A bölcsőszájúhal-félék afrikai csoportjának egy különösen szép tagja, a Pseudocrenilabrus multicolor nevű állatka, amelynek feltűnő kék szája van. Ha zavaros vízben, azaz fénytelenebb környezetben él, e hal nagyobb szemeket növeszt.
A faj Ugandában, mocsaras és tavi környezetben él, és amint azt az Ohio Állami Egyetem készítette kutatásból megtudhattuk, a zavaros vízben felnevelt ivadékok szeme felnőtt korukra nagyobb lett, mint tiszta vízben növekedett testvéreiké. Ez a jelenség független volt attól, hogy a hal szülei zavaros vagy tiszta vízben éltek-e.
A látás alapvető rengeteg állat túlélése szempontjából, azonban a környezet, amelyben az állat érzékeli a külvilág fényeit, időnként változásokon esik át. Az egyes élőlények ezekhez a változásokhoz, az őket bombázó stresszhatásokra háromféle választ adhatnak: alkalmazkodnak, új környezetbe költöznek, vagy elpusztulnak.
A bölcsőszájúhal-félék (ide tartoznak a díszhalként közkedvel afrikai sügérek is) rendkívül sokszínű környezetben élnek, sokféleképp alkalmazkodtak, ezért evolúciós szempontból igen érdekesek. Különösen az izgalmas kérdés, hogy mennyi időre van vajon szükség egy-egy új helyzethez való alkalmazkodáshoz.
Ennek vizsgálatára az ohiói kutatók egy testvérekből álló halivadék csoportot megfeleztek, egyik részüket tiszta vizű akváriumban nevelték fel, másik felüket kevésbé áttetsző, zavaros vizűben. Mind az ivadékok, mind a felnőtt halak szemének és pupillájának méretét feljegyezték a szakemberek. E mérések igazolták, hogy a zavaros vízben felnevelt halaknak valóban megnőtt a szemük.
A kutatás azt is feltárta, hogy csak a fiatal halak voltak ennyire rugalmasak, vagyis egy felnőtt hal már nem tudott javítani a helyzetén a környezeti változások hatására sem.
A zavarossá váló vizek valós helyzetet jelentenek az ugandai halfaj számára. Korábban, míg az erdők álltak, hiába jött nagy csapadékkal járó vihar, a víz tiszta maradhatott, mert a növényzhet megfogta a talajt. Az erdőirtások miatt azonban ma már sokkal több talaj mosódik a vizekbe, azok így elveszítik átlátszóságukat. Ezzel az emberi hatású stressz közé sorolható a víz zavarossá válása is.
A helyzet nyilván nem csupán ezt az egy halfajt érinti, és nem is csak Afrikát, hiszen például az illegális bányászat miatt számos folyó iszapossá vált világszerte.
The post Halacska mondd, miért olyan nagy a szemed? first appeared on National Geographic.
