A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye szívében található Kék község nemcsak festői szépségű természeti környezetével, hanem különleges nevével is felkelti a figyelmet. A település története és a neve eredete egyaránt izgalmas múltat tár elénk.
A név eredete
Neve a magyar kék színnévből ered; azonban ebben az időben (első írásos említése 1268-ból ered) ez a szó még a zöld színt is jelentette. Valószínűleg a természetes tájra „zöldjére” vonatkozott, tehát azért lett a helység neve kék, mert sok volt ott a zöld – írja a Promotions.hu. A közelben van még Kékcse településnév és egy Kéklő nevű domb is.
A település címere egy vágással osztott hasított talpú egyszerű vonalú pajzs. A pajzsfő ezüst mezőjében jobbra repülő kék színű madár és zöld vízi növényzet látható. A pajzstalp első két felében jobbra ezüstszínű hal úszik, a másik kék mezőt három ezüst hullám tagolja. A címer fő motívumai a mondán és a valóságon alapulnak, melyből szintén eredhet a község neve.
A monda szerint valaha a Rétközben egy különös kék farkú madár, mely ott hullatta el gyönyörű tollait. A református egyház régi pecsétjén is felfedezhető a madár rajza
– olvasható a Nemzetijelkepek.hu-n.
Az is feltételezhető, hogy káka vízinövényből származik a község neve, melyet először Kaak-nak írtak.
Balatoni Kék
Érdekesség, hogy korábban a Balatonnál is volt egy Kék, a mai Balatonfüred területén létezett a középkori magyar település. Nevét a Kéki-völgy, Kéki-forrás, Kéki-dűlő, Kéki-patak helynevek őrzik a környéken. Nevét szintén a kék-zöld színekről kapta.
The post Kék: a szabolcsi falu, ami azért lett kék, mert zöld first appeared on Sokszínű vidék.
