Jelentős bérelőny a NER-es építőipari cégeknél, bár főleg szellemi alkalmazottaik vannak

Évek óta látszik, hogy a kormányközeli vállalkozók építőipari cégei magasabb bért adnak alkalmazottaiknak az ágazati átlagnál –  írta a G7.hu. A portál szerint sokáig úgy tűnt, hogy erre a NER-es cégek működési modellje a magyarázat: míg a valóban építési munkát végző vállalatok sok fizikai munkást foglalkoztatnak, addig az állami megbízásokat továbbpasszoló vállalatoknak szinte csak szellemi alkalmazottai vannak.

Ezeknél a cégeknél tényleg nagyon jelentős bérnövekedés volt: az egy alkalmazottra jutó személyi ráfordítás közel a háromszorosára nőtt nyolc év alatt. Ebben – jegyezte meg a G7 – valószínűleg szerepet játszik az is, hogy a mostani vezető NER-es építőipari cégek között 2015-ben még sok kifejezetten kicsi volt.

A Mészáros Lőrincnek tavaly 50 milliárd feletti osztalékot fizető V-Híd Zrt.-t például 2015 közepén alapították, de az elmúlt időszakban rendre évi 45 milliárd feletti bevételt elérő, szintén a Mészáros-családhoz köthető Fejér B.Á.L. forgalma is alig lépte át az 1 milliárdot abban az évben.

A NER-es építőipari vállalatoknak a jelentős hányada valójában nem igazán végez építési munkát. Fő funkciójuk, hogy elnyerik az állami megbízásokat, majd azokat szinte teljes egészében továbbpasszolják más építőipari cégeknek. Közben persze a pénz egy jelentős részét, nem ritkán 20-30 százalékát zsebre teszik. Az ilyen, politikai kapcsolatrendszerre épülő többletnyereséget a közgazdaságtanban járadékvadászatnak nevezik, a hazai építőiparban pedig elég általános ez a jelenség. Mindez viszont azt is jelenti, hogy a kormányközeli építőipari cégek többségének viszonylag kevés fizikai alkalmazottja van.

A tavaly 50 milliárdos profitot hajtó V-Híd Zrt. például egyetlen fizikai munkást sem foglalkoztatott 2023-ban, 

de legalább 75 százalékos volt a szellemi alkalmazottak aránya a szintén Mészáros-érdekeltség Záévnél, és az ország legnagyobb építőipari cégénél, és az Orbán Viktor kötélbarátjához, Garancsi Istvánhoz köthető Market Zrt.-nél is. Márpedig a szellemi és fizikai foglalkoztatottak bére között nagyon jelentős, durván másfélszeres különbség van az építőiparban – írta a portál.

A Marketnél az éves bruttó átlagbér 23,6 millió forint, ami havi nettó 1,3 millió forintos fizetést jelent. Bár a cégnél mindössze 44 fizikai alkalmazott dolgozik, külön pedig nem adták meg a szellemi és fizikai foglalkoztatottak bérét, a havi 1,3 millió forint azonban így is nagyon magas, hiszen az ágazatban a szellemi foglalkoztatottak átlagbére is csak a szűk fele ennek. Hasonló a helyzet a Mészáros-cégek többségénél is. A csoporthoz tartozó vállalatok közül az R-Kord Kft.-nél, a már emlegetett V-Hídnál és Záévnél, illetve a Budapest-Belgrád vasútvonalra kiírt közbeszerzést elnyerő RM International Zrt.-nél is 800 ezer és 1,1 millió közé esnek a céges nettó átlagfizetések. Ez pedig ugyancsak messze meghaladja még a szellemi foglalkoztatottnál mért ágazati átlagot is. Bár a Mészáros és Mészáros Kft.-nél ennél alacsonyabb számok jöttek ki, ott is 600 ezer feletti az átlagos nettó bér.

Összességében tehát az látszik, hogy az építőiparban különösen szellemi foglalkoztatottként nagyon megéri NER-es cégnek dolgozni, hiszen akár 20-30 százalékkal is magasabb bért fizetnek, mint a konkurensek. A G7 szerint a legnagyobb kormányközeli építőipari vállalatoknál a magas fizetések ellenére minden munkatárs durván háromszor annyi jövedelmet termel oligarcha tulajdonosának, mint amennyibe ő maga kerül a cégnek. A legnagyobb ilyen vállalatoknál az egy alkalmazottra jutó adózott nyereség 2023-ban már meghaladta 45 millió forintot, miközben ugyanez a mutató az építőipari top 1000-ben 8 és 13 millió forint között alakult az elmúlt években.

The post Jelentős bérelőny a NER-es építőipari cégeknél, bár főleg szellemi alkalmazottaik vannak first appeared on 24.hu.