Itt a kütyü, ami a családi béke záloga lehet

Idén lesz négy éve, hogy piacra került a PlayStation 5 első változata, és az eltelt időben nem kevés kiegészítő látott napvilágot a Sony újgenerációs gépéhez. Érkeztek különböző színű kontrollerek és kifejezetten profiknak szánt irányító, VR-headset, eltérő árnyalatú cserélhető fedlapok, vezeték nélküli fej- és fülhallgató, sőt, az eredeti PS5 modellt mostanra leváltotta a némileg átdolgozott, karcsúbb variáns.

És ha ez még nem lenne elég, 2023 végén befutott a PlayStation Portal, ami külsőre ugyan egy kézikonzol benyomását kelti, valójában azonban csak egy újabb kiegészítő, aminek az alapgép nélkül gyakorlatilag nincs semmi értelme. Játékok önálló futtatására nem alkalmas, csak arra, hogy akkor is játszhassunk a PlayStation 5-re letöltött programokkal, ha otthon éppen foglalt a tévé, vagy nem is tartózkodunk odahaza, de fel tudunk csatlakozni egy kellően gyors internetet biztosító hálózatra.

Mohos Márton / 24.hu

Nincs új a nap alatt

Miről is van szó egészen pontosan? A PlayStation Portal lényegében azt tudja, amit a távoli elérést biztosító szoftverek. Az otthoni vezeték nélküli hálózaton vagy az interneten keresztül be lehet vele lépni a PlayStation 5 konzolunkra, kezelni a menürendszert, elindítani a letöltött játékokat, amiket megfelelő netkapcsolat mellett olyan sebességgel streamelhetünk át a kézi eszközre, hogy az élmény közelítse azt, mintha a választott játék magán a kütyün futna.

Mindez nem újdonság, hiszen már a megboldogult (és a maga idejében hatalmasat bukó) PlayStation Vita kézikonzol is tudta ezt a PlayStation 4-gyel összekapcsolva, és mind a mai napig létezik az ingyen letölthető PS Remote Play alkalmazás. Utóbbi egyaránt elérhető PC-re, Macre, iOS-re és Androidra, az alap funkciót tekintve pedig pont azt biztosítja, mint a 90 ezer forintért kínált eszköz: többek között laptopon és telefonon is játszhatunk a PS4-re és PS5-re letöltött játékokkal.

Persze kétségtelen, hogy az árért cserébe a Sony újdonságának megvannak a maga előnyei. Kapunk egy jól összerakott céleszközt, ami lényegében egy kisebb táblagép és egy hagyományos DualSense kontroller szerelemgyereke, utóbbi legtöbb extra tulajdonságával, beleértve az olyan finomságokat, mint a mikrofon, a beépített motorok biztosította haptikus visszajelzés vagy a ravaszok ellentartása. Ami hiányzik, az a touchpad, ami az érintésérzékeny kijelző fényében elsőre ugyan nem tűnik problémának, de idővel azért kiderül, hogy megvannak a maga árnyoldalai.

A középen helyet kapó kijelző ugyan LCD technológia és nem OLED, a felbontás csak 1080p, a képfrissítés pedig mindössze 60 Hz, de ha valahol, hát itt hatványozottan igaz: a méret a lényeg. Esetünkben egész pontosan 8 hüvelyk. Ez lényegesen nagyobb, mint egy átlag okostelefon kijelzője, és a játékok a manapság csúcsnak nem nevezhető specifikációk ellenére is elég jól festenek a tesztalany képernyőjén.

Nem elhanyagolható továbbá, hogy a Portal kezelése nemcsak egyszerűbb, mint a Remote Play, de valamivel nagyobb szabadságot is biztosít a felhasználóknak. Ez alatt azt értem, hogy nem kell odalépni a PS5-höz és bekapcsolni, az eszköz ugyanis képes a neten keresztül felébreszteni az alvó módban lévő gépet. Tehát amennyiben nem a klasszikus kikapcsolással váltunk el a konzoltól, hanem készenléti módba tettük, úgy akár a világ másik feléről is felkelthetjük, hogy aztán olyan játékokat futtathassunk rajta, mint például a Marvel’s Spider-Man 2 vagy az új Prince of Persia.

Milyen a gyakorlatban?

Az összeszerelés minősége kifogástalan, a képernyős középső rész hiába vékony, az eszköz nem nyaklik, nem nyikorog, nem recseg és ropog, rendesen össze van rakva, és az anyaghasználat is kiváló. A Portal fogása ugyanolyan kellemes és kényelmes, mint egy DualSense kontrolleré, és a súlya hiába 1088 gramm, még hosszú távon sem éreztem nehéznek. A használatát ugyanakkor az ismerős érzés ellenére is szokni kell az első kézbevételt követően: hiába kapjuk meg a jól ismert gombkiosztást, elrendezést és dizájnt, az eszköz a képernyő miatt jóval szélesebb, mint a PS5 mellé járó hagyományos kiegészítő, így az első órákban furcsa lehet az irányítás.

A beüzemelés pofonegyszerű: a gépet bekapcsolva csatlakozni kell az internetre a vezeték nélküli hálózatunkon keresztül, bejelentkezni a PlayStation Network fiókunkkal, majd virtuálisan összekötni a gépet a PlayStation 5 konzolunkkal. Ezt elvégezve semmi másra nincs lehetőség, mint megnyomni a csatlakozás gombot, aminek hatására életre kel a konzolunk, mi pedig átvehetjük felette az uralmat. Megjelenik a szokásos menü, letölthetünk és futtathatunk játékokat – a PS5 összes funkcióját ugyanakkor nem érjük el, de erre külön kitérek hamarosan a többi hiányossággal együtt.

Hogy egy játékot elindítva milyen élményben lesz részünk, az tényleg csak attól függ, hogy milyen internetkapcsolattal rendelkezünk.

A gyártó szerint minimum 5 Mbps, de legalább 15 Mbps sebesség szükséges ahhoz, hogy élvezhető legyen a streamelt videójáték. Ezt gyorsan felejtsük is el, a valóság ugyanis az, hogy ez nagyjából arra elég, hogy felébresszük a PS5-öt és matassunk a menüben, tapasztalataim szerint viszont a videójátékok futtatásához minimum 100 vagy ennél több Mbps szükséges. Fontos továbbá odafigyelni arra is, hogy maga a PlayStation 5 ne vezeték nélkül, hanem kábellel csatlakozzon a routerhez, ez ugyanis otthoni oldalon sokkal megbízhatóbbá teszi a távoli kapcsolatot.

Mohos Márton / 24.hu

Amennyiben a fentiek adottak, akkor bármelyik PS5-re letöltött játékunkkal játszhatunk, bár itt érdemes megjegyezni, hogy élvezni jó eséllyel csak a single player programokat fogjuk, ugyanis a streaming technológia még nem tart ott, hogy egy online vívott Call of Dutymeccsben esélyünk legyen a hagyományos módon játszó többi játékos ellen. Ennek oka egyszerű: amíg náluk egyszer teszi meg az utat a játékhoz szükséges információ az interneten, addig a Portalnál kétszer, ami még a legprofibbak számára is olyan hátrányt jelent, ami hosszú távon igen frusztráló tud lenni.

Ellenben a már említett Spider-Man 2, a januárban piacra dobott új Prince of Persia, de egyedül játszva még a folyamatos online kapcsolatot igénylő Suicide Squad: Kill the Justice League is élvezhető játékélményt nyújtott. A játékokkal töltött idő nagy részében fel sem tűnt, hogy streamelem a programokat, a folyékony játékélmény csak akkor tört meg, mikor Pókemberrel vagy az Öngyilkos osztaggal olyan harcokba keveredtem, ahol egyszerre egy tucatnyi karakter vagdalkozott/lövöldözött a képernyőn. Ilyenkor előfordultak akadások, lassulások, felbontáscsökkenés, de egyik sem tartott pár pillanatnál tovább, így nem befolyásolták számottevően az előrehaladásomat.

De kinek jó ez?

Ahogy említettem, a legtöbb PS5 tulajdonosnak nem lesz szüksége egy olyan dedikált eszközre, amin távolról is tud játszani a konzoljára letöltött játékaival. Ehhez egész egyszerűen sok a 90 ezres ár, főleg úgy, hogy van ingyen elérhető alternatíva.

Az eszköz ára amúgy 200 dollár/euró, ami tőlünk nyugatabbra azért nem egy jelentős összeg, rajtunk pedig nem segít, hogy az alapárat még sújtja a közel 30 százalékos adó. Ettől függetlenül vannak olyan élethelyzetek, amikor lehet értelme a Portalnak, főleg, ha az érte kért összeg kifizetése nem okoz problémát.

Ha például otthon csak egy tévé van, és konfliktus forrása, ha órákra lefoglaljuk a képernyőt videójátékozással, akkor a családi béke záloga lehet egy ilyen eszköz. A televízión mehet film/sorozat vagy a gyerekeknek mese, de közben lehet játszani a PS5-ön, csak a kézbe vett Portal segítségével. Mindezt ráadásul egyetlen gombnyomást követően, mindenféle probléma, beállítgatás és várakozás nélkül, totál kényelmesen.

Mohos Márton / 24.hu

Ugyanígy, ha valaki nagy gamer, viszont sokat utazik, rengeteg időt tölt az otthonától távol, reptereken és hotelekben, ahol sokszor már adott a játékhoz nélkülözhetetlen net, akkor van ráció abban, hogy beruházzon a Sony megoldására. Bár tény, hogy ennyi pénzért már kapható Nintendo Switch Lite, azt ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy azon külön kell fizetni minden újabb játékért, míg a Portal nagy előnye, hogy olyan programokkal játszhatunk a segítségével, amiknek az árát egyszer már kicsengettük, másrészt nem kézikonzolra, hanem otthoni konzolra fejlesztett, sokszor exkluzív címek.

Az már csak apró érdekesség, hogy nekünk a szerkesztőségben kifejezetten jól jött a kütyü, mikor párhuzamosan kellett egyszerre több játékot tesztelnünk. PlayStation 5 csak egy áll rendelkezésünkre, ami egy hétig Stéger Dávid kollégámnál volt a Tekken 8 miatt, amikor viszont ő nem pofozkodott, én távolról tudtam haladni a Suicide Squaddal, lényegében két legyet ütve egy csapásra, hiszen egyszerre teszteltem magát a játékot és a jelen cikkünk tárgyát képező Portalt.

És a fekete leves

A PlayStation Portalnak persze nem csupán az a hibája, hogy viszonylag kevés PlayStation 5 felhasználó számára van értelme, a gépnek ezen felül is akadnak gyengeségei, sőt, teljesen érthetetlen hiányosságai.

Bár alapkövetelmény, hogy megfelelő netkapcsolat álljon a rendelkezésünkre, a gép tervezői egyáltalán nem tettek meg mindent ennek érdekében. A Portal nemhogy nem támogatja a kevés eszköz által használt 6 GHz-es sáv elérését biztosító Wi-Fi 6E szabványt, de még a Wi-Fi 6-ot sem, be kell érnünk a Wi-Fi 5-tel – ami 2024-ben teljesen érthetetlen.
3,5 milliméteres jack bemenetet ugyan találunk a gép burkolatán, így bármilyen vezetékes füles ráköthető, vezeték nélkül viszont csak a Sony saját gyártású, olcsónak még nagy jóindulattal sem nevezhető, PlayStation Link kompatibilis megoldásaival lehet összekötni a Portalt.
A Portal kizárólag játékra alkalmas, tehát arra például nincs lehetőségünk, hogy elindítsuk vele a konzolra letöltött streaming alkalmazások (Netflix, Apple TV+ stb.) valamelyikét, ez a funkció egész egyszerűen le van tiltva.
A kütyün keresztül csak a letöltött játékok indíthatók el, tehát arra egyáltalán nincs lehetőség, hogy a PlayStation Plus szolgáltatás egyes csomagjaiban elérhető, amúgy eleve a konzolra is csak streamelhető programokkal játsszunk ezen az eszközön.
Bár a kijelző alapvetően szépen adja vissza a látványt, az érintésérzékeny funkcióval voltak problémáim. Legalább kétszer előfordult, hogy az indító menübe belépve egyáltalán nem érzékelt semmit, és ezen csak az újraindítás segített. Ennél is nagyobb gond, hogy a képernyő helyettesíti a DualSense kontrollerek touchpadját (a jobb és bal analóg kar melletti részeken), és ami az utóbbin tökéletesen működik, azt a kijelzőn sokszor frusztráló reprodukálni. Én ugyan nem futottam bele ilyen problémába, de a neten jó páran panaszkodtak arra, hogy a touchpadet rendre kihasználó Alan Wake II-nél egyszerűen megakasztotta a játékot, hogy a képernyő nem volt hajlandó beolvasni a szükséges gesztusokat.

Egy nagyon szűk rétegnek

Mindent egybevéve nem mondhatom, hogy egy könnyen ajánlható hardverrel lenne dolgunk. A PlayStation Portal főleg azoknak lehet érdekes, akiknek tényleg rendkívül fontos, hogy messziről is elérhessék a konzoljukat, és hajlandóak extrát fizetni azért, hogy mindezt egy Sony gyártotta eszközzel tegyék, aminek a legnagyobb előnye a többi remote play opcióval szemben, hogy lényegében egyetlen gombnyomással, bármiféle vesződés nélkül biztosítja számunkra ezt a lehetőséget.

Kapcsolódó
Mennyibe kerül manapság játszani?
PC, konzol, kiegészítők és játékok. Mennyit kell költeni napjainkban erre a hobbira?

The post Itt a kütyü, ami a családi béke záloga lehet first appeared on 24.hu.

Visited 1 times, 1 visit(s) today
Loading RSS Feed

Loading RSS Feed