Új-Guinea a világ egyik legizgalmasabb szigete, változatos a földrajza, geológiája, élővilága elképesztő sokféleséget mutat, és emellett tudjuk, hogy az itt élő emberek már rendkívül korán megérkeztek, és ráadásnak ma itt beszélik bolygónk összes nyelvének mintegy 12-15 százalékát. A pápua őslakosokról ma már közismert, hogy a gyenyiszovai embertől eredő géneket ők hordozzák legnagyobb arányban, ami a 3-5 százalékot is elérheti. No de a többi? Milyen eredetű e rendkívül érdekes népcsoport?
Egy, a Nature Communications folyóiratban közzé tett kutatásban azt vizsgálták meg, hogy az egykor Afrikát elhagyó csoport, amelyből később a pápuák kialakultak, milyen evolúciós történetet tudhat magáénak. Genetikai értelemben véve a legkülönösebb embercsoportról van szó, és nemcsak a gyenyiszovai örökség miatt.
A pápuák nagyon hosszú időn át elkülönülten éltek, és egyes szakemberekben az is felmerült, hogy esetleg ők nem is azzal a nagy, Afrikából kivándorolt csoporttal együtt keltek útra, amelynek leszármazottai ma a többi kontinens lakói, hanem egy korábbi kivándorlási esemény állhat mögöttük.
Ez azon az RCCR nevű vizsgálaton alapult, amelyben egy populáció genetikai múltjában azt mérik meg, hogy milyen kapcsolatban állt és mikor különülhetett el egy másik csoporttól. A mérésben egy arányszámot kapnak a kutatók, ami a két populáció egymástól való genetikai távolságát mutatja meg. Ha különböző időpontokra vonatkozóan ábrázolják ezt, a görbe megmutatja az elválás pontját.
Ezzel jó időbeli felbontással mutathatók ki a változások, és különösen jó az olyan vizsgálatokra, amelyekben ősi embercsoportokkal való keveredést szeretnénk kideríteni.
Önmagában azonban számos hibalehetőséget is rejt, például ha valamelyik populációban nagy mértékű népességcsökkenés volt (palacknyak-helyzet), akkor e mérés fals adatokat nyújt, és korábbra vagy későbbre időzíti az elkülönülést.
A kutatók szerint ez utóbbira lehet példa a pápuák története. A korábbi elképzelések amiatt gondolhatták, hogy hamarabb vált ki a népességük az afrikaiakból, mint a bolygót benépesítő többi ember elődei. Azonban, mint kiderült, a pápuák is megszenvedték a nagyon kicsire zsugorodó népesség helyzetét.
Az új vizsgálatokban gépi tanulás segítségével arra jutottak, hogy a pápuák is velünk együtt hagyták el Afrikát, azonban a szigetükön elkülönülten egy rendkívül kis létszámú csoport volt az, amelyből végül kialakult a mai sokféleség. Ez a palacknyak-esemény okozhatta azt a téves eredményt, hogy ők korábban hagyták el Afrikát.
A pápuák mintegy 62 ezer éve különültek el az afrikaiaktól, s volt egy olyan időszakuk, amikor alig 670 főre zsugorodott a népességük – ezzel szemben az európaiak elődeit 3500 fő képviselte.
A kutatás során természetesen a gyenyiszovai találkozásra és keveredésre is kitértek a szakemberek. A vizsgálataik szerint a kelet-ázsiaiaktól – a régészeti adatokkal egybecsengően – 51 ezer éve különültek el a pápuák, majd a gyenyiszovai randevúra mintegy 31 ezer éve kerülhetett sor.
Ez utóbbi időpont azonban ugyanúgy lehet a népesség palacknyak-helyzetének fals eredménye, mivel elég valószínűtlen, hogy a modern ember ázsiai képviselőivel nem, de gyenyiszovaiakkal még találkoztak az ázsiaiaktól való elválás után. Nagyon valószínű, hogy a keveredésre még a korabeli Ázsia területén került sor, jóval korábban, mint a most jelzett 31 ezer éves adat.
Furcsának tűnhetnek ezek az időpontok, ám fontos ilyenkor arra is kitérni, milyen földrajzi helyzetben zajlottak ezek az események. 50 ezer évvel ezelőtt a mai Szunda-szigetek (Borneó, Jáva, Szumátra és térsége) az akkori alacsonyabb tengerszint miatt Ázsiával összefüggő szárazulatot alkottak, vagyis nagyon sokáig száraz lábban lehetett eljutni. Azután egy szigetvilág következett, ahol számos, több kilométeres (vagy akár 100 is) tengeri út közbeiktatásával lehetett végül eljutni Új-Guineába. Ez azt is jelenti, hogy a pápuák ősei nemcsak merészek és felfedező hajlamúak, de kiváló hajósok is lehettek.
The post Honnan erednek a pápuák? first appeared on National Geographic.
