Évek óta működik Magyarországon az a rendszer, amelynek segítségével a mezőgazdaságot fenyegető jégkárokat próbálják mérsékelni. A technológia lényege, hogy talajgenerátorokból ezüst-jodid kerül a légkörbe, ami a zivatarfelhőkben befolyásolja a jégszemek kialakulását. A módszer rendszeresen vitákat vált ki, sokan a csapadék csökkenését vagy akár környezeti károkat tulajdonítanak neki.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint a felmerülő aggodalmakat több vizsgálat is cáfolja. Az országos jégkármérséklő rendszer 2018 óta működik, de a technológiát a Dél-Dunántúlon már évtizedekkel korábban alkalmazták. A generátorok május és szeptember között állnak készenlétben, és csak akkor kapcsolják be őket, amikor a meteorológiai előrejelzések jégeső kialakulásának veszélyét jelzik.
A JÉGER működésével kapcsolatban gyakran felmerül, hogy hozzájárulhat az országot sújtó aszályokhoz. A kamara ezt határozottan visszautasítja. Álláspontjuk szerint a csapadékhiány mögött nagy léptékű légköri folyamatok állnak, amelyek meghatározzák, milyen gyakran és milyen útvonalon érkeznek a csapadékot hozó ciklonok Magyarország térségébe.
A környezeti hatásait az országos rendszer indulása után két évben is vizsgálták. Számos helyszínen elemezték a talaj és a talajvíz összetételét, különös figyelmet fordítva az ezüst-jodid esetleges felhalmozódására. Az eredmények alapján sem a talajban, sem a talajvízben nem mutattak ki olyan koncentrációt, amely egészségügyi vagy környezeti kockázatot jelentene. A mért értékek jóval a határértékek alatt maradtak, a légkörbe jutó anyag mennyiségét pedig annyira alacsonynak találták, hogy a szakértők külön monitoringrendszer kialakítását sem tartották szükségesnek.
A témában megszólalt Tóth Tamás meteorológus is, aki szerint a jégkármérséklő rendszer körüli viták hátterében elsősorban az elmúlt évek egyre súlyosabb aszályai állnak. Véleménye szerint azonban a csapadékhiány okait nem a talajszinten működő generátorokban kell keresni, hanem az éghajlati és légköri változásokban.
A szakember úgy látja, hogy a mezőgazdaság jövője szempontjából sokkal fontosabb feladat a vízvisszatartás fejlesztése, a táji vízgazdálkodás megerősítése és az aszályhoz jobban alkalmazkodó gazdálkodási módszerek elterjesztése. Hosszú távon ezek jelenthetik a leghatékonyabb védelmet az egyre gyakoribb időjárási szélsőségekkel szemben.
Korábban beszámoltunk már a békési dinnyeföldeket elverő jégesőről, a hevesi hagymákat pusztító jégesőről és a zalai golflabda méretű jégesőről is.
The post Ilyen hatása van a környezetre a jég ellen felhőkbe juttatott vegyszernek first appeared on Sokszínű vidék.
