Kegyetlen rendcsinálás zajlik Putyin hátországában

Baskíriában az időjárás örvendetes ajándékot hozott január utolsó hétvégéjére. A gyors felmelegedés, majd a kemény fagyok és hóviharok után a hétvégére „normális” idő lett, azaz nappal mínusz 6–12, éjjel pedig mínusz 12–18 Celsius-fokra lehetett számítani az előrejelzés szerint. „Az ilyen idő a legjobb a sétálásra, a családi pihenésre, a síelésre és a korcsolyázásra” – vezette fel január utolsó hétvégéjének időjárását egy orosz nyelvű internetes oldal.

Kinek ne lett volna hát kedve mínusz 6–12 fokban a Kreml helytartóját, Ragyij Habirovot, a „köztársaság vezetőjét” dicsőítő, patrióta koncerten részt venni? A nyugati sajtó már napokkal korábban írt a január 26-ai rendezvényről. Eszerint a közhivatalnokokat, illetve az iskolák és a kórházak dolgozóit is arra ösztökélték, hogy vegyenek részt a koncerten, amelyet egyébként arra a térre hívtak össze, ahol egy héttel korábban, január 19-én még a Habirov-ellenes tüntetők demonstráltak.

A koncerttel a vezetés azt próbálta igazolni: vannak támogatói Habirov politikájának, és többen vannak a támogatók, mint az a néhány száz hatalomellenes tüntető, akik egy héttel korábban hirtelen bukkantak fel a köztársaság fővárosában, Ufában. Sőt, többen vannak annál a több ezer demonstrálónál is, akik január 15–17. között a délkeleti végvidéken, Bajmak városában csaptak össze a rendfenntartókkal, miután egy helyi politikai aktivistát, Fail Alszinovot négy év börtönre ítélte egy ottani bíróság.

Annyit írjunk azért utólag a Kreml baskír helytartójának, Habirovnak a javára, hogy a saját dicsőítésére szervezett hazafias koncertet legalább munkaidőben és viszonylagos „melegben” rendezték meg. Feltehetően azért tették péntek kora délutánra a „nagy eseményt”, hogy a „szervezett közönségnek” csak enyhe mínuszokban kelljen órákat várniuk a Habirov mellett hitet tevő politikusokra és művészekre.

A hivatalos propaganda szerint a koncertet a „többnemzetiségű, de mégis egységes és egyetértő” Baskíriáért tartották Ufában, ahol ötvenezren jelentek meg. Orosz hírek szerint is különböző városokból és térségekből érkezett a közönség. A résztvevők egy része az orosz föderáció és a baskír köztársaság (ezt hivatalosan Baskortosztánnak nevezik) zászlaját lengette, mások saját lakókörzetük vagy vállalatuk zászlójával vonultak ki, ami szintén a szervezettségre utal.

Az olaj, a gáz, az arany és az ezüst sem tette fejletté Baskíriát

Baskíriából ritkán jönnek hírek, de autókat elnyelő utakról, a kórházi lépcsőn törött lábbal felvánszorogni próbáló, vagy földön fekvő, magára hagyott betegekről szóló videókat  lehet látni a neten. Pedig a baskír fővárost, Ufát és térségét a sztálini időkben „Második Bakunak” is nevezték, mivel hatalmas kőolaj- és földgázlelőhelyeket fedeztek fel itt. Az „első”, vagyis az igazi Baku ma már Azerbajdzsán fővárosaként egy önálló és egyre inkább gazdagodó állam központja. Baskíria is a világ egyik leggazdagabb térsége lehetne, ha csak ásványkincseit tekintenénk, de Moszkva uralma alatt Baskortosztánnak „sikerült” szegénynek maradnia. Még orosz viszonylatban is, hiszen az ottani régiók között mindössze a 42. helyen állnak a gazdasági fejlettséget tekintve. Olaj, gáz, szén, arany, ezüst, réz, cink, kén, ólom, szelén, indium, tellúr, kadmium és gallium található itt, ám az egy főre eső GDP alapján nagyjából Albánia gazdasági fejlettségét éri el a térség. Pedig Olga Fedorova, az Ufai Állami Olajtechnológiai Egyetem munkatársának tanulmánya szerint Baskíria nem egyszerű nyersanyag-kitermelőhely: a köztársaság óriási petrolkémiai és olajfinomítói kapacitásokkal rendelkezik, így az ilyen alapanyagokból előállított termékek legnagyobb gyártójának számít az Oroszországi Föderáción belül.

A január 26-ai koncerten a köztársaság ismert közéleti személyiségei és művészei léptek fel. Furcsa ez a megfogalmazás, de azonnal érthetővé válik, ha tudjuk, hogy a szereplők közül Ramil Badamsin például nemcsak előadóművész, hanem Habirov kulturális ügyekben illetékes tanácsadója és a baskír törvényhozásnak, azaz a Kurultájnak is a tagja.

A koncerten fellépő előadók – még akkor is, ha nem voltak „mellékállásban” politikusok – mindannyian köszönetet mondtak a köztársaság vezetésének, és támogatásukról biztosították Habirovékat.

Badamsin – régi szovjet időkre emlékeztető kifejezést használva – arról beszélt, hogy Baskíria „nagy és erős” régió, ahol „békében és egyetértésben él” több mint 130 nemzetiség. A Paviljon együttes vezetője, Ilja Sztoletov pedig arról szónokolt, hogy

természetesen mi támogatjuk harcosainkat, akik az SZVO zónájában vannak.

Az SZVO rövidítés a speciális katonai műveletet jelenti az orosz szóhasználatban, vagyis az Ukrajna elleni háborús zónára uta.

A hazafias koncertről természetesen nem hiányozhattak maguk az „SZVO veteránjai” sem. Közülük Artur Galejev arról beszélt, bajtársai minden nap kockára teszik az életüket, és a különleges hadműveletben résztvevők mindegyike mindenben támogatja Baskíria vezetőjét és „saját szülőköztársaságát”.

Amit Galejev mondott, nem biztos, hogy igaz. A baskír ellenzéki aktivista, Fail Alszinov január 17-ei elítélése után ugyanis nemcsak sokezres tömegtüntetések robbantak ki a köztársaság több városában, hanem az ukrán fronton küzdő álarcos baskír harcosok is Alszinovot támogató videókat készítettek. Ám ezeknek a videóknak a hitelességét ugyanúgy képtelenség megállapítani, mint amennyire hinni lehet Galejevnek.

A rendezvényen színpadra lépett Habirov is. A köztársaság vezetője – akit hatalmas ováció fogadott – megköszönte az egybegyűlteknek a támogatást, majd mindenkit, aki nem ért egyet a politikájával, „konstruktív párbeszédre” hívott fel. Itt valószínűleg nem arra a fiatal férfira, Rifat Dautovra gondolt, aki a rendőrségi fogdán halt meg, miután őrizetbe vették az ellenzéki tüntetéseken való állítólagos részvétele miatt. (A hatóságok szerint „alkohol okozta szívproblémák” miatt halt meg a fiatal férfi, de lánytestvére szerint Dautov egyáltalán nem szokott alkoholt inni.) A baskír köztársaság vezetője beszélt az SZVO-ról is, szerinte nehéz harci feladatokat hajtanak végre a harcosok ezrei. Szerinte az egyik fő feladat most a speciális hadművelet résztvevőinek és az ő családjaiknak a támogatása. Azt is hangsúlyozta, hogy semmit sem fog tűrni, ami „extremizmussal kapcsolatos”,

és akik megszegik a törvényt, és kezet emelnek a mi többnemzetiségű egységünkre, azokat a törvény teljes szigorával fogjuk megbüntetni.

Ennek kapcsán érdemes megjegyeznünk, hogy a döntően három nép által lakott Baskortosztánban a baskírok csak a második legnagyobb etnikai közösséget alkotják 31,5 százalékos részaránnyal. Az első helyen 37,5 százaléknyi orosz áll, a harmadik legnépesebb nemzetiségnek pedig a tatárok számítanak.

És hogy miért beszélt ennyit Habirov az ukránok elleni harcról? A válasz tragikusan egyszerű.

A helyi baskír ellenzék egyik legfőbb vádpontja „az első ember” ellen az, hogy ágyútölteléknek szállíttatja ki az embereket az ukrán frontra, és a baskírokat – az összlakossághoz vetített arányukhoz képest – sokkal nagyobb mértékben sorozzák be az orosz hadseregbe.

Az elítélt Fail Alszinov egyenesen a baskírok genocídiumának nevezte a sorozásokat, és azt is mondta, hogy „ez nem az ő háborújuk”.

Feltehetőleg a Volga-vidéken valóban Baskíriában lehetett a legtöbb áldozat (1268 fő) az Ukrajna elleni háborúban. Hivatalos kimutatás híján kénytelenek vagyunk az amerikai fenntartású RFERL-hez tartozó Idelreal.org-ra hivatkozni, amelynek adatai orosz hivatalos elismeréseken és a hozzátartozók közlésein alapulnak. Ám ez a szám önmagában nem sokat mond, hiszen Baskíria a legnépesebb közigazgatási egység a Volga-Urál-régión belül. Az már többet elárul, ha a szomszédos – és hasonló népességű – Tatárföldet is megnézzük, ahol az amerikai rádió adatai szerint eddig 867 áldozat lehetett. Azaz Tatárföldnél Baskíria jobban megszenvedi az SZVO-t.

Ugyanakkor a baskír nacionalisták véleménye nem feltétlenül megalapozott. A különböző Volga-menti közigazgatási egységekben az Idelreal.org ugyanis kiszámolta a százezer férfira eső elhunytak arányát. Az adataik szerint az Ukrajna ellen indított háborúban lakosságarányosan – pontosabban a 100 ezer férfira jutó elesettek arányát tekintve – nem Baskíria van a legrosszabb helyzetben a Volga-vidéket tekintve (Baskortosztán, 106,2-es mutató). A részben finn-ugor lakosságú Mariföldön (Mari El) a legtragikusabb a mutató: 165,4, a második legrosszabb adat pedig egy döntően oroszok által lakott régióból, az Orenburgi területről (Orenburgszkaja oblasztyból) érkezett 137-tel.

Mindez persze nem vigasztalja annak az alezredesnek, Andrej Pavlovics Migunovnak a családját, aki meghalt az Ukrajna elleni háborúban. Migunov egy harckocsizászlóaljnak volt a parancsnoka, amely a „speciális hadműveletben” a baskír ezred egyik egységeként vett részt. Migunovot az Oroszország hőse címmel tüntette ki Vlagyimir Putyin. A baskír ezredet Ragyij Habirov azután állíttatta fel 2022 közepén, hogy megirigyelte a csecsen muszlimok vezérét, Ramzan Kadirovot, aki saját csapatait vetette be Ukrajna ellen. Habirov a Kijev elleni agresszió óta igyekezett kiszolgálni az orosz hadsereg sorozási igényeit, és megpróbált a lehető leglojálisabb lenni Vlagyimir Putyinhoz. Ezt a célját veszélyeztette az idén januári baskíriai tüntetéssorozat.

A baskírok Gyarmat törzsének leszármazottjai

A baskírok nemzettudatához hozzátartozik a magyarokkal való történelmi kapcsolat. Nyelvük egyébként a Magyarországon már rég kihalt kunhoz hasonló kipcsak-török nyelv, de genetikailag a mai baskír népesség némi hasonlóságot mutat a honfoglaló magyarokkal. Hazai archeogenetikusok – Neparáczki Endre és Török Tibor, illetve Németh Endre – a kormánypárti sajtóban vitáztak arról, hogy – az Oroszországon belül élő – volgai tatárok és a baskírok vagy az Oroszország határain kívüli türkmén, üzbég, kazah vidékek egyes lakói állnak-e a legközelebb genetikailag a honfoglaló magyarokhoz. A genetikusokat nem érdeklik az országhatárok, de a magyar kormány szemmel láthatóan vigyáz arra, hogy „kipcsak” rokonságot csak Putyin Oroszországán kívül keressen, s nem élesztgeti tovább a baskír nacionalizmust. Orbán Viktor is Kazahsztánban beszélt inkább a kipcsakokról, ám a magyar kormányfő szavai „a tudomány számára nem igazán értelmezhetőek”.

De mi is történt januárban Baskíria végvidékein, abban a térségben, amely a legközelebb esik Kazahsztánhoz? E távoli vidéken, Délkelet-Baskíriában, konkrétan Bajmak városában január 15. és 17. között vonultak utcára a tüntetők. Az időnként mínusz húszfokos hidegben összecsaptak a rendfenntartókkal. Egy videó szerint több ezer tiltakozó skandált, egy másik videó tanúsága szerint pedig hógolyókkal dobálták meg a rohamrendőröket, miután január 17-én négy évre elítélték Bajmakban Fail Alszinovot. Még meglepőbb, hogy az orosz többségű, milliós lakosságú Ufában, a köztársaság székhelyén is ellenzéki tüntetésre került sor január 19-én. A bajmakinál jóval kisebb tömeg így is megpróbálta megakadályozni az elfogott demonstrálók elszállítását – a rendfenntartó erők járművének útját elállva.

Alszinovot az orosz és baskír hatóságok szélsőséges nacionalistának állítják be, de valójában nem pusztán emiatt volt szálka Habirov szemében. A baskír aktivista már évekkel ezelőtt több olyan egyesületet alapított és irányított, amelyek az ufai vezetés életét jelentősen megnehezítették. Habirov az RFERL elemzése szerint 2023 folyamán több hullámban és több okból csapott le a baskír ellenzékiekre. Alapvetően öt csoportot üldöztek a hatóságok.

A nacionalistákat,
a környezetvédőket,
a háborúelleneseket,
a már rég fogságba vetett Alekszej Navalnij helyi, baskíriai híveit
és úgynevezett „baloldali aktivistákat” is bebörtönöztek a tavalyi év során.

TATYANA MAKEYEVA / AFP A képernyőn a bebörtönzött Alekszej Navalnij, amint megérkezik a meghallgatásra egy moszkvai bíróságon 2023. szeptember 26-án.

Idén januárra gyakorlatilag már csak Alszinov volt szabadlábon, és Habirov talán azt gondolta, az elítélése már nem okozhat gondot, miután az ellenzék szinte minden irányzatával leszámolt. A köztársaság vezetője azonban tévedett: Alszinov büntetése volt az utolsó csepp a pohárban. Az elítéléséhez csak az ürügyet keresték a hatalom emberei, s végül személyesen Habirov kezdeményezte egy ügyészséghez címzett levélben Alszinov elmarasztalását egy feltehetően mondvacsinált ügyben.

Január 17-én a 24.hu-n is beszámoltunk arról: a háromnapos bajmaki tüntetéseket az váltotta ki, hogy „képtelen vádak miatt ítéltek el egy jogvédőt”. A bíróság a Reuters jelentése szerint etnikai gyűlöletkeltésben találta bűnösnek Alszinovot. A G7 szerint Baskíria „kormányzója a kaukázusiak és közép-ázsiaiak megsértésének vádjával jelentette fel az aktivistát”. Alszinov visszautasította a vádakat, szerinte „egy illegális aranybányászat elleni megmozduláson baskír nyelven elmondott szavait rosszul fordították le oroszra – az általa használt kara halyk kifejezés baskírul a közönséges emberekre utal, ám szó szerinti fordításban fekete embereket jelent.” A BBC szerint a kara halyk szegény embereket jelent baskír nyelven, azaz Alszinov nem elítélően beszélt a kaukázusi és közép-ázsiai vendégmunkásokról, amikor egy bányanyitás ellen lépett fel. Akár félrefordították, akár tudatos megtorlás volt, Habirov feljelentése olaj volt a tűzre, Bajmakban, a verdikt meghozatalakor tömegtüntetés robbant ki. A tüntetések nemcsak ebben az évben számítanak a legnagyobbaknak Oroszországon belül, de a BBC szerint Putyin birodalmában az Ukrajna ellen indított háború óta még nem volt ilyen nagy tömegdemonstráció.

Egyes elemzők szerint a baskír első ember ellenzékiekkel szembeni fellépése csak részben helyi ügy. A háborúellenes aktivistákkal és Navalnij helyi híveivel szembeni fellépés szövetségi szintű kérdés, amiben a Kreml szava a meghatározó. A többi ügyben viszont Habirovnak nagyobb a mozgástere, így például a környezetvédőkkel szinte bizonyosan az ő kezdeményezésére igyekeznek leszámolni a köztársaságban.

Bár az ufai tüntetés január 19-én, a bajmaki megmozdulások pedig január 17-én befejeződtek, a baskír hatóságok azóta is folytatják a letartóztatásokat, eljárásokat, pereket indítanak a résztvevők ellen. Legalább ötven eljárásról lehet szó.

Eltűnt Baskíriából egy ismert énekes, Altynay Valitov is. Ő korábban kiállt Alszinov és az érte tüntetők mellett, majd felkereste a rendőrség, ami után abbahagyta a posztolást a közösségi médiában. Néhány nappal később, január 24-én kiderült, hogy Valitov külföldre menekült, mert súlyos, 15 éves börtönbüntetéssel fenyegették meg.

The post Kegyetlen rendcsinálás zajlik Putyin hátországában first appeared on 24.hu.

Visited 1 times, 1 visit(s) today
Loading RSS Feed

Loading RSS Feed