Ursula von der Leyen kedden bemutatta az új Európai Bizottság leendő tagjait. A német politikus sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a tagállamok eredetileg csak 22 százalékos arányban jelöltek nőket a posztokra, amit ő elfogadhatatlannak tartott, és végül sikerült az arányszámot 40 százalékra emelni. Egy jelölt bemutatásánál azonban megakadt, elmondta, hogy a szlovén Marta Kos parlamenti meghallgatása még nem történt meg, de a ljubljanai parlament állásfoglalása az ügyben amúgy sem „nem kötelező erejű”.
Szlovéniában ugyanis heves politikai vita alakult ki a biztosjelöltről, a kinevezéséhez szükséges procedúrát pedig hátráltatta az ellenzék. A jobboldali ellenzéki párt, az SDS adja ugyanis annak az EU-ügyekkel foglalkozó parlamenti bizottságnak az elnökét, amelyik Kos meghallgatására volt hivatott. Az SDS-es bizottsági elnök, Franc Breznik sokáig nem hívta össze a testületet, így csak szerdán, Von der Leyen bejelentése után hagyták jóvá Kos támogatását.
Breznik különböző dokumentumokat kért arról, hogy a kormány mi okokból döntött a jelölésről, illetve az eddigi jelölt, a tisztséget máig betöltő Tomáz Vesel milyen körülmények között lépett vissza. Pár hónapja még valóban úgy tűnt, hogy Vesel újrázhat az Európai Bizottságban, majd a visszalépését azzal indokolta, hogy más koncepciója van az Európai Unió működéséről, mint Von der Leyennek.
Valójában Vesel a szlovén ellenzék szerint azért lépett vissza, mert
Cserébe állítólag azt ajánlotta, hogy Szlovénia a korábbinál befolyásosabb posztot kaphat az új bizottságban. Ez a feladatkör nem más, mint az unió bővítése, amelyet eddig a magyar biztos, Várhelyi Olivér irányított, aki végül az egyik legsúlytalanabb egészségügyi és állatjóléti portfóliót kapta.
Thierry Monasse / Getty Images Várhelyi Olivér
Az EU ügyeivel foglalkozó ljubljanai szakbizottság órákig faggatta Kost, és az SDS képviselői időnként olyan durva hangnemben támadták, hogy a bizottság szintén ellenzéki elnökének kellett figyelmeztetnie, illetve rendre utasítania őket. Alapvetően két vádat fogalmaztak meg:
a volt jugoszláv kommunista titkosszolgálat informátora vagy tagja lehetett,
illetve hogy svájci nagykövetként a beosztottjaival szemben arrogánsan lépett fel, egyfajta zaklatásnak tette ki őket.
Az SDS azt is kifogásolta, hogy a balliberális kormány meghajlott Brüsszel akarata előtt, „gyengítve az ország szuverenitását”. Nem meglepő a szuverenitás emlegetése, hiszen a Janez Jansa által vezetett SDS és a Fidesz között régi és jó a kapcsolat, a volt kormányfő Orbán Viktor egyik legfontosabb térségbeli szövetségese.
2020-ban azért távozott a berni nagyköveti posztról, mert nem értett egyet az akkor kormányra került Jansa politikai irányvonalával.
A bizottság végül a koalíció képviselőinek szavazataival, 9:5 arányban támogatta Marta Kos jelölését EU-biztosnak.
Von der Leyen a szlovénok EU-biztosjelöltje kapcsán Robert Golob miniszterelnökkel, a Szabadság Mozgalom (GS) vezetőjével tárgyalt. A pártot (amely mára tartós mélyrepülésbe került a közvélemény-kutatások szerint, az SDS 8–10 ponttal előzi meg) Golob Marta Kos részvételével alakította át egy 2021-ben létrejött, elenyésző súlyú zöldpártból 2022 elején, és pár hónap alatt választást nyertek.
Ezután Kost köztársaságielnök-jelöltként indították, ám a kampánya nagyon rosszul alakult, és a független Natasa Pirc Musar nyerte az elnökválasztást.
Pirc Musar Kost és a GS-t „orbáninak” minősítette a kampányban. Azt sugallta, hogy a Szabadság Mozgalom a Fideszhez hasonlóan birtokolni szeretné a három legfontosabb közjogi posztot. A vádak megviselhették az éppen Szlovénia „orbanizációja” ellen fellépő Kost, hiszen Pirc Musarral korábban egy a nők tudományos és szakmai előrehaladását segítő szervezetet is alapítottak, baráti volt a viszonyuk. Állítólag a kampányban elhangzottak miatt a két politikusnő között a beszélőviszony is megszűnt 2022-ben.
A vita után Kos kiszállt az elnökjelöltek versengéséből, sőt a GS-alelnöki posztjáról is lemondott, majd hamarosan a pártja ellen fordult egy, a kormányon belül kipattant, a belügyi szerveket és a rendőrséget érintő konfliktusban. Visszavonult a politikától, Svájcba telepedett át, ahol tanácsadással foglalkozik a világ egyik legnagyobb lobbista cégénél.
A legfurcsább Kos jelölése kapcsán, hogy vajon Golob kormányfő miért éppen az egyik korábbi pártbéli ellenfelét jelölte a brüsszeli bizottságba. Állítólag ugyan kibékültek a 2022 végi csatározásaik óta, de magyarázat a jelölésére csak egy erősen jobboldali forrásból érkezett. A Reporter.si szerint Zoran Jankovic, a szerb származású ljubljanai polgármester lobbizhatott a politikus mellett.
Janez Jansa úgy kommentálta Ursula von der Leyen keddi bejelentését, hogy Marta Kos a „korábbi UDBA (az egykori jugoszláv állambiztonság) bizalmasa és jelenlegi svájci lakos” lesz az EU bővítéséért felelős biztos. Ráadásul a biztosjelöltet oroszpárti politikusnak tartja a szlovén ellenzék, miután évekkel ezelőtt arról nyilatkozott, hogy normális kapcsolatokra van szükség Oroszországgal. Ez azért is érdekes, mert az EU bővítése mellett éppen az Ukrajnával való kapcsolatok ápolásával bízná meg őt Von der Leyen.
JOHN THYS / POOL / AFP Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a biztosok tanácsának ülésére érkezik Brüsszelben 2024. szeptember 18-án.
Ukrajnában egyelőre nem kommentálták negatívan Kos jelölését. A Kyiv Independent csak annyit írt, Von der Leyent idézve, hogy a szlovén biztosjelölt „Ukrajna támogatásán fog dolgozni, és folytatja a munkát az újjáépítés kapcsán is”.
Kérdéses azonban, hogy az Európai Néppárt (EPP) támogatja-e a jelölését. Miután ugyanis az SDS tagja az EPP-nek, elképzelhető, hogy képes lesz meggyőzni a pártcsalád más képviselőit is Kos alkalmatlanságáról. A Politico szerdai cikke szerint egyébként Várhelyi Olivér mellett Marta Kos is azon öt biztosjelölt között szerepel, akik elbukhat a hamarosan kezdődő európai parlamenti meghallgatások után.
The post Hazájában bukott politikusnő lehet Várhelyi Olivér utódja first appeared on 24.hu.
