Még ma is számos hagyomány és néphit él a köztudatban, ha az ünnepi menü összeállítása a téma. Káposzta, mák, dió, alma, hal ezek az alapanyagok fontos hozzátartozói a karácsonyi ünnepeknek. Valamilyen formában, ezekből az alapanyagokból szeretettel tálalt ünnepi fogások kerülnek a karácsonyi asztalra.
Sokaknál hosszú évtizedek hagyományai, féltve őrzött receptek alapján készül el a karácsonyi vacsora. De vannak, ahol már modern ételekben kapnak helyet ezek az alapanyagok, azonban az biztos, hogy nagyon sok család ünnepi asztalán ott szerepelnek valamilyen elkészített fogásban.
pixabay
A néphagyomány mágikus jelentőséget tulajdonított az ünnepi asztalra, vagy köré helyezett tárgyaknak. Az asztalra készített ételeknek nem csak a család ellátása volt a szerepe, hanem azt is igyekeztek biztosítani általa a háziak, hogy a következő évben bőségesen teremjenek földjeik és egészséges legyen a család, valamint a háziállataik.
Te tudtad, hogy miért elengedhetetlenek a mákos ételek, a hal vagy éppen a töltött káposzta karácsonykor?
Ha máskor nem is, de karácsonykor szinte biztosan az asztalra kerül valamilyen töltött étel, legyen az töltött káposzta, mákos, vagy a diós bejgli, melyek leginkább a jövő évi feltöltött kamrára utalnak.
Wikimedia Commons
Azt tartja a mondás, miszerint minden nap egy alma, az orvost távol tarja. A néphit szerint karácsonykor van még egy fontos szerepe ennek a finom gyümölcsnek. Szenteste a családfő annyi cikkelyre vágta az almát, ahány családtag volt. Ezután megették, hogy ha az év során bármi komoly dolog is történik, ők mindig összetartsanak.
Az alma gömbölyded formájával és egészséges piros színével a termékenység szimbóluma. Számos területen szokás, hogy a szenteste kútba merített három almából egyet az állatoknak és egyet a termőföldnek adnak a jó termésért. A harmadikat annyi gerezdre vágják, ahány főből a család áll. Ez jelképezi az összetartozást és az egészséget a következő évre.
pixabay
A mák és a dió régóta ott vannak a karácsonyi asztalon: a dió a rontások ellen került oda, a mák pedig bőséget, gazdagságot, termékenységet szimbolizált a népi hiedelemvilágban. Korábban azonban a diót önállóan – vagy mézzel és almával – fogyasztották, a mákot pedig valamilyen forrázott, mákos guba jellegű maradék kenyéren vagy kalácson.
A mákos ételek, a szalma közé szórt mák, vagy a baromfinak adott mákos tészta mind a következő évi bőséges termést hivatott biztosítani.
pixabay
A szenteste elmaradhatatlan fogása máig a hal. Pár évszázaddal ezelőtt, a vallás és a keresztény hagyományok jóval nagyobb szerepet játszottak az emberek életében, így például a kis Jézus várása, azaz az advent böjti időszak volt. Ilyenkor mindenki tartózkodott a húsféléktől, kivéve a halat.
Mivel Jézus születésének estéje még hivatalosan a böjti időszakhoz tartozik, így régen a főfogások mindig hallal készültek. A fővárosiak például szerették a vizát, ami igen gyakori volt a Dunában a Vaskapu megépítése előtt, ráadásul óriásira nőttek, így viszonylag olcsó volt a húsuk. A kevésbé vallásosak sem vetették meg a halat ilyenkor, hiszen a magyar hagyományokban a halpikkely gazdagságot jelent a következő esztendőre.
pixabay
A karácsonyi vacsorára készülve több időt töltünk a konyhában. Hogy a hangulatunk igazán ünnepi legyenmutatunk néhány inspirációt, ami még szebbé varázsolja ezt az egyébként is meghitt időszakot.
The post Hagyományok és babonák: karácsonyi ételek a haltól a káposztáig first appeared on Sokszínű vidék.
