Friss Hirek

Ezért mar Dél-Amerika legveszélyesebb kígyója

Emberek millióit érintik a kígyómarások világszerte, és míg a mérgek összetételét, valamint az ellenszérumaikat sokan kutatják, arra kevés vizsgálat tér ki, hogy vajon mi is készteti pontosan marásra a kígyót.

A méreganyag előállítása költséges a kígyó számára (ugyanez a helyzet a pókkal is), így nem mar csak úgy, minden rossz szóra, hanem megfontolja, hogy megéri-e. A brazil szakemberek egy Brazíliában honos, a csörgőkígyók rokonságába tartozó kígyót, a jararaca lándzsakígyót (Bothrops jararaca) vizsgálták meg, e faj gyakori és igen erős, veszélyes a mérge az emberre nézve is.

João Miguel Alves-Nunes, a Butantan Intézet szakembere különös módszerrel vizsgálta meg, mikor és miért mar Dél-Amerika legveszélyesebb kígyója: több mint 40 ezer alkalommal lépett rá a hüllőkre. A Scientific Reports folyóiratban publikált fura kutatást a Science ismertette.

A tesztek során a kutató óvatosan megérintette a kígyókat speciálisan megerősített bakancsával.
Forrás: Scientific Reports

A jararaca esetében az az elterjedt nézet, hogy akkor mar, ha az ember hozzáér, vagy rálép. Azonban a vizsgálatok nem ezt mutatták. A kutató a kígyókat a labor egy termében helyezték el (a kutatóintézet többek közt kígyó ellenszérum gyártásával is foglalkozik), majd speciális védőöltözetben és bakancsban megközelítette.

„Közel léptem a kígyóhoz, és egy kissé rá is tettem a lábam anélkül, hogy ránehezednék, mivel a cél nem az volt, hogy bántsam. 116 állatot teszteltem, mindegyiket 30 alkalommal, így összesen 40480 rálépést vizsgáltunk meg” – magyarázta Alves-Nunes.

A kutató vastag bőrbakancsa felett egy habszivacs lábszárvédőt is viselt, ami a térdei fölé ért, így teljesen biztonságban érezhette magát. A jararaca lándzsakígyók egyetlen esetben sem harapták át a védőfelszerelést. „Azonban, amikor csörgőkígyókkal kísérleteztem, az egy alkalommal átmart a bakancsomon.”

Szerencsére a lehető legjobb helyen volt kígyómarás utáni kezelést illetően – bár kiderült, hogy allergiás mind a kígyóméregre, mind az ellenszérumára, így a csörgőkígyó marása után 2 hét táppénz következett. Az eset tanulsága az volt, hogy a bakancsot még meg kellett erősíteni. A véletlen balesetből már egy új kutatási téma is felmerült: milyen erőset harapnak maráskor, és milyen vastag védőöltözet képes megóvni az embert ettől a csörgőkígyó vagy a jararaca esetében.

A kísérletekből kiderült, minél kisebb a kígyó, annál nagyobb a vágya arra, hogy megmarja az embert.

Különösen a fiatal nőstényekre és a nappali találkozásokra volt ez jellemző. Azt is észrevették a kutatók, hogy minél melegebb van, annál inkább várható, hogy marni fog a kígyó. Ha a kígyó fejére léptek rá, akkor sokkal nagyobb eséllyel mart, mint akkor, ha a testére vagy a farkára.

A jararaca elleni ellenszérumot nem minden kórházban lehet megtalálni, általában csak a nagyobb intézmények kapnak belőle, így ha valakit megmart az állat, oda kell szállítani. A kutatásból kiderült, milyen körülmények sorában valószínűbb a marás, így ezáltal jobban tervezhető, mely helyszíneken lehet szükség a szérumra. Például azokon a helyeken lehet szükség több ellenszérumra, ahol melegebb van, és ahol több a nőstények száma.

The post Ezért mar Dél-Amerika legveszélyesebb kígyója first appeared on National Geographic.


Exit mobile version