Válaszolt a megkeresésre a Brazil Államkincstár, elmondták mit gondolnak a Máltán élő magyar „milliárdosról”.
Mi történt? Válaszolt a G7 levelére Brazil Államkincstár.
„A dokumentumok, amelyeket állítólag a Nemzeti Kincstár, a Brazil Központi Bank és a Brazil Szövetségi Adóhivatal állított ki, hamisak.
A Nemzeti Kincstár nem állít ki ilyen dokumentumokat.”
Ez csalás.
–írták, az ezermilliárdos magyar cég kötvényéről a lap kérdésére bővebb válaszában a Brazil Nemzeti Kincstár, amely már korábban is jelezte, hogy nem kereskedik ilyen papírokkal.
Kontextus. Noha ki sem bocsátottak Brazíliában olyan államkötvényt, amelyre a cég vagyonaként hivatkozik a rejtélyes üzletember, a hatóságok ingerküszöbét a súlyos pénzügyi csalás gyanúja eddig nem érte el.
Mi történik? Lényegében: semmi. Miután kiderült, hogy 13 500 milliárd forint vagyont pakolt egy magánszemély két ismeretlen cégbe, egyetlen hivatal vagy hatóság sem jelentkezett, hogy elérte volna az ingerküszöbüket az akció, ami – papíron – annyi pénzt mozgatott meg, amennyiből háromszor fel lehetne építeni az új paksi atomerőművet.
Miért érdekes ez? Ahogyan arról mi is írtunk, a G7 talált egy, a felcsúti dollármilliárdos Mészáros Lőrincnél is sokszorosan gazdagabb embert, legalábbis a cégiratok alapján: T. János az általa jegyzett két cégbe összesen 13 500 milliárd forint vagyont tolt be. A Donor Zrt.-t és a Brasil Államkötvény Hasznosító Zrt.-t 2023-ban alapították, mindkét cég egyetlen vagyont tüntetett fel az év végi mérlegbeszámolóhoz fűzött szöveges kiegészítésben: 1 darab, közelebbről meg nem nevezett brazil államkötvényt, amiért váltóval fizettek. A váltókövetelés a két céget tulajdonló T. Jánosé, lejárata – a kötvényekkel megegyezően – 2036. szeptember. Az ügylet több szempontból is meglehetősen gyanús.
The post Ki nem találnád, mit válaszolt a Brazil Államkincstár a Mészárosnál is gazdagabb magyar szuperkötvényéről appeared first on Forbes.hu.
