Az alsóörsi vasútállomásról három felé lehet elindulni: a parkolón át fel, a dombon elterjeszkedett faluba, nyílegyenesen a kikötő melletti strandra, vagy a vitorláskikötő melletti partmenti úton, ami mellett a 90-es évek elején vasúti kiszolgáló viskók és elszórt fészerek álltak vadalmafák, bodzabokrok és utánfutókon pihenő, kopott vitorlások között. Nem azt mondom, hogy egy az egyben Tüskevár, de márciustól októberig hétvégenként balatoni gyerekként elég sokat láttam, ahogy a nagyszüleimmel az üdülőtelepre baktatunk rajta.

Most átvisz rajta a bringaút – mindig elfért az autó is, csak dolga nincsen erre –, nem most tekertem át rajta újra először, de körülbelül nyolcadik éve próbálom feldolgozni a főúti bekötő sarkához épült háromemeletes apartmanházat, amit minden irányból egy letarolt nádas szegélyez. Ilyenkor mindig eszembe jut, amit a közelben gazdálkodó borász mondott arról, építkeztek-e 20 000 éven át közvetlenül a víz mellé – nem, mert nem voltak hülyék, így

sem azt nem szerették volna, hogy elsüllyedjen a házuk a még szabályozatlan parton, sem azt, hogy a partfal megtámasztása után a villának öt évente kirohadjon az ablaka.

A régi kemping – stílszerűen Európa, csak július 15. és augusztus 20. között nyitották ki, amikor özönvízszerűen megérkeztek a nyugat- és keletnémetek – helyén is végtelen betontarló, a tó felőli végében évek óta épül néhány panorámás, mégis kilátástalan ötemeletes.

Legutóbb az őszi szünetben jártam erre, amikor a függvényünk – gyerekmentes szálloda, kényelmes ágy, aggasztó visszajelzések hiánya a netes vendégkönyvekben, legfeljebb 30% NER-tulajdon és utolsó pillanatos fogadókészség – némiképp meglepően Balatonfüredet dobta ki pihenni. Füreden elszomorodni is könnyű a Tihany felé kinőtt hodályokat meg a folyton az aktuális korszellem bazári kibugyogását látva a sétányon, meg jólesően lelassulni is a Szívkórház körüli reformkori utcákban, ezért tanulságos azt olvasni, hogy a szocializmusban ide öntött turisztikai létesítmények nyomán hatvan éve még az utcán bugyogott a szar, mert nem bírta a csatornahálózat.

Ugyanebből a cikkünkből, amelyben Rehák Géza jogász-történész Vörös Riviéra című tótörténeti könyvét ismerteti Szegő Iván Miklós, derül ki, hogyan úszta meg Tihany, hogy SZOT-üdülő legyen, és legalább skanzen maradhasson helyette. Az pedig már a Zsilák Szilvia riporter által összefogott videós anyagunkból derül ki, hogy az új, civil tihanyi polgármester hogyan próbálja meg elérni, hogy a partmenti úton ne épüljön olyan újkori üdülő, ahol már a látványterveken is túlméretezett terepjárók parkolnak az épületek előtt.

A múlt héten már beharangoztam, hogy Papp Atilla éppen Tbilisziben gyűjt élményanyagot és tanulságokat, le is szállította, például arról, hogy egy járdákat érdemben nélkülöző városban hogy lehet két tucat női tüntetővel is nagyobb kalamajkát okozni, ha tiltakozni akarnak a szerintük elcsalt választás után. Ugyanő szállította a hét mondatát is, már itthonról, miután az ukránok elkezdtek orosz területre belőni a pár száz kilométeres hatótávú amerikai rakétákkal. (Az emlékezetes Olaf Scholz-i elszólás óta azért gyanakodjunk arra, hogy ezeket az eszközöket sem a gyorstalpalón nagyon szorgosan jegyzetelő lvivi katonák üzemeltetik, hanem inkább amolyan connecticuti vagy wyomingi születésű, frissebb ukránok.)

Szóval a mondat a közszolgálati egyetem szakértőjétől:

A nukleáris válaszcsapással való fenyegetőzés inkább a gyengeség, mintsem az erő jele.

Legyen neki igaza, mert azért aki több száz atomtölteten ülve fenyegetőzik nukleáris válaszcsapással, arról elsőre nem a gyengeség ugrik be – persze pont ez a fenyegetőzés lényege. Ettől még lehet Vlagyimir Putyin mentálisan kevésbé friss, ahogy a fejlett világ nagy részéről éppen kitiltott Benjamin Netanjahura is ráférhet a pihenés. Az izraeli vezetőt gyorsan meghívta a magyar kormány együtt ünnepelni, hogy mint annyiszor sikerült, ezúttal is siettünk a történelem megfelelő oldalára állni. Bibi a barátait elnézve valószínűleg szállodák ügyében is kevésbé háklis nálunk, szóval ha kell, átküldöm a listát, mi miket húztunk ki.

Így kezdődik ma reggel kiküldött heti hírlevelünk, a 24/7, amelyben ezután még elmélyülős és szórakoztató olvasmányokat, toábbá podcastokat ajánlunk a hétvégére válogatva, és összegyűjtjük a hét sorozat- és filmkritikáit is a hátradőlős kikapcsolódáshoz. Itt iratkozhatsz fel, ha jövő héten már te is kéred!

The post Kilátástalan apartmanok, szar az utcán és tuti szállástippek autokratáknak first appeared on 24.hu.