Kiszáradt a magyar startuppiac, és lehet, hogy ez egyáltalán nem baj

Más attitűd kell ahhoz, hogy valaki egy, a globális piacot célzó technológiai céget építsen, mint egy digitális kkv okos menedzseléséhez. A magyar startup piac állami és EU-s forrásai elapadtak. És nem biztos, hogy ez baj.

(A szerző a Startup Hungary ügyvezető igazgatója. Korábbi írásai itt érhetők el.)

Sokak szerint borzalmas éve volt a hazai startupvilágnak 2023-ban. Minden bizonnyal a legdrasztikusabb változás, hogy 

több mint 70 százalékkal csökkent a startupokba folyó befektetések összege. 

A tavalyi rekord 180 millió euróról 55 millió euróra esett vissza a hazai startupokba érkező tőkebefektetések értéke. 

Európai szinten is nagy a visszaesés: több mint 50 százalékos a 2021-es 100 milliárd eurós csúcshoz képest. A 2021-2022-es éveket kivételesnek tekinthetjük. A kedvező kamatoknak köszönhetően csak úgy folyt a pénz a startupokba. Elszállt értékelések és őrült méretű körök jellemezték a piacot. 

Kevés a (pénzes) eszkimó, de fókából sincs sok

A 2020-as szinthez képest az európai piac 2023-ra 18 százalékkal tudott növekedni, 

itthon ehhez képest is 40 százalékkal csökkent a befektetések összértéke, és a 2018-as szintre esett vissza. 

A nagy visszaesésnek egyébként pont az az oka itthon is mint globálisan: elmaradtak a nagy befektetési körök (az olyan mega dealek, amikor egy-egy cég kap hatalmas tőkeinjekciót). A gazdasági helyzet, a nyílt részvénypiaci árfolyamok alakulása elsősorban az érett fázisban lévő cégek növekedési befektetési köreit befolyásolták. 

A nemzetközi statisztikákkal ellentétben, itthon korai fázisú startupbefektetések volumene is jelentősen visszaesett, ennek elsődlegesen nem az az oka, hogy kifulladtak az eddig domináns EU-s és állami pénzek, hanem hogy

kevés a piacilag életképes, nemzetközileg is érdekes induló projekt. 

Hungarian Startup Report 2024

Negyedik éve világítjuk át a hazai startup világot. Egyre tisztábban látjuk, hogy mik a legnagyobb kihívásai az ökoszisztémának, és mi kell ahhoz, hogy több és jobb startup induljon Magyarországról. Minden adott, hogy a nehezebb körülmények ellenére is a következő években lássuk a legnagyobb startupsikereket elindulni. Ehhez a legfontosabb a jó példák kihangosítása, a megfelelő mindset terjesztése, illetve hogy minél több „jó ember” álljon bele keményen.

A Startup Hungary idén negyedik alkalommal készíti el a Hungarian Startup Report-ot és szólítja fel a startupokat, hogy a kérdőív kitöltésével vegyenek részt a felmérésben és segítsék feltérképezni a legnagyobb kihívásokat és növekedési lehetőségeket.

A korábbi riportok itt érhetők el.

Mi vár az érettebb magyar startupokra idén?

Itthon a 2022-es rekordévben az összbefektetések nagyjából felét tette ki a a SEON 94 millió dolláros Series B köre, de a Turbine, a Craft Docs és a Shapr3D is 10 millió dollár felett tudott bevonni. Idén csak a Commsignia kapott ebben a nagyságrendben pénzt, amikor a 15 millió dolláros Series B körükkel megcsinálták 2023 legnagyobb hazai venture deal-jét. 

Az elmúlt 2-3 évben, gyakorlatilag az összes növekedési befektetési körre esélyes hazai – érett fázisba lépő startup, azaz – scaleup elég tőkét vont be a következő évekre. Ezek a cégek alkalmazkodtak a változó gazdasági helyzethez, racionalizálták a költéseiket és berendezkedtek a mindenáron növekedésre hajtás helyett a hatékonyságot és profitibilitást célzó működésre. Ennek köszönhetően ki tudják várni, hogy ideális feltételek mellett lehessen újra fundraiselni. Több mint valószínű, hogy 2024-ben is elmaradnak majd a nagy körök és a legtöbb scaleup legkorábban 2025-ben fog tőkét bevonni.  

Korai fázisú startupok: a látszat csal

A látszat ellenére szerintem a korai fázisú startupoknak 2023 abszolút sikeres év volt. A látszat pedig a következő: 

szinte teljesen leálltak az állami befektetések,

az inkubátorok és S3-as alapok kifutottak, 

a Hiventures takaréklángon fut és csak pár befektetést csinált.

Nem biztos, hogy ezzel népszerű leszek, de ez kifejezetten hasznos most az ökoszisztémának. 

Sokkal kevesebb cég kapott befektetést, de a startupokba befolyó összbefektetések visszaesésében ennek szerepe marginális. Azok a pre-seed, seed fázisú cégek, akiknek sikerült pénzt bevonni, jellemzően sokkal jobb feltételek mellett jutottak forráshoz. 

High profile angyalok és nemzetközi szereplők bevonásával, nemzetközi piaci sztenderdeknek megfelelően. 

Bizakodásra okot adó fejlődés a korábbi évekhez képest, hogy több startupnak sikerült már ebben a fázisban ilyen forrást bevonni. Ezek a cégek olyan pályára állnak rá, hogy a következő években sokkal nagyobb eséllyel tudnak majd növekedési tőkét bevonni, mint az állami programokon keresztülmenő, jellemzően töredezett captable-lel rendelkező és, többek közt, a bürokratikus megkötésektől hazai piacra beszűkülő startupok.

A korai fázisú finanszírozásban nincs pénzhiány. Startuphiány van. 

Sokkal több olyan startup lehetne ma Magyarországon, aki tudott volna hasonló köröket bevonni tavaly, mint az ökoszisztéma krémje. 

Erre nem az lesz a megoldás, hogy újraindul pár állami inkubátor. Pont a piactorzító állami programoknak köszönhető, hogy nagyon sok olyan szereplő kapott finanszírozást Magyarországon, akik egyszerűen nem olyan céget kezdtek el építeni, melyek piaci- és nemzetközi körülmények közt venture befektetésre alkalmasak lennének. 

Ezzel a legnagyobb baj, hogy összemosódik, hogy mi a startup és mi a digitális KKV.

Hogy hogyan néz ki egy pre-seed vagy seed kör, vagy hogyan működik egy VC

A digitális cég, az még nem startup

Az állami programokhoz szokott kezdő cégek vízióban, ambícióban, piacszerzési elképzelésekben egyszerűen nem a nemzetközi koordinátarendszerhez alkalmazkodnak és nem ezen az úton indulnak el. 

A jó csapatok megfelelően nagy ambícióval képesek forráshoz jutni, akár már az induláskor. Most hogy a kötöttségekkel teli „könnyűpénz” piactorzító hatása kisebb, sokkal jobban látszik, hogy hogy is néz ki ez, és mi kell ehhez. Mekkora skálában, mennyire nemzetközi dologban kell gondolkodni. Milyen piacon érdemes indulni, illetve milyen hátterű és elhivatottságú csapat kell ahhoz, hogy piaci körülmények közt, nemzetközi (de legalább régiós) szinten is érdekes legyen egy cég a befektetőknek. 

Lehet, hogy kevesebb induló cég jut most pénzhez, de legalább kisebb a zaj és sokkal jobban látszik, hogy mi egy nemzetközi siker építéséhez milyen attitűdökre és elhivatottságra van szükség.

A startup riportunk fő célja, hogy azonosítsa a startupok kihívásait és azokat a kvalitásokat, ami azokat a cégeket köti össze, akik képesek ráállni egy nemzetközi növekedési pályára. A Startup Hungary február 2-ig várja a startup alapítóktól a kérdőív kitöltését. 

Biás Csongor, 
Startup Hungary, ügyvezető igazgató

The post Kiszáradt a magyar startuppiac, és lehet, hogy ez egyáltalán nem baj appeared first on Forbes.hu.

Visited 1 times, 1 visit(s) today
Loading RSS Feed

Loading RSS Feed