Az első három hónap tapasztalatai alapján a helyi önazonosság védelméről szóló rendeleteket az önkormányzatok – az elfogadott jogszabályok és az indoklások alapján – a települések társadalmi értékeinek, hagyományainak és arculatának a megőrzése, az ott élők életmódjának és szokásainak megtartása, valamint a közbiztonság fenntartása érdekében alkották meg, nem pedig azért, hogy így akadályozzák meg a túlnépesedést – ez derül ki a 24.hu széleskörű adatgyűjtéséből.
Az e-ingatlanugyvedek.hu rendszeresen frissülő listája szerint október 21-ig 95 településen alkottak önazonossági rendeletet, ezekben a beköltözést korlátozzák valamilyen formában az önkormányzatok. Az eddig alkalmazott feltételek nagyjából tíz nagyobb csoportra bontathatók az alábbiak szerint:
- betelepülési hozzájárulás megfizetése;
- a betelepülőnek büntetlen előéletűnek kell lennie;
- megszabják, hogy az ingatlanban legkevesebb hány négyzetméternek kell jutnia egy főre;
- valamilyen végzettségi elvárást fogalmaznak meg;
- adótartozás-mentességet kérnek;
- elvárás a biztosított jogviszony;
- a betelepülőknek meghallgatáson kell részt venniük a képviselő-testület előtt;
- tudni kell legalább társalgási szinten magyarul beszélni;
- aki jogtalanul létesít lakcímet, azt pénzbírságra kötelezhetik;
- illetve elővásárlási joggal élhet az önkormányzat.
Az önkormányzatok jellemzően a fentieket variálják a saját belátásuk szerint, így aztán egy
Alább településenkénti bontásban összegyűjtöttük, hogy jelenleg hol és milyen feltételekhez kötik a beköltözést, majd az összes érintett települést térképre helyeztük. Ebből jól kirajzolódik egyebek mellett, hogy
- mi a leggyakoribb intézkedés,
- hol a legszigorúbbak, illetve a legmegengedőbbek,
- és az ország mely régióiban születik a legtöbb önazonossági rendelet.
Becsehelytől Vilyvitányig, Ipolyvecétől Ásotthalomig
Néhány kivételtől eltekintve elmondható,
The post Így válogatnak a települések a beköltözők közül: térképre vittük az összes önazonossági rendeletet first appeared on 24.hu.
