Kilenc napon át többé-kevésbé funkcionált egy génmódosított sertés tüdeje egy emberi páciensben egy nemzetközi összetételű kutatócsoport szerint. A Nature Medicine folyóiratban közzé tett beszámolóból kiderült, hogy egy 39 éves, agyhalottnak nyilvánított ember volt a teszt alanya.
A teste nem vetette ki rögtön az tüdőt, hanem az napokon keresztül el tudta látni feladatát. A génmódosítás során a szervátültetésre kijelölt állat antigénjeit alakítják át úgy, hogy azokra az emberi immunrendszer ne mérjen azonnali, szervkilökődést eredményező támadást.
Ebben az esetben a tüdőn már 24 óra elteltével észleltek károsodást, majd hat nap elteltével a kilökődésre utaló jeleket – végül a kísérletet a kilencedik napon fejezték be.
A xenotraszplantáció, vagyis az egyik fajból egy másikba való szervátültetés hatalmas lehetőségeket rejt magában, mivel sokkal többen szorulnának szervátültetésre, mint ahány emberi donor rendelkezésre áll. Eddig már sikerült igazolni a módszer sikerét vese-, szív- és májátültetés során. Azonban a tüdő jóval kényesebb szerv, anatómiai és élettani szempontokból is.
Jianxing He és csoportja egy CRISPR-módszerrel átalakított génösszetételű sertés tüdejének bal felével próbálkoztak. A kiszemelt sertés „donorból” kiszerkesztették az emberi szervezetben súlyos immunválaszt kiváltó antigéneket, hogy megelőzzék a kilökődést.
A folyamatosan megfigyelt tüdő nem azonnal lökődött ki, hanem 9 napon át megőrizte működőképességét. 24 órával a beültetés után már károsodott a tüdő, a harmadik és a hatodik napon pedig már a kilökődést jelző immunreakciókat is megfigyeltek. A kísérletet a kilencedik napon befejezték.
Ez a kísérlet jelenti az első lépést a sertéstüdő emberbe ültetéséhez vezető úton. Azonban, amint a kutatók megjegyezték, javítani kell még mind a génszerkesztésen, mind pedig azokon az immunválaszt fékező gyógyszereken, amelyekkel a szervet kapó ember testében igyekeznek a szerv befogadását serkenteni.
The post Kilenc napig működött egy sertés tüdeje egy emberben first appeared on National Geographic.
