Augusztus végén kezdetét veszi a gímszarvasok násza, a szarvasbőgés természetes menetét azonban a forróság és a vízhiány is befolyásolhatja, miközben az erdőkben a vadászoknak és a turistáknak is tekintettel kell lenniük egymásra, írja a teol.hu.
Király István, az Országos Magyar Vadászkamara Tolna Vármegyei titkára a lap megkeresésére arról beszélt, valószínű, hogy a nagy meleg miatt elhúzódik a szezon, miközben a víz hiánya az állatok közlekedésére is hatással van.
A gímszarvas koncentráltabban mozog, mint az őz, és az autók láttán kevésbé ugrál kiszámíthatatlanul, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne jelentene komoly veszélyt. Egy kifejlett szarvassal történő ütközés súlyos következményekkel járhat Király István szerint.
Hajnalban és alkonyatkor ezért különösen fontos a mérsékelt sebesség. Ha egy állat átkel az úton, érdemes arra is számítani, hogy több követheti
– hívta fel rá a figyelmet a szakember.
Annak kevés az esélye, hogy egy kiránduló közvetlenül találkozzon egy bőgő bikával, hiszen az állatok rendszerint inkább elmenekülnek az ember közeledtére. A hangjukat azonban nagy távolságból is hallani lehet. Az erdőjáróknak mégis körültekintően kell viselkedniük. Ebben az időszakban a vadászati tevékenység is intenzívebb, különösen a hajnali és a szürkületi órákban.
A vadásztársaságok számára a szarvasbőgés az év egyik legfontosabb időszaka, ezért egy kiránduló figyelmetlensége komoly károkat okozhat
Ha egy óvatlan turista a csörtetésével elzavar egy bikát, az adott esetben milliós kiesést jelenthet a vadásztatást végző társaságnak
– hívta fel a figyelmet Király István.
A konfliktus forrása tehát nem önmagában a turisták jelenléte, hanem a megfelelő tájékozódás és az együttműködés hiánya lehet, olvasható a cikkben.
Korábban itt gyűjtöttünk össze nyolc helyszínt, ahol szarvasbőgést hallhatunk.
The post Kezdődik a szarvasbőgés: idén megváltozhat a vadak viselkedése first appeared on Sokszínű vidék.
