A bazsarózsa, vagy más néven pünkösdi rózsa hosszú életű, látványos dísznövény, amely generációkon át virágozhat ugyanazon a helyen. Nem csoda, hogy sok kerttulajdonos előbb-utóbb szeretne új növényeket nevelni a meglévő tövekből. Bár a bazsarózsa szaporítása türelmet igényel, megfelelő módszerrel és időzítéssel otthoni körülmények között is sikerrel járhatunk – írja az Agrofórum.
Többféle módszer közül választhatunk
A bazsarózsa szaporítására három eljárás terjedt el: a tőosztás, a dugványozás és a magvetés. Hogy melyik bizonyul a legjobb választásnak, azt elsősorban a növény típusa határozza meg.
A lágyszárú bazsarózsák ősszel visszahúzódnak, tavasszal pedig a föld alatti rügyekből hajtanak ki újra. Ezeknél a fajtáknál a tőosztás a legbiztosabb és legegyszerűbb megoldás.
A fás bazsarózsák ezzel szemben télen is megtartják fás hajtásaikat, ezért esetükben inkább a dugványozást vagy az oltást alkalmazzák, bár ezek valamivel több tapasztalatot és türelmet igényelnek.
A tőosztás a legnépszerűbb eljárás
A házikertekben nevelt bazsarózsák esetében a legtöbben a tőosztást választják. Ez a módszer az idősödő tövek megfiatalításában is segíthet.
A legjobb időszak erre augusztus vége és szeptember vége között van. Ekkorra a növény már túl van a virágzási időszakon, de még elegendő ideje marad arra, hogy a tél beállta előtt új gyökereket fejlesszen.
A kiásott tövekről óvatosan távolítsuk el a földet, hogy jól láthatóvá váljanak a rügyek és a gyökérzet. Az egészséges részeket éles, fertőtlenített késsel válasszuk szét. Fontos, hogy minden új tövön legalább három-négy erős rügy és megfelelő mennyiségű gyökér maradjon.
A bazsarózsa virágzását nagyban befolyásolja, milyen mélyre kerül a földbe. A szakemberek szerint a rügyek ideális esetben legfeljebb 3-5 centiméterrel legyenek a talajszint alatt. Ha a növényt túl mélyre ültetjük, előfordulhat, hogy éveken át egészségesen fejlődik ugyan, de virágot alig vagy egyáltalán nem hoz.
Fás bazsarózsáknál a dugványozás is szóba jöhet
A fás bazsarózsák szaporításánál gyakran alkalmazzák a dugványozást. Ehhez nyár elején, júniusban vagy júliusban érdemes félfás hajtásokat választani.
A virág nélküli, egészséges hajtásokból 10-15 centiméter hosszú darabokat vágjuk, majd távolítsuk el az alsó leveleket. A felső leveleket részben vissza lehet metszeni, hogy csökkenjen a párologtatás.
A dugványokat laza, jó vízáteresztő képességű közegbe helyezzük, és biztosítsunk számukra folyamatosan párás környezetet. Türelmesnek kell lenni, mert a gyökeresedés lassú folyamat, és nem is minden dugvány ered meg sikeresen.
Magról is nevelhető, de hosszú várakozásra kell számítani
A legidőigényesebb szaporítási mód a magvetés, az első virágokra akár négy-hat évet is várni kell.
A magokat nyár végén lehet begyűjteni, amikor a termések felnyílnak. Mivel a csírázáshoz természetes hideghatás szükséges, célszerű minél hamarabb elvetni őket.
Előfordulhat, hogy az első évben csupán gyökér fejlődik, a hajtások pedig csak a következő tavasszal jelennek meg.
Korábban írtunk már a magnólia, a babér és a levendula szaporításáról is.
The post Így szaporítható sikeresen a pünkösdi rózsa first appeared on Sokszínű vidék.
