Az elmúlt másfél hónapban nagy mértékben – mintegy 5 százalékkal – gyengült a forint az euróhoz képest, a szeptember derekán látott 393–394 körüli szintekről felugorva mostanra a 410 forint feletti szinteket is megkarcolta. A devizapiaci elemzők egyetértenek abban, hogy az árfolyamgyengülés nagyobb részt a globális folyamatok eredménye volt, főképp az amerikai elnökválasztás várakozásai mozgatták a piacokat. Az előrejelzésekben szeptembertől fordulat történt – egyre inkább Donald Trump republikánus elnökjelölt győzelmi esélyeit árazták be, ami folyamatosan erősítette a dollár árfolyamát. Az amerikai deviza lendületes erősödése viszont jellemzően azzal a hatással jár, hogy a befektetők „kiszivattyúzzák” a pénzt a feltörekvő piacokról, így Magyarországról is.
A Trump-hatást azonban az euró is megsínylette, körülbelül 4–5 százalékot esett a dollárral szemben az elmúlt két hónapban. Ennek fő oka az volt, hogy a korábbi amerikai elnök belengette: az Európai Unióból érkező exporttermékekre is nagy mértékű védővámokat vetne ki, így például az Egyesült Államokon kívül gyártott autókra 100 százalékos vám kivetését fontolgatta.
Magyarországot különösen érzékenyen érintenék a védővámok, hiszen az EU legerősebbje, a német gazdaság az egyik legfontosabb partnerünk, és extra nagy a kitettségünk a német feldolgozóipar, azon belül is főként a járműipar felé.
A német ipar huzamosan gyenge teljesítménye már amúgy is visszarántja a magyar gazdaságot, és gyengíti a növekedési kilátásokat – amit a KSH tragikus ipari adatai is alátámasztanak.
A forintot a többi régiós devizánál jobban büntetik
„Az a várakozás, hogy valószínűleg Trump győz, összességében jóval érzékenyebbé tette a forintot. Sokan azt prognosztizálták előre a piacon, hogyha bejelentik a republikánus jelölt győzelmét, akkor 420 forintba kerül majd az euró, ez azonban egyelőre nem igazolódott” – magyarázta lapunknak Kolba Miklós, az ING Bank senior treasury üzletkötője.
A forint sérülékenységét jelzi, hogy a sorozatban érkező rossz makrogazdasági adatok híre is rendszerint megrángatja az árfolyamot. Így például a gazdaság zsugorodásáról számot adó harmadik negyedéves GDP-jelentés kiadása után majdnem 3,5 forinttal erősödött az euró, ami közel kétéves mélypontra taszította a forintárfolyamot.
Minél vékonyabb rajtunk a golyóálló mellény annál érzékenyebbek vagyunk bármire is
– kommentált a szakember. Hozzátette: a 2022. októberi drámai forintgyengülés nyomán a Magyar Nemzeti Bank 18 százalékra emelte az irányadó kamatot, ebben a környezetben teljesen mindegy volt, hogy milyen makrogazdasági adatok érkeznek, nem voltak hatással az árfolyamra. A jelenlegi 6,5 százalékos alapkamat azonban kevés ahhoz, hogy ütésállóvá tegye a forintot egy ilyen kedvezőtlen gazdasági helyzetben.
A piacon számos befektető fogadott a forint ellen a Trump-hatás miatt, a mostani kamatszinttel azonban azt még el lehet érni, hogy a shortosok visszavegyék a forintot, amennyiben nem lesz túlzottan nagy a gyengülés. A kamatkülönbözet miatt ugyanis változatlan árfolyam esetén most évi 16 forintnyi veszteséget jelenthet az euró tartása. Például, ha valaki 408-as árfolyamon vásárolt be euróból, akkor azt neki egy év múlva minimum 424-en kellene eladnia ahhoz, hogy ne érje veszteség. Bármely ennél alacsonyabb árfolyamszint esetén bukóba kerül – fűzte hozzá Kolba Miklós.
A forint kurzusa ugyanakkor lenyomata a rossz gazdasági körülményeknek.
A dollárerősödés miatt az összes többi régiós deviza is gyengült, a forint azonban még ezekhez – például a lengyel zlotyhoz és a cseh koronához – képest is folyamatosan veszített az erejéből. A gazdasági lejtmenet miatt nagyobb a forintárfolyam kilengése, mint általában a többi feltörekvő devizáé. „A forint az elmúlt másfél hónapban körülbelül 5 százalékkal gyengült az euróhoz képest, miközben például a zloty csak mintegy 2,5–3 százalékot veszített az erejéből. Ez a különbség az eltérő gazdasági kilátásokat tükrözi, hiszen Lengyelországban sokkal jobb a helyzet, a GDP az idén 3 százalékkal növekedhet az előrejelzések szerint” – hívta fel a figyelmet Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője.
Varga Jennifer / 24.hu
A kabinet érdeke a gyengébb forint?
Kolba Miklós szerint az elkövetkező hónapokban attól már nem kell tartanunk, hogy Donald Trump miatt gyengülne az árfolyam. Ennek oka, hogy az újrázó elnök és pártja olyan nagyarányú győzelmet aratott – megszerezve az irányítást a szenátus felett is –, hogy kényelmes többségével inkább az amerikai belpolitikára fókuszálhat, és nem az lesz az első dolga, hogy vámháborút kezdeményezzen, amivel minden országot nehéz helyzetbe hozhatna. Szerinte nem kizárt, hogy, amennyiben tisztázódik a kép az új elnök szándékait illetően, a forintárfolyam vissza is erősödhet a 405 körüli szintre.
Az elmúlt időszakban a kormányzatnak is érdeke lehetett, hogy gyengüljön a forint, hiszen ez több ágon is jó eszköze a gazdasági problémák kezelésének
– mutatott rá.
Egyebek közt
több bevétel folyhat be az exporttermékekből a külpiacokon, ahol egyébként is visszaesett a kereslet.
A bérnövekedés okozta terheket részben levehetik a nemzetközi cégek válláról, melyek euróban számolnak el.
A gyengébb forint nyomán magasabb lehet az áfabevétel.
A devizapiaci szakértő szerint mostanra a 410 körüli árfolyammal már elértük azt a szintet, amelytől fogva a kabinetnek nem érdeke az árfolyamgyengülés. Amennyiben a kurzus hosszú távon megmarad vagy még feljebb araszol, akkor az viszont már inflációt gerjeszt. Ez esetben nem lehet majd kamatot vágni – sőt inkább a kamatemelés kerülhet napirendre –, márpedig akkor a hőn áhított gazdasági fellendülés sem indul be, különösen, ha az euróövezet is a padlón marad.
Mivel a kormány nem piaci szereplő, nem képes közvetlenül beavatkozni a devizaárfolyamba.
Az MNB ugyanakkor önszántából nem feltétlenül csökkentette volna a kamatokat a jelenlegi szintekre, amennyiben nincs rajta kormányzati nyomás
– emelte ki Kolba.
Varga Zoltán szerint ugyanakkor a kormányzatnak több szempontból sem lehet érdeke a forintgyengülés. Azzal, hogy jelentős számú távol-keleti gyártócég érkezett Magyarországra, a gyenge devizaárfolyam már nem feltétlenül növeli a versenyképességünket, mivel az exportnak van egy erős importvonzata is. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy a járműipari cégek az alapanyagaik nagy részét immár külföldről szerzik be, így nem érvényesül az, ami korábban, amikor jórészt teljesen hazai előállítású termékeket adtak el az itt termelő cégek külföldön – profitálva a gyengébb forintárfolyamból. Másfelől az államadósságon belül a devizaarány az elmúlt években 30 százalék körüli szintre emelkedett, így azzal, ha az év végén – amikor ezt megszokott módon vizsgálják – gyengébb lenne a forint, akkor az államadósság is magasabb lehet forintban számítva.
Mohos Márton / 24.hu
Amennyiben hosszú távon velünk maradna ez a közel 5 százaléknyi forintgyengülés, az körülbelül egyszázalékos inflációs többletet okozhat. Ez viszont az MNB inflációs céljait is veszélyezteti, hiszen akkor – minden más körülmény változatlansága esetén – a várható 3,5 helyett 4,5 százalék lehetne a drágulás üteme 2025-ben. Arra a jegybanknál külön felhívták a figyelmet, hogy
Kamatszint: mikor érkezhetünk el a határra?
A szakértők egyetértettek abban, hogy az MNB kommunikációja eddig eléggé következetes volt. A jegybank legutóbbi ülésen leszögezték, hogy szünetet tartanak a kamatvágási ciklusban a bizonytalan helyzet miatt – akkor még csak 400 forint körüli euró mellett. Ez pozitív üzenet volt a piac számára. A kamatemelést ugyanakkor nem pendítették meg.
Kolba Miklós szerint a jegybank részéről már most indokolt lenne finom utalást tenni arra, hogy akár kamatemelésre is sor kerülhet – és nemcsak a kamatdöntő üléseken, hanem bármelyik pillanatban, amikor szükség lehet a beavatkozásra.
A jelenlegi szinten túl már gazdasági károkat okoz, ha hagyják tovább gyengülni a forintot
– figyelmeztetett.
Varga Zoltán szerint viszont a forintgyengülés toleranciasávjához még nem érkeztünk el. A kamatemelési beavatkozás akkor válhat reálissá, ha a magyar fizetőeszköz elérné a 420–430-as árfolyamsávot, vagy a 410 feletti árfolyamszint tartóssá válna. Úgy látja, a jelenlegi árfolyamkörnyezetben még nincs kamatemelési kényszer a jegybankon, de különféle eszközökkel így is megpróbálhatják lassítani a forintgyengülést. Ugyanakkor a piaci szereplők már elkezdték árazni a kamatemelést: a határidős kamatmegállapodásokat (3×6 FRA) már 20 bázisponttal magasabban kötik, mint a jelenlegi alapkamat.
The post Jobban püfölik a forintot a régiós devizáknál – mikor szólalhat meg a vészcsengő a kormánynál és az MNB-nél? first appeared on 24.hu.
