Az Eurostat adatai alapján az Európai Unió éves fogyasztói árindexe 2024 augusztusában 2,4 százalék volt, azaz érezhetően csökkent a júliusi 2,8 százalékos értékhez képest. Tavaly augusztusban az éves árindex még 5,9 százalék volt az EU-ban. Az euróövezetben az inflációs ráta 2,2 százalék volt augusztusban, ami az elmúlt négy év legalacsonyabb értéke.
2024 augusztusában az euróövezet éves inflációs rátájához a legnagyobb mértékben a szolgáltatások járultak hozzá (+1,9 százalékpont), amit az élelmiszer, alkohol és dohánytermékek (+0,5 százalékpont), valamint a nem energiaipari iparcikk termékkör (+0,1 százalékpont) követett. Az energiaárak csökkentek, ami mínusz 0,3 százalékponttal mérsékelte az indexet – írta a GKI közleményében, amiben azt emelte ki, hogy
Ezzel arra utaltak, hogy a legmagasabb éves inflációs rátákat augusztusban Romániában (5,3 százalék), Belgiumban (4,3 százalék), Lengyelországban (4,0 százalék) és Magyarországon (3,4 százalék) regisztrálták, azaz az EU-ban Magyarországon volt a negyedik legmagasabb infláció a múlt hónapban. Különösen szembetűnő a javulás az egy évvel előtti értékhez képest, ugyanis 2023 augusztusában még toronymagasan nálunk volt a legmagasabb az infláció (14,2 százalék), jócskán megelőzve a második Csehországot (10,1 százalék) és a harmadik Szlovákiát (9,6 százalék). Ez utóbbi országok ugyanakkor – a magas bázis értékeknek és az infláció mérséklésére törekvő sikeres gazdaságpolitikának is köszönhetően – az elmúlt félév átlagában már bőven 3 százalék alatt tudták tartani a drágulás mértékét, szemben Magyarország március-augusztusi átlagos 3,7 százalékos rátájával.
A magyar infláció kilógott a sorból
A gazdaságkutató szerint nemzetközi összehasonlításban jól látható, hogy
hazánk fogyasztói árindexe 2022. nyár végétől tér el jelentősen a többi ország árindexétől,
akkor, amikor a különadókat megemelték, illetve, amikor új adókkal sarcolták a magyar vállalkozókat.
A GKI azt is kijelentette, hogy Miközben a különadóknál hivatkozott energiaár-robbanás csak kis részben jelent meg a hazai árakban, szemben a vizsgált államokkal. Vagyis az eltérés még a jelzettnél is nagyobb.
Néhány ország fogyasztói árindexének havi alakulása (2010. január = 100)
A GKI vezérigazgatója, Molnár László a 24.hu-nak azt mondta, csak a magyar különadók és a megemelt adók emelhették az inflációt a többi régiós ország átlaga fölé, mert a többi országot is ugyanolyan gazdasági hatások érték, mint minket, az egyetlen különbség a különadó, ami nálunk volt, máshol nem. Vagyis a régiós átlagos árindex és a magyar közötti 8–9 százalékos eltérést csak a megemelt adók, illetve különadók okozhatták.
Kérdeztük, mekkora lehet az árindexeltérés (a különadók és új adók áremelő hatása), ha az energiaár-robbanás hatását kivesszük. Ez szerinte legalább 2,5 százalékponttal, de akár 5 százalékponttal is növelhette a különbséget. Vagyis
Az energiaárak emelése Magyarországon egyrészt a lakosságnál jelentkezett kis mértékben (csak az átlag feletti fogyasztásnál), másrészt a vállalkozásoknál, akik nyilván átterhelték azt a vevőikre, a lakosságra. Más országokban azonban nincs hatósági ár a lakossági energiánál, így más országokban erőteljesebb lehetett az energiaár-robbanás hatása az árindex növekedésére.
Az élelmiszerárakat is felfelé húzták a különadók és az árstop
A különadók nagyban hozzájárultak ahhoz is, hogy az élelmiszerek árindexe is csúcsot döntött. Itt az elválás a régiótól már a Covid-járvány idején elkezdődött, de a nagy ugrás 2022 áprilisától vált látványossá. Beszédes, hogy míg 2024 augusztusában az élelmiszer-infláció Csehországban 14 százalék, Ausztriában 16 százalék volt 2022 áprilisához képest, addig nálunk 35 százalék. Ez arra utal, hogy a kormány árleszorító intézkedései nem voltak túlságosan sikeresek.
Az élelmiszerek árindexének havi alakulása néhány országban (2010. január = 100)
A különadók és az árstop is hozzájárultak az élelmiszer-infláció növekedéséhez, különösen a kiskeradó, amelynek felső adókulcsát (amit a legnagyobb forgalmú multiknak kell fizetniük) az idén 4,1 százalékról 4,5 százalékra emelték.
Az MNB például arra jutott, hogy az ársapkák nem segítették az élelmiszer-infláció visszafogását. Az árstop érvényessége alatt előtérbe kerültek a piactorzító hatások, és szerintük is nőtt emiatt a hazai és a régiós élelmiszer-infláció különbsége. Ennek oka, hogy az árstopos termékek rögzített ára miatt csökkenő árrést pedig a kereskedők más termékek árának, árrésének emelésével ellensúlyozták. Az árstopot 2022 februárjában vezették be. Az MNB szerint azonban a kiskereskedelmi szektorban az ágazati szinten, összes termékre együttesen számított aggregált árrés (a nettó árbevétel az eladott áruk beszerzési értékéhez viszonyítva) nem változott 2022-ben 2021-hez képest.
Az ársapkák emellett a piaci kereslet és a verseny torzításán keresztül a teljes élelmiszeripari vertikumra visszahatottak, és emelték más ágazatok, elsősorban a vendéglátó szektor beszerzési költségeit is – tették hozzá. A 2022-ben bevezetett kiskereskedelmi különadó és népegészségügyi termékadó 2022 júliusa és 2023 júliusa között fejtette ki inflációs hatását az élelmiszerekre. 2022 nyarától kezdődően több mint egy éven keresztül hazánkban mérték a legmagasabb élelmiszer-inflációt az Európai Unió tagországainak körében. Ebben az időszakban Magyarországnak a V3 országokhoz képest jelentős inflációs többlete volt, 2022 decemberében 22,9 százalékpont – írta az MNB.
A Covid-járvány alatti, a régiónál magasabb magyar élelmiszerár-index Molnár László szerint azzal magyarázható, hogy már a Covid idején is voltak különadók, és akkoriban kezdték el ezeket feljebb srófolni. A Covid miatt hirtelen megugrott a költségvetés hiánya, mire bevezették az extraprofitadókat arra hivatkozva, hogy egyes vállalkozások hatalmas nyereséget értek el Addig is voltak különadók, de ekkor hirtelen nagyon ráharapott az állam erre a bevételi forrásra, mert az extraprofitadókból akarta finanszírozni a többletkiadásait. Aztán meg növelgették a különadókat.
A 2022. áprilisi nagy ugrás részben szintén a különadókkal magyarázható, no meg azzal, hogy Magyarországon semmi nem úgy van, mint máshol. Nálunk viszonylag magas az adóelvonás például az üzemanyagon (áfa, jövedéki adók), ami felfelé nyomja többek között a szállítási és termelési költségeket, így az élelmiszeriparét is. És ne felejtsük el, hogy, amikor volt a nagy energiaár-robbanás, akkor rengeteg kkv-t kivettek az egyetemes szolgáltatás alól, és hirtelen piaci árat kellett fizetniük. Akár hétszeres árat a gáznál, a villanynál meg 3–4-szereset (már ha egyáltalán kötöttek velük szerződést), ami megnövelte a költségeiket, és ezt nyilván előbb vagy utóbb, de ráterhelték a vevőikre, például a kiskereskedők is – magyarázta a GKI-vezér.
A mostani, alacsonyabb élelmiszerár-emelkedés is elsősorban a nemzetközi folyamatoknak köszönhető szerinte, nem pedig a kormányzati beavatkozásoknak. Ezzel arra utalt, hogy lecsökkent a FAO-árindexben a nyers élelmiszerek ára, és, ha annál jóval magasabb a magyar élelmiszerár-index, akkor azt belső hatások okozzák.
Mi várható?
Különadók jelenleg is vannak, ezeket ki kell gazdálkodni. Egy kereskedő ráadásul nem úgy gondolkozik, hogy azonnal mindent áthárít a fogyasztóra, hanem inkább csak fokozatosan, például úgy, hogy kisebb akciókat hirdet, kevésbé kurrens termékekre, és közben a beszállítóira is átterhelni, amit lehet. Például úgy, hogy nem engedi megemelni a beszerzési árat, de az így nyert árelőnyt nem engedi át (egészében) a fogyasztói árba. Ezzel valamennyit visszanyerhet az adóra. A fogyasztó meg rosszul jár. A csöpögtetett áthárítás ráadásul megnyújtja a hatást.
És hogy meg tudjuk-e őrizni a mostani negyedik legrosszabb helyünket legalább? Molnár László emlékeztetett, hogy 2015 után Magyarország fogyasztói árindexe az unión belül mindig a magasak közé tartozott, gyakran az első ötben volt, de legalább a felső harmadban. A környező országokat nézve is majdnem mindig magasabb volt a magyar árindex, mint a többieké. Ennek oka, hogy a túlnyomásos gazdaság, az erőltetett növekedést hajszoló piaci beavatkozások inflációgerjesztő hatásúak. Ha megerőszakoljuk a piacot, annak általában áremelés a vége. A gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága szintén nem tesz jót ilyen szempontból sem.
The post GKI: A különadók dobták meg legalább 8–9 százalékponttal a magyar inflációt first appeared on 24.hu.
