A Bristoli Egyetem számolt be a különös témájú kutatásról: vajon miként tudtak az akár 10 méteres szárnyfesztávolságot is elért pteroszauruszok felreppenni? A PeerJ folyóiratban közzé tett eredményekhez brazil és angol kollégáik is hozzájárultak.
A kutatók sok évi elemzést követően vizsgálták meg, hogy az izmok és a csontok miféle együttes munkája teszi lehetővé a különféle mozgásformákat az egyes állatoknál. Ezen adatok alapján azután megalkották azt a modellt, amelyben – most először – a pteroszaurusz mozgásának mikéntjét is megismerhetjük, és kiderülhet, miként is emelkedtek a magasba a valaha élt legnagyobb repülő állatok.
A számítógépes modellel háromféle felszállási módszert teszteltek. Az első az a típusú függőleges felugrás volt, amit az alapvetően a földön élő madarak alkalmaznak, a második egy ferdén elvégzett felugrás volt, amelyet a legtöbb repkedő madár használ. A harmadik pedig az a négy végtaggal, vagyis a szárnyak bevonásával végzett ellendülés volt, amit a denevérek alkalmaznak. Ezek vizsgálatán át a kutatók felmérték, mekkora erő állt rendelkezésére az állatnak ahhoz, hogy fel tudjon repülni.
„A nagy termetű állatoknak különösen nagy kihívást jelent a felszállás, ez pedig igencsak lenyűgözővé teszi a pteroszauruszok és a hasonlóan nagy állatok képességeit” – magyarázta Dr. Ben Griffin, a kutatás vezetője. „A madarak leginkább a hátsó végtagjaik segítségével emelkednek fel, ezzel szemben, a modelljeink adatai alapján a pteroszauruszok jóval inkább igénybe vehették mind a négy végtagjuk segítségét a felszálláshoz.”
Az eredmények nemcsak a pteroszauruszok repülési módszeréről vallanak, hanem a pteroszauruszok, a mai madarak és denevérek repülésének összehasonlítása révén betekintést engednek abba, hogy miféle evolúciós válaszok születtek a repülés kihívásaira.
The post Kiderült, miként szállhatott fel az óriás pteroszaurusz first appeared on National Geographic.
