Így állna Európa az AI-szabályozás élére – kicsit sem lesz egyszerű

A mesterséges intelligencia (MI vagy AI) térhódítása példátlan a technológiák történetében. Míg egyes országok, mint az USA vagy Kína a technológiai, és ezzel gazdasági dominancia kulcsát látják benne, és ehhez mérten mindent megtesznek, hogy uralják az AI-teret, addig az EU egy konzervatívabb, a szabályozói keretrendszer kialakításán nyugvó szerepkört kíván magára venni. De mit ér a szabályozási hatalom egy olyan iparágban, amelyben maguk a fejlesztők sem mindig értik, mi történik?

Simán vette az elfogadása útjában álló utolsó nagy akadályt az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló törvénye: a tagállamok nagyköveti képviselői a múlt heti csúcstalálkozó után megszavazták a jogszabály végleges szövegét.

Signed!

Coreper I Ambassadors confirmed the final compromise text found on the proposal on harmonised rules on artificial intelligence (#AIAct).

The AI Act is a milestone, marking the 1st rules for AI in the , aiming to make it safe & in respect of fundamental rights. pic.twitter.com/QUe2Sr89A5

— Belgian Presidency of the Council of the EU 2024 (@EU2024BE) February 2, 2024

A rendeletet megerősítő tanácsi döntés – amelyet a belga elnökség jelentett be – már önmagában is nagy eredmény, mert a kockázatalapú mesterséges intelligenciáról szóló rendelettel szemben az utóbbi időben egyre nagyobb volt az ellenállás – főként elsősorban az AI-val fogalkozó technológiai óriások, valamint a tech-startupok nemzeti védelmét harsogó politikai erők, így bizonyos tagállamok részéről is. 

A most létrehozott kompromisszum, azaz a végleges szöveg késedelme ráadásul azzal fenyegetett, hogy az egész rendelet megfeneklik, és teljes újratárgyalásra – tekintettel a közelgő európai parlamenti választásokra és a jelenlegi Európai Bizottság mandátumának idei lejártára – nem lenne már idő.

A múlt heti fejlemények fényében ugyanakkor már csak egy utolsó, lényegében informatív megerősítés hiányzik ahhoz, hogy az uniós AI-törvény életbe lépjen. Az Európai Parlament illetékes bizottságában és a plenáris ülésén is végső szavazást tartanak a kompromisszumos szövegről, mivel azonban van tagállami kompromisszum, ennek vélhetően a frakciók sem tesznek keresztbe. Azaz:

az EU mesterséges intelligenciáról szóló törvényének elfogadása elvben akár még nyár előtt várható.

Európa az AI megregulázásán tevékenykedik

Az Európai Unió világgazdasági szerepe az elmúlt években a technológiai óriáscégek regulázásában testesült meg. Margrethe Vestager dán politikus, uniós versenyjogi biztos vezénylésével az Európai Bizottság Versenyhivatala és Digitális Bizottsága sorra regulázta meg a gigászokat. Gondoljunk csak a Google ellen indult trösztellenes eljárásra, az Amazon vagy a Starbucks adóelkerülési megoldásainak szankcionálására, vagy az Apple „átállítására” az USB-C szabványra.

Most úgy látszik, hogy az új technológiai paradigma hajnalán, Európa a mesterséges intelligencia megregulázásán tevékenykedik.

Az EU AI-dogma

Az Európai Unió időben kapcsolt és előállt egy MI szabályozói keretrendszerrel, aminek korai változatát még 2021-ben terjesztették elő. A Bizottság tanulva a közösségi média szabályozása körüli fiaskóból, sokkal óvatosabban igyekszik megközelíteni a mesterséges intelligencia regulációját. Alapvetően a keretrendszer kockázati alapon próbálja meg leírni és összefogni az AI-ra vonatkozó szabályokat, de a ChatGPT megjelenésével előre törő Generatív AI megoldások például már saját körvonalakat kaptak a csomagban.

Az EU AI kockázati piramisa. Forrás: Európai Bizottság Digitális Stratégiája

A piramis tetején található elfogadhatatlan kockázatokkal bíró MI-megoldásokat potenciális fenyegetésként kezelné a szabályozói keretrendszer, és ezért minden esetben betiltásra kerülnének. Ilyen megoldások lehetnek:

egy sebezhető embercsoport (például kisgyerekek) kognitív- és viselkedési manipulációra alkalmas megoldások;

a szociális osztályozó rendszerek;

a biometrikus adatokon alapuló kategorizáló és osztályozó rendszerek (WorldCoin); valamint

a valósidejű biometrikus azonosító rendszerek.

Természetesen a szabályozás kiemeli, hogy nemzetbiztonsági és bűnmegelőzési szempontok mentén a biometrikus azonosítás tiltása indokolt esetben feloldható lenne.

A következő kockázati besorolás a magas kockázatú megoldásokat foglalná össze, ide biztonsági vagy alapjogi kérdéseket érintő mesterséges intelligenciáek tartoznak, azon belül és két kategória szerint:

Az első kategóriába az olyan megoldások tartoznak, ahol az AI az EU termékbiztonsági előírásai által szabályozott eszközökbe kerül beépítésre, mint autók, repülőgépek, vagy akár játékok, orvosi eszközök, liftek.

A második kategóriába tartozó megoldások kötelező jelleggel regisztrálandók az erre létrehozott EU-s adatbázisokban. Ide tartoznak:

a különböző kritikus infrastruktúra elemek működtetésére létrehozott rendszerek,

az oktatási célú megoldások,

a munkaerő-menedzsmenthez kapcsolódó rendszerek,

az alapellátásokhoz való hozzáférést szabályzó megoldások,

a rendvédelmi szervek által használt eszközök,

a migrációhoz, menedékjogi kérvényekhez köthető rendszerek, valamint

a jogi interpretációban részt vállaló mesterséges intelligenciák.

Minden magas kockázatú AI-rendszert tüzetesen átvizsgál majd az Európai Bizottság szakértői szerve, mielőtt azt a piacra engednék.

A piramisból kiragadott, Generatív AI rendszerek szabályozásának lényege, hogy meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:

Fel kell tüntetni, hogy a tartalmat AI generálta.

Úgy kell létrehozni a modellt, hogy az ne tudjon illegális tartalmakat előállítani.

A fejlesztőknek rendszeres összefoglalókat kell publikálniuk a Mesterséges Intelligencia betanítása során használt jogvédett anyagokról.

A Bizottság által limitált kockázatúnak ítélt AI-eszközöknek a fogyasztók transzparens tájékoztatását érintő követelményeknek kell megfelelniük. Ezek célja az lesz, hogy a felhasználók megalapozott döntéseket tudjanak hozni a felhasználással kapcsolatban és tudomásukra kell adni, ha éppen egy MI-megoldással lépnek kapcsolatba.

A limitált kockázatú rendszerek közé tartoznak a képi-és videós tartalmakat manipuláló eszközök, mint a deepfake.

A minimális kockázatú AI-rendszerek fejlesztőinek semmilyen szabályozó felé fennálló kötelezettsége nincs, de az uniós tervezet tartalmaz egy, úgynevezett magatartási kódexre vonatkozó javaslatot is, aminek elfogadásával a minimális- és limitált kockázatú szolgáltatók is önkéntes alapon a magas kockázatú AI-megoldásoknak megfelelő szabályok mentén működnének.

Jó szándékkal is a történelem rossz oldalára lehet kerülni

Noha az EP illetékes bizottsága és plenáris ülése heteken belül szavazhatna róla, a kritikusok lobbiereje nem alábecsülendő. Annyira nem, hogy sokak szerint egyáltalán nem valószínű, hogy 2026 előtt hatályba is lép majd a mostani szabálycsomag. Ráadásul a jogszabály fokozatos hatálybalépést ír elő, azaz a rendelet lényegében egy évet hagy az alapmodellekre (azaz az általános célú mesterséges intelligenciára) vonatkozó szabályok alkalmazása előtt. A többi szabály nagy része csak a törvény kihirdetését követő két év múlva lesz alkalmazandó – azaz még egy idei elfogadás esetén is csupán 2026-tól.

Tekintettel az MI-megoldások fejlődési ütemére, a törvény bírálói szerint könnyen előfordulhat, hogy a most megfogalmazott szabályhalmaz az életbe lépésének idején már használhatatlan lesz.

De számos egyéb ellenérvet is megfogalmaztak már a szabályozási tervek kritikusai, kezdve azzal, hogy

az egyes kategóriák és azok feltételei túl homályosak, általánosak;

a szabályozás csak az EU-ban fejlesztett és üzemeltettet megoldásokra vonatkozik;

a szabályozás betartatása a tagországok hatáskörébe kerül, ami inkonzisztenciákhoz vezethet;

néhány „alacsony kockázatúnak” ítélt megoldás katonai és bűnüldözési szervek kezében „magas kockázatú” is lehet.

Továbbá sokan bírálják az EU-t amiatt is, hogy ahelyett, hogy egy geopolitikai bizonytalanságokkal sújtott időszakban nagy erőkkel belépne a technológiai tér feletti irányításért zajló „fegyverkezési versenybe”, inkább szabályozói oldalról próbálja meg kiharcolni globális autoritását, ami nem sült el túl jól az internetes technológiai „űrverseny” előző szakaszában sem.

The post Így állna Európa az AI-szabályozás élére – kicsit sem lesz egyszerű appeared first on Forbes.hu.

Visited 1 times, 1 visit(s) today
Loading RSS Feed

Loading RSS Feed