A hazai ragadozó madarak között a darázsölyv nem tartozik a legismertebbek közé, a felületes szemlélő hajlamos lehet össze is téveszteni a jóval gyakoribb egerészölyvvel – olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület oldalán. Röptében azonban feltűnik nyúlánkabb teste, hosszabb és kecsesebb szárnya, farka, illetve feje.
Hazánkban április és szeptember között figyelhető meg, a telet Afrika trópusi területein tölti. Védelmi szempontból nálunk elsősorban a fészkek zavarása veszélyeztetheti, Magyarországon főként nagy kiterjedésű erdőkben fészkel, főleg hegy- és dombvidéken költ.
Igazi táplálékspecialista, ahogy nevéből is sejthető, elsősorban vadméhek és darazsak lárváit, illetve bábjait fogyasztja el, de kifejlett példányokat is megeszik.
A csípésekkel szemben a fején lévő szarupikkelyekkel védekezik.
A lépeket a magasból figyeli, a talajban lévő fészkeket lábbal kaparja ki. Esetenként más rovarokat, sőt akár gyíkokat is elejt.
The post Hogy nem szenved a csípésektől a darázsölyv? first appeared on National Geographic.
