Egy vicsorgó kutyával szemben állva szinte ösztönösen menekülnénk. A szervezet azonnal riadót fúj, a félelem pedig könnyen pánikba csap át. Éppen ez az, ami a legnagyobb kockázatot jelenti. A tapasztalatok szerint sokkal többet ér a higgadtság és az állat viselkedésének megértése, mint bármilyen hirtelen reakció – írja az Egészségkalauz.
A kutyák ritkán támadnak ok nélkül. Legtöbbször területüket védik, kölykeiket óvják, vagy egyszerűen a mozgás váltja ki bennük az üldözési ösztönt. Ha ezt szem előtt tartjuk, könnyebb felismerni, hogyan lehet „érdektelenné” válni számukra.
Az egyik legfontosabb szabály, hogy ilyenkor meg kell állni. A mozdulatlan testtartás, a karok leszorítása, az ujjak ökölbe húzása segíthet abban, hogy ne tűnjünk fenyegetőnek. A futás vagy a kapkodó mozdulatok aktiválják a kutya ösztöneit, és üldözésre késztetik. Ugyanilyen lényeges a tekintet: nem érdemes mereven a szemébe nézni, mert ezt kihívásként értelmezheti. A figyelmet inkább a mozgására irányítsuk, anélkül, hogy közvetlen szemkontaktust teremtenénk.
Ha a helyzet tovább feszül, érdemes valamilyen tárgyat, például táskát vagy kabátot magunk elé tartani, ami egyfajta „pajzsként” működhet, leköti az állat figyelmét, és időt ad a lassú hátrálásra. Fontos, hogy közben ne fordítsunk hátat.
Ha a támadás mégis bekövetkezik, a cél a védekezés. Ilyenkor a test összegömbölyítése, a nyak és a fej védelme a legfontosabb. A mozdulatlanság ebben a helyzetben is segíthet, mert az állat hamarabb elveszítheti az érdeklődését, ha nem érzékel ellenállást.
Sok esetben azonban már jóval a konfliktus előtt észrevehetők a figyelmeztető jelek. A feszes testtartás, a merev farok, a morgás vagy a fogak kivillantása mind azt jelzik, hogy az állat feszültté vált. Ha ezeket időben felismerjük, van lehetőségünk nyugodtan távolodni, mielőtt a helyzet elfajulna.
Nem árt azt sem tudni, hogy bizonyos szituációk eleve nagyobb kockázattal járnak. Egy kölyköket védő anyaállat, egy etetés közben megzavart kutya vagy egy láncon tartott eb sokkal érzékenyebben reagálhat. Idegen állatoknál különösen fontos a visszafogott, semleges viselkedés.
A gyerekek esetében a veszély még nagyobb. Ők gyakran ösztönösen közelednek, futnak vagy hangosan reagálnak, ami könnyen kiválthatja az állat reakcióját. Ezért alapvető, hogy már korán megtanulják: idegen kutyához nem szabad odaszaladni, és mindig engedélyt kell kérni a gazdától.
Ha harapás történik, a sebet minden esetben el kell látni, és szükség lehet orvosi vizsgálatra is, különösen akkor, ha az állat oltási státusza nem ismert. A fizikai sérülések mellett a lelki hatásokkal is számolni kell, hiszen egy ilyen élmény hosszabb távon félelmet alakíthat ki.
Korábban megírtuk, hogy melyik 5 kutyafajta ugat a legtöbbet és mit tehetünk jogszerűen, ha állandóan ugat a szomszéd kutyája.
The post Ezt tegyük a kutyatámadásnál: nem a futás a megoldás first appeared on Sokszínű vidék.
