A nagy fehér cápának egyetlen természetes ellensége van: a kardszárnyú delfin. Dél-Afrika partjai közelében élő orkák kimondottan a májukért vadásszák a cápákat, ám a felnőtt egyedeket kedvelik inkább, a nagyobb máj miatt. Nemrégiben a Frontiers in Marine Science folyóiratban számolt be egy kutatócsoport egy kaliforniai orkacsapatról, amely szintén cápamájat szeret enni. Ez a csapat a Kaliforniai-öböl térségében él és vadászik, kihasználva az ottani cápabölcsőde jelenlétét, elsősorban a fiatal cápákat igyekszik elfogni.
A kardszárnyú delfinek egyes populációira, csapataira jellemző az a kulturális különbség, hogy miféle zsákmányt részesítenek előnyben. Vannak amelyek különféle halakra specializáltak (pl. lazac, hering, makréla vagy tőkehal), vannak nyílt vízi tengeri emlősökre (cetborjakra) vadászók, vannak amelyek a fókákat, rozmárokat kedvelik.
Ez a zsákmányválasztás nem véletlenszerű, az egyes csoportokban „öröklődik”, valahogy úgy, ahogy a nagymamák süteményreceptjei nálunk. A kaliforniai csapatról nemrégiben készült felvételek igazolták, hogy fiatal cápákra specializálódtak.
A fiatal cápák még túl tapasztalatlanok, nem képesek elmenekülni az orkák elől – szemben a felnőtt egyedekkel. A kutatók szerint ez nem jelenti azt, hogy nem képes a kardszárnyú delfin elfogni a nagy fehér cápa felnőtt egyedeit. Inkább azt jeleneti, hogy elég intelligens állat ahhoz, hogy tudja, egyszerűbb a dolga a fiatalokkal.
Az orka kihasználhatja azt, hogy a melegedő tengerben a cápabölcsőde helye megváltozik, így könnyen hozzájuthat a zsákmányához. Úgy tűnik, az orka gyakrabban vadászhat cápára, mint eddig tudtuk.
A kutatóknak a rutin megfigyelési időszakokban két alkalommal sikerült felvenniük, amint az orkák cápát fognak. A vadászatban résztvevő egyes orkákat az egyedi mintázatuk alapján meg is tudták különböztetni. Az első eset során, még 2020 augusztusában öt orka üldözött egy fiatal cápát. A vízfelszínre tolták a halat, majd közös erővel a hátára fordították, végül a víz alá húzták – eztán a cápa májával szájukban bukkantak elő az orkák.
Kis idővel ezt követően egy második fiatal cápával megismételték ugyanezt. A második vadászatra 2022-ben került sor, hasonlóan zajlott, ez esetben is látták, ahogy az öt fős kardszárnyú csapat tagjai falják a cápa máját.
Amikor egy cápát a hátára fordítanak, akkor beáll az úgynevezett mozdulatlansági reflex. Ez annak köszönhető, hogy a cápa egyensúlyszerve megzavarodik, ez pedig afféle idegrendszeri lefagyást idéz elő, a cápa ilyenkor teljesen védtelenné válik. A módszert gyakran alkalmazzák cápakutatók is, ha vizsgálni akarnak egy állatot, amely akár 15 percig is ebben az állapotban maradhat. Úgy tűnik, az orka véletlenül felfedezte ezt az állapotot vadászat közben, majd elkezdte tudatosan is alkalmazni. Így könnyen hozzáfér a cápa tápláló májához, és más belső szerveihez is anélkül, hogy a cápa meg tudná közben harapni.
A kaliforniai orkacsapatról már korábbi megfigyelésekből tudták a szakemberek, hogy vadásznak más porcos halakra – rájákra és más cápafajokra is. Az is elképzelhető, hogy ezek esetében jöttek rá a hanyatt fordítás módszerére, amit aztán a nagy fehér cápánál is alkalmaztak. Az egyelőre nem világos, hogy vajon mennyire gyakran fognak nagy fehér cápát ezen orkacsapat tagjai, ennek megismeréséhez céltudatos, további megfigyelésekre lesz még szükség. Az se világos, hogy vannak-e más orka csapatok, amelyek hasonló étrenden élnek.
The post Így prédálják a kaliforniai kardszárnyú delfinek a fehér cápákat first appeared on National Geographic.
