Ma már szinte állandóan kéznél vannak az elektronikus eszközeink, legyen az okostelefon, laptop vagy éppen okosóra. Nem számít, hogy pontosan milyen tárgyról van szó, mindegyik egyformán gyűjt rólunk adatokat. Ezért a kérdés a következő: milyen adatokat tárolnak és továbbítanak elektronikus eszközeink? Egyáltalán hogyan védekezhetünk az adathalászok és az adatgyűjtés kockázatai ellen?
Dr. Bokor Tamás, a Corvinus Egyetem Marketing- és Kommunikációtudományi Intézetének docense szerint az adatgyűjtés valójában nem annyira ijesztő, mint ahogy azt sokan elképzelik. Elektronikus eszközeink általában a felhasználói szokásokról gyűjtenek adatokat, mint például a be- és kikapcsolás időpontjáról vagy felhasználói gyakorlatról. Ezek az adatok elsősorban a fogyasztói szokások elemzésére szolgálnak, nem pedig az egyének személyes adatainak megsértésére – kivéve akkor, ha illegális adatvadászatról beszélünk.
Mindenekelőtt tehát fontos megkülönböztetni az illegális adatgyűjtést és annak legális formáját.
A kettő közötti legfőbb különbség, hogy előbbinek súlyos következményei lehetnek. Például 2015-ben kiderült egyes Smart eszközökről, hogy a tévék hallják, amit előttük beszélnek, ez pedig egyenlő az adatvédelmi szabályok megsértésével. Az ilyen jellegű adatgyűjtés ellen az egyetlen hatékony védekezési mód az, ha nem is vásárolunk okostelevíziót – csakhogy ez ma szinte lehetetlen.
Legális adatgyűjtés
A jogszerű adatgyűjtés teljesen más. Az applikációk és szoftverek felhasználóiként mi magunk dönthetünk arról, hogy az adott cég továbbíthatja és tárolhatja a személyes adatainkat (nemünk, életkorunk, lakóhelyünk, érdeklődési körünk). Az már más kérdés, hogy a felhasználók nagy többsége nem olvassa el az adatvédelmi tájékoztatót, hanem egyszerűen kipipálja és tovább lép rajta. Ezáltal a szolgáltatók legálisan gyűjthetnek adatokat marketing célra vagy a saját szolgáltatásuk fejlesztésére.
Hogy értsük, miként képesek növelni saját sikereiket a szoftverfejlesztő cégek, vegyünk egy egyszerű példát. Amennyiben a közösségi médiaplatform felismeri, hogy milyen funkciókat használunk nagyobb gyakorisággal, úgy fogja módosítani a különböző funkciókat, hogy azok a felhasználó kényelmét szolgálják. Ennél tovább mennek a szoftverfejlesztő cégek, amikor az ismerőseink, családtagjaink adatait is figyelik. Például a Facebook vagy a YouTube algoritmusai nem a mi beszélgetéseinket hallgatják meg, hanem az általunk és a közelünkben lévő emberek által fogyasztott tartalmakat elemzik.
Miért van erre szükség? Egyszerű, a szoftver feltételezi, hogy ugyanaz érdekel minket, mint a környezetünk tagjait. Vagyis a legális adatgyűjtéstől nem kell félni, hiszen csupán kereskedelmi célt szolgálnak. Ugyanakkor nem érdemes megfeledkezni arról, hogy az illegális adatgyűjtésnek komoly biztonsági kockázatai is vannak, főleg az online banki tranzakciók terén.
Illegális adatgyűjtés
A felhasználói feltételeknek nem része, hogy a szoftver visszaélhet a banki adatokkal. Ezért a mi felelősségünk, hogy milyen felületeken adjuk meg ezeket az információkat. Például: válaszolunk arra az üzenetre, amikor egy vadidegen ember azért ír, hogy pénzt szeretne adni nekünk, cserébe viszont szüksége van a banki adatainkra.
Az illegális adathalászok gyakran az emberi hiszékenységre építve próbálnak pénzügyi adatokat nyerni a felhasználóktól, főként hamis e-mailekkel vagy weboldalak által, ezért fontos, hogy ne is reagáljunk gyanús üzenetekre vagy kérésekre.
Tagadhatatlan, hogy az adatgyűjtés és az adathalászat kockázatai mindannyiunkat érintenek, azonban van egy jó hír: még mindig vannak módszerek a hatékony védekezés érdekében.
Az egyszerű lépések, mint például az adatok tudatos kezelése és a gyanús üzenetek figyelmen kívül hagyása segíthetnek abban, hogy megőrizzük magánéletünk és pénzügyi adataink biztonságát. Ahogy a technológia fejlődik, úgy kell nekünk is lépést tartani az új technológiai visszaélések ellen.
The post Így védekezhetünk az adathalászat ellen first appeared on National Geographic.
