A bordásmedúzák nem medúzák, bár áttetsző, zselészerű testük erre emlékeztet, teljesen más élőlénycsoportot alkotnak, annyira közeli rokonai a medúzáknak, mint az ember egy lódarázsnak. Egyes elképzelések szerint a legősibb, legelsőként létrejött állatok a bordásmedúzák lehettek. A Current Biology folyóiratban közzé tett szenzációs felfedezést a Eurekalert ismertette.
A kutatók elmondták, úgy tűnik e felfedezésből, hogy a bordásmedúzák nem tudják megkülönböztetni magukat egy fajtársuktól. Az összeolvadás egyébként azzal is együtt járt, hogy az állatok az idegrendszerüket is gyorsan összekapcsolták.
A különös felfedezéshez az vezetett el, hogy egy laborban, nagy tartályban tartott bordásmedúzák között egy extra nagy méretű egyedet vettek észre a szakemberek. Az állatot alaposabban megnézve kiderült, hogy annak dupla testvége és egy érzékszervből is kettőt láttak rajta egy helyett. Arra gondoltak, hogy ez az egyed talán két másik egyesülésével jöhetett létre.
Kísérletezni kezdtek: egyes bordásmedúzákból kivágtak részeket, majd párokban egymás mellé helyezték őket. 10 esetből 9 esetben a sérült párok összeolvadtak, és további legalább 3 hétig életben is maradtak.
A részletesebb megfigyelések során kiderült, hogy a két egybeforrt egyed egyetlen éjszaka alatt olyannyira eggyé vált, hogy nem lehetett észrevenni a testükön, hogy hol forrtak össze. Amikor az egyik felükhöz (amelyik korábban egyik önálló állat volt – ez látható az alábbi videón) hozzáértek a kutatók, a teljes összeforrt állat összerándult, ez pedig azt jelentette, hogy már közös volt az idegrendszerük is.
Az egyesülés első órájában még összevissza mozogtak az egyesült egyedek, ám ezt követően egyre összehangoltabbá vált a mozgásuk, alig 2 óra elteltével 95 százalékuk izom összehúzódásai teljesen szinkronban voltak. A bordásmedúzák ragadozók, és amikor az egyik fél megevett egy fluoreszcens sejtekkel megjelölt garnélát, a kutatók követni tudták az emésztését – ekkor derült ki, hogy a két egyed emésztőrendszere is összeolvadt. A garnélából képződő emészthetetlen végtermékek végül a kettős bordásmedúza két külön ánuszán át külön darabokban távoztak, de nem egy időben.
Az egyelőre nem világos, hogy egy ilyen összeolvadás miféle túlélési stratégia lehet – ne feledjük, az állatvilágban a túlélés mit sem ér szaporodás nélkül. Azonban az bizonyos, hogy a felfedezésnek a regeneratív orvosi kutatásokat segítheti. Az, hogy önmagukat megkülönböztessék fajtársaiktól, az immunrendszer működésével is összefüggő tulajdonság. Ennek és az idegek egyesítésének is nagy jelentősége van a regeneratív gyógyászati kutatásokban.
The post Képesek összeolvadni egymással a sérült bordásmedúzák first appeared on National Geographic.