról, hogy Amerikában 1803 óta először jöttek elő hatalmas számban a talajból a 13, illetve 17 évenként előbújó Magicicada nembe tartozó fajok egyedei.
2025 sem szűkölködött meglepetésekben. A helyváltoztatásra képes fajok még nagyobb ütemben vándoroltak, bizonyos helyeken akár végleg el is tűntek, miközben más régiókban jelentős hódításokba kezdtek.
A természetvédelmi erőfeszítésektől a kártevőirtásig következzen hét trend a rovartanban, amelyeket érdemes 2026-ban is figyelemmel kísérni.
A rovarfajok populációinak csökkenése
A rovarfajok populációi évtizedek óta csökkennek, és úgy tűnik, 2025 sem az az év volt, amikor megfordítjuk ezt a tendenciát. 156 folyóirat és weboldal szisztematikus áttekintése során a kutatók megerősítették, hogy a rovarok pusztulása összetett probléma, amelyet az ember okoz a
- klímaváltozás;
- az élőhelyvesztés;
- az intenzív mezőgazdaság;
- a növényvédőszer-használat;
- és a szennyezés révén.
A számok lesújtóak. A rovarok pusztulásáról szóló, főként Európából és Észak- Amerikából származó jelentések azt mutatják, hogy a mérsékelt égövi országokban a fajok 40%-a következő évtizedekben a kihalással nézhet szembe. Bár a vizsgálat nem igazán újdonság, rávilágít a természetvédelmi erőfeszítések, például az élőhelyvédelem, a fenntartható termőföldgazdálkodás és a fajspecifikus kezdeményezések fontosságára.
A beporzók védelme
Nem minden szól a borúlátásról vagy akár a végítéletről. Nézzük csak meg Szlovéniát, az egyik szomszédos országot, ahol 11 ezer szenvedélyes méhész él. 2011-ben a Szlovén Méhészek Szövetsége sikeresen elérte a méhekre mérgező neonikotinoid növényvédő szerek használatának betiltását – ami nemcsak a haszonállatként tartott méhek, hanem más, ökológiai szempontból sokkal fontosabb beporzók számára is siker.
2018-ra elindították a Méhek Világnapját, hogy felhívják a világközönség figyelmét a méhek és más beporzók fontos szerepére az élelmezésbiztonság biztosításában és a biológiai sokféleség megőrzésében. A Szlovén Méhészek Szövetsége jól bizonyítja, hogy a kis, elkötelezett közösségek is képesek változást elérni.
Az MI által működtetett kártevőirtás
A mesterséges intelligencia (MI) ma már jószerivel mindenhol jelen van, és már néhány valós problémát is sikerrel old meg az entomológiában. Vegyük például a növényi kártevőket.
A kártevők évente a világ élelmiszer-termésének 20-40%-át pusztítják el, és ha ez nem lenne elég, a lehetséges védekezést megnehezítve sajnos sok esetben még azt sem tudjuk, kik is éppen a tettesek valójában. Mindez már részben megváltozott az MI segítségével, egy IoT (dolgok internetje) csapda képes befogni a kártevőket, miután az MI-algoritmusok nagyobb pontossággal tudják beazonosítani a kártevőt, mint egy ember valaha is képes lenne. És ez csupán egyetlen alkalmazási területe a fejlődő technológiának.
A dezinformáció elleni küzdelem
„Maga a tudomány soha nem pártos, de mindig politikai (…) mert maga a tudás hatalom, és a hatalom politikai” – mondta Shawn Otto tudományos író és szerző az Entomology 2024 konferencián tartott előadásában. Az entomológia gyakran összetett kihívásokkal és fejlett technológiákkal foglalkozik, amelyeket a nyilvánosság könnyen félreérthet, vagy a rosszindulatú szereplők félreértelmezhetnek.
Otto arra sürgette a tudósokat, hogy hatékonyabban kommunikáljanak nemcsak azáltal, hogy elmondják az embereknek, amit tudnak, hanem azzal is, hogy elmagyarázzák, miként tudják. Más szóval magyarázzák el, hogyan működik a tudomány.
A rovarok viselkedési kódjának megfejtése
Hogyan táplálkoznak, szaporodnak és kommunikálnak a rovarok? Viselkedésük megértése létfontosságú a kártevőirtás, a betegségek elleni védekezés és a rovarvédelem szempontjából, ezen tudományterület szerencsére terület virágzik.
Azok a kutatók, akik az irodalmi keresésekből, a finanszírozási adatbázisokból és az Amerikai Rovartani Társaság előadásaiból származó adatokat vizsgálták, megerősítették, hogy a terület egyre jobban nő, sőt mára már az entomológiai terület szerves részének is tekintik. De ez még nem minden.
A genetikai eszközök és a génszerkesztés terén elért legújabb fejlesztések lehetővé teszik a tudósok számára, hogy molekuláris szinten vizsgálják a rovarok viselkedését. Tekintettel a rovarok lenyűgöző sokféleségére és számos területre gyakorolt hatásukra, várható, hogy ez a terület hihetetlen felfedezéseket fog feltárni az elkövetkező években.
A növényi rezisztencia visszatér
A vértetű (Eriosoma lanigerum) imádja az almát. Annyira, hogy Reginald Painter az 1950-es években úttörő szerepet játszott a gazdanövény-rezisztencia kifejlesztésében, hogy leküzdje ezeket a kártevőket. Azóta több mint 500 ízeltlábú növényevőkkel szemben rezisztens növénygenotípust fejlesztettek ki.
Most az olyan területeken elért fejlesztések, mint a biotechnológia, a molekuláris nemesítés, az analitikai eszközök és az omika technikák, új ismereteket nyújtanak arról, hogyan lépnek kölcsönhatásba a növények és az ízeltlábú növényevők. Ahogy ezek az eszközök folyamatosan fejlődnek, várható, hogy a növényi rezisztencia az integrált kártevőirtási (IPM) programok kulcsfontosságú részévé válik.
Kártevők és növényi kórokozók elleni küzdelem
A természetesen sok jó tulajdonságuk mellett a rovarok betegségeket is hordoznak, felelősek a növényi vírusok, valamint a bakteriális és gombás kórokozók terjesztéséért is, amelyek pusztítják a növényeket és veszélyeztetik a globális élelmiszerbiztonságot. Szerencsére az új felfedezések fényt derítenek ezekre a növényevő kártevőkre.
Az egyik kulcsfontosságú fejlesztési terület a rovarok gazdanövények kihasználásakor működő molekuláris mechanizmusok feltárása, és mivel a vektorok főbb csoportjain belül számos faj genomszekvenciái már elérhetők, a terület hihetetlen előrelépéseket ér el.
Szót ejtettünk a szenvedélyes szlovén méhészközösségtől kezdve a növényvédelmet forradalmasító élvonalbeli genomikai technikákig. A jó hír, hogy mindenkinek van helye a rovartan hatalmas világában, hiszen akár beporzóbarát kertet épít az ember, akár karriert ezen a növekvő területen, egyben minden egyes fajtársáért és nem utolsósorban az egész élővilágért is tesz.
The post Ez várhat ránk a rovartanban 2026-ban first appeared on National Geographic.
