Hazánk leggyakoribb bagolyfaja, az erdei fülesbagoly példányai gyakran falvakba, városokba húzódva vészelik át a telet. Szentes belvárosába idén januárban nagy számmal telepedtek, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai mintegy nyolcvan példányt észleltek.
Főként kevésbé zavart területen, örökzöld fákon, fenyőkön és tujákon pihennek, de rendszerint 10-15 bagoly a járókelők feje felett, a közeli hársfákon, nyugati ostorfákon ül.
A ragadozó madarak jelenlétéről sokszor csak a fák alatt látható köpetek és anyagcsere-termékek árulkodnak, a lombhullató fákon mozdulatlanul ülő madarak ugyanis szinte beleolvadnak a környezetükbe, az örökzöldek levelei pedig teljesen elrejtik őket. A napi forgalom miatt nem zavartatják magukat, de a túlzott kíváncsiságot kevésbé viselik, rendszerint odébb repülnek.
Az erdei fülesbagoly (Asio otus) szinte Magyarország teljes területén előfordul és legtöbb helyen fészkel is. A magasan fekvő, zárt erdőket viszont többnyire kerüli.
Fészket nem épít, általában a varjúfélék fészkében költ, de szívesen elfoglalja a vércséknek kihelyezett költőládákat is. Olykor más ragadozó madarak fészkében is megtelepedhet, sőt kivételesen esetekben a talajon is költhet.
Elsősorban rágcsálókat, főleg pockokat és egereket zsákmányol, de a kistermetű énekesmadarak is szerepelnek étlapján. A madárzsákmányolás elsősorban a hideg, havas időszakra és a kisemlősökben szegény évekre jellemző. Naponta átlagosan 4-5 kisemlőst fogyaszt el.
A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listája szerint nem fenyegetett, ám állománya csökkenő tendenciát mutat. Jelenleg Észak-Amerika és Eurázsia nagy részén, illetve Afrika északi szélein fordul elő, világállománya 2-3,6 millió példány közé tehető. Magyarországon védelmet élvez, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.
The post Fülesbaglyok szálltak meg egy alföldi várost first appeared on National Geographic.

