Az elmúlt öt évben másodszor száradt ki a Tarna, a Bükki Nemzeti Park (BNPI) területének egyik legfontosabb vízfolyása, olvasható a nemzeti park weboldalán.
A Tarna Cered térségében ered és Jászjákóhalmánál torkollik a Zagyvába, közben pedig 105 kilométer hosszú utat jár be a dombvidéktől a síkvidékig. Vízgyűjtő területe 2116 km2, vízhozama 0,06 m3/s és 130 m3/s között változik, közepes torkolati vízhozama pedig 4 m3/s – volt. A vízfolyás a kutatások szerint 41 halfaj otthona, amelyek közül 12 halfaj védett, egy pedig fokozottan védett.
Olyan ikonikus áramláskedvelő halak élőhelye, mint a sujtásos küsz (Alburnoides bipunctatus), a kövicsík (Barbatula barbatula), a halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi), a selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser), vagy éppen a magyar bucó (Zingel zingel), és olyan állóvízkedvelő ritkaságok lelőhelye, mint a kurta baing (Leucaspius delineatus), vagy a réticsík (Misgurnus fossilis).
A folyó nemcsak Kápolnánál, hanem – többek között – Verpelétnél és Szajlánál – síkvidéken és dombvidéken egyaránt – kiszáradt. A mederben a néhány természetes medencén kívül csak ott van még némi víz, ahol az árvízi védekezés érdekében elbontott hódgátak megmaradt torzói még egy-egy pocsolyát őriznek. Ezen a néhány liter vízen osztozik a Tarna élővilága és a térség vadállománya. Semmi nyüzsgés, semmi csobogás – az állatok néma segélykiáltását az utolsó vízcseppekkel együtt beissza a szomjas meder
– fogalmaz a cikkben Csipkés Roland, a nemzeti park igazgatóságának hidrobiológiai referense.
A probléma nem helyi, hanem országos szintű. A kis és közepes méretű vízfolyásoknak ma már legalább az egyharmada időszakos jellegű, vagyis az év egy – hosszabb-rövidebb – szakaszában kiszárad. Sőt, egyes években akár a kis vízfolyások kétharmada is, miközben néhány éve az időszakos kiszáradás a patakoknak még csupán az egy tizedét érintette.
Szakirodalmi adatok szerint a vízfolyások életében – még az olyan közepes méretű vízfolyás esetében is, mint a Tarna – a kiszáradás kezdete hetekkel, hónapokkal korábbra tolódhat. Sokszor már nyár elején száraz a meder, a mederszárazság időtartama pedig egy-két hétről akár kettő-négy hónapra, de akár fél évre is növekedhet
– írta a szakember.
Bár hazánk csapadékosabb területeinek számítanak, napjainkra már a Bükk és a Mátra is olyan mértékű csapadékhiánnyal küzdenek, amivel a vízfolyások nem tudnak megbirkózni. Sorra száradnak BNPI hegy- és dombvidéki patakjai: a Tarna, a Kövicses-patak, a Laskó és az Eger-patak felső szakasza, a Csernely-patak, a Harica, a Kulcsárvölgyi-patak…
Egy hónapja a Tarna kiszáradó medrében építettek gátat a gyerekek, míg a napokban hódgátakat dokumentáltak a természetvédelmi őrök a vízfolyamban, amikor nem várt meglepetés érte őket egy pocsolyában.
The post Kiszáradt a Tarna: néhány pocsolyán osztozik az élővilág first appeared on Sokszínű vidék.
