Az Amerikai Egyesült Államokban rengeteg új szavazót tudott megszólítani a demokrata elnökjelölt, Kamala Harris azzal, hogy tökéletesen sikerült használnia és hasznosítania a nyár uralkodó mémjét. Azt nem tudni, hogy az alelnök nyerni fog-e novemberben, és, ha igen, ez mennyiben köszönhető az internetes folklórban elfoglalt, egyébként előkelő helyének, de beszédes lehet, hogy mostani ellenfele, Donald Trump a 2016-os választások előtt megnyerte a mémháborút Hillary Clintonnal szemben, és később a választásokon is legyőzte ellenfelét.
Magyarországon akár 3-4 millió emberhez is eljuthat egy-egy politikai mém, de egyelőre nem látni, hogy egy kép vagy videó képes lehet-e arra, hogy érdemben befolyásolja a közhangulatot, esetleg hatással legyen a 2026-os választásokra. Így véli a két népszerű tartalomgyártó, Gézamalac és András is, miközben Bene Márton politológus, a TK Politikatudományi Intézet tudományos főmunkatársa szerint elméletileg még Magyarországon is előállhat olyan helyzet, amikor egy választópolgár döntéseire hatással lehet egy mém.
Mindenkiben van egy kis Gézamalac és talán egy kis András is
Magyarországon jól beazonosítható, melyik oldalhoz köthető egy mém, ám a tartalomgyártó kiléte gyarkan rejtve marad. Gézamalacé az egyik legismertebb magyar oldal a Facebookon, művei nem csak a közösségi médiában, de több youtuber videójában is megjelennek, az alkotó már az ARC-on is nyert.
Gézamalac lapunknak elmondta, szerinte nem is lényeges, hogy ki van az oldal mögött, sőt kifejezetten fontos számára, hogy ne lehessen arcot vagy nevet kötni hozzá az alkotóhoz, mert így mindenki magáénak tudhatja a mémet, tud vele azonosulni.
A befogadókat nem határozza meg, hogy hol élek, mivel foglalkozom, annyit tudnak, hogy férfi vagyok. Jobb is így, hogy mindenkiben van egy kis Gézamalac!
A tartalomkészítő Tóth Gabi mémekkel kezdett, itt figyelt fel rá a net és egyre többen szorgalmazták, hogy csináljon önálló oldalt. A statisztikák szerint követőinek kétharmada férfi, 90 százalékban Magyarországon, azon belül főleg Budapesten élnek, a koruk viszont teljesen vegyes. Elmondása szerint „átlagos” mértékben kap támadást a kommentelőktől a Facebookon, a TikTokon viszont valamivel többen találják meg. Azonban még soha nem fajult odáig a helyzet, hogy esetleg durván megfenyegessék vagy az utcán elkapták volna.
András is elég széles kört fed le, leginkább a 18 és 69 közötti korosztály követi, posztjai több millió emberhez jutnak el, és bár elég bátran fogalmaz, szintén nem kapott még olyan fenyegetést, ami miatt a rendőrségre kellett volna mennie. András neve és arca is ismert lehet annak, aki jól figyelt, ellenben például Gézamalaccal, akinek arcát, nevét maximum azok ismerhetik, akik a „tóthgabis” idők óta követik.
Mindetten elméletileg elég széles réteget tudnak elérni, vagy talán szélesebbet, mint azt a tartalom alapján várnánk. Gézamalac lapunknak elmondta, előfordulhat, hogy a követők egy része nem is érti a szöveget, de mégis tetszik nekik egy-egy kép. A tartalomgyártó posztjait sokszor nem is a jelentés, hanem a képen szereplők miatt like-olják. Orbán Viktor, Deutsch Tamás vagy Szentkirályi Alexandra vonzza a like-okat, bár van úgy, hogy viszi is: Gézamalac beszélgetésünk idején éppen Facebook-tiltás alatt volt egy, a Fidesz volt főpolgármester-jelöltjét ábrázoló kép miatt.
Magyarországon is ki tudna törni egy mém
Azt mondja, célja alapvetően a szórakoztatás, nem tanítani vagy lázítani akar. A mémgyártás ezen túl egyfajta terápiaként is működik számára, és azt látja a követőin, hogy nekik is szükségük van erre. Hasonló szándékkal készíti képeit András is, egyfelől, hogy magát, másfelől, hogy a közösségét jó kedvre derítse:
Nem vagyok messiás, maximum felnyitom az emberek szemét
Bár nála is előbukkannak kormánypárti kommentelők, alapvetően a buborékon belül fogyasztják a tartalmait, ott, ahol már nem nagyon lehet befolyásolni a véleményt erre vagy arra. A legnépszerűbb magyar politikai mémek ezért szerinte inkább szelepként működnek, és kevésbé alkalmasak arra, hogy esetleg felkorbácsolják az indulatokat, arra meg végképp nem, hogy hatással legyenek a választói akaratra. Pedig nagy jelentősége lehet a mémeknek ebből a szempontból.
„A mémek jól terjednek a mostani kommunikációs térben, nagyon sok emberhez az információk, hírek a mémesedett tartalmakon keresztül jutnak el” – mondta lapunknak Bene Márton politológus. A TK Politikatudományi Intézet tudományos főmunkatársa szerint a mostani információs zajban sokan kevésbé aktívan vagy tudatosan tájékozódnak a politikáról, az ő esetükben a mémek fontos szerepet játszanak:
Gondoljunk csak Magyar Péter »igazítós« felvételére. Azon a héten bőven voltak más, akár fontosabb események is, mégis a Tisza párt elnökének mémmé váló vakarózása volt az, ami a legtöbb emberhez eljutott.
A politológus szerint általában gyorsan, sokszor felületesen dolgozzuk fel a híreket, vagy még úgy sem, viszont azok a tartalmak, amelyek könnyebben fogyaszthatóak és értelmezhetőek, több emberhez jutnak el, tehát ebből a szempontból is nagy szerepe van a mémeknek a politikai tartalmak világában. Szintén megkönnyíti a befogadást, hogy többnyire humoros formában tálalják az információt, egyszerű köntösben, szöveg és valamilyen vizuális tartalom formájában, így pedig gyorsabban befogadhatóak a választó számára, mint egy akár csak 4-5 mondatból álló hír. A vizualitást használják, képes (vagy mozgóképes) formában, így pedig sokkal erősebben megjelenik a politikai jelentés is, könnyebben tud „megülni” a választók agyában a politikai tartalom.
Eddig sem Gézamalacnál, sem Andrásnál nem volt olyan mém, amelyik akkora pályát futott be, mint Magyar Péter EP-s markolászása, pedig sok esetben mindkét tartalomgyártó 2-3 millió embert ér el a posztjaival, amiket olykor influenszerek is tovább osztanak. András és Gézamalac is sokszor felfedezte már a munkáit másoknál, például Pottyondy Edinánál vagy Dave-nél, ami segíthet azon, hogy beakadjon egy mém. A mémkészítők hatással is vannak az újonnan felbukkanó tartalomgyártókra, ilyen például Lipsiking, aki Gézamalac szerint érezhetően a hatására kezdett egyre jobb minőségű képeket készíteni.
A „boomer” Facebook még mindig működik
Bár az Egyesült Államokban főleg a TikTokon és az Instagramon értek el többeket a mémekkel, nálunk még mindig elsősorban a Facebookon zajlik a politizálás, ahol egyébként – a közhiedelemmel ellentétben – továbbra is el lehet érni a fiatalokat, akár az első szavazókat is.
„Szerintem a Facebook a legjobb platform erre, nem hiába használja a magyar kormány is. Sokan nem szeretik, de még mindig működik, meg lehet szólítani itt is a fiatalokat. Sokan követnek a Facebookon olyanok, akik az Instán vagy a Tiktokon is, bár tény, hogy utóbbi platformokon a fiatalabb korosztállyal lehet inkább találkozni” – mondta András.
„Még mindig inkább a Facebookon fogyasztják a legtöbben a politikai mémeket.
– véli Bene Márton.
„Az állóképes mémeknek sokkal inkább megvan a hagyománya a Facebookon, mint a TikTokon, így ezek ezért is jobban működnek ezen a platformon, ráadásul ezeket könnyebb és gyorsabb is elkészíteni, mint egy TikTok-videót. A Facebookon még mindig sok politikai tartalom az ismerőseinktől és követett oldalaktól származik, míg a TikTokon inkább az algoritmus személyre szabott ajánlott tartalmai dominálnak. A TikTokon a politika iránt nem érdeklődő felhasználók ezért csak a legnépszerűbb politikai tartalmakkal találkoznak, míg Facebookon a kevésbé érdeklődők is nagyobb eséllyel látnak időnként politikai posztokat ismerőseiken keresztül. A leginkább mémesedett politikai tartalmak azonban minden platformon nagyobb eséllyel érik el a politika iránt nem érdeklődő felhasználókat is. Itt megint Magyar Péter matatását lehet példának felhozni, ez az esemény azokhoz is eljuthatott a TikTokon, akik nem fogyasztanak politikát” – emlékeztetett a politológus.
Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
Magyar Péter felforgatta a magyar mémuniverzumot is
A strasbourgi események – részben a hathatós médiahátszélnek köszönhetően – sokkal több emberhez jutottak el, mint bármelyik mém, de Magyar Péter nem csak ebben a tekintetben tudja leuralni a hazai mémpiacot.
Gézamalac és András is arról számolt be lapunknak, hogy a legnépszerűbb partizános Magyar-interjú után, még ha csak időszakosan is, de alacsonyabbak lettek az eléréseik. Nyáron egyikük oldala sem pörgött annyira, részben azért, mert nem volt nagyon terük a berobbanó Magyar mellett, de azért is, mert a Meta havonta módosít az algoritmuson, és nem mindig úgy, hogy az az adott alkotónak kedvezzen. A tartalomkészítők elmondása szerint ezt a visszaesést nem tapasztalták akkor, amikor a megafonos influenszerek foglalták el szinte a teljes platformot.
Magyar Péter Facebook-uralma még mindig tart, de már Gézamalacéké is rendbe jött, igaz, egyetlen mém sem tudott akkora hatást kiváltani, minta Tisza párt elnökének sokat mutatott mozdulatai.
Nem hiszem, hogy politikai mémekkel bármilyen változást el lehet érni Magyarországon
– véli András, „Itt csak a hangulatodon tudsz változtatni: ha szar kedvvel kelsz, akkor röhögsz egy jót és jobban indul a napod. Ezek a mémek eleve nem arra készülnek, hogy bárki véleményét megváltoztassák” – tette hozzá.
Lehet, hogy a tartalomgyártók pesszimisták ebben a tekintetben, de az általunk megkérdezett kutató szerint fennállhatnak olyan körülmények, amelyek együttállása esetén kitörhet a mém a számára megadatott buborékból.
„Ha a mémeken keresztül visszatérően és gyakran találkozunk politikai tartalmakkal, és ezek a mémek hasonló üzenetekkel, jelentéssel és formában jelennek meg egy adott szereplőről, akkor ez hosszabb távon kialakíthat asszociációkat bizonyos politikai szereplőkkel kapcsolatban, és így már beszélhetünk hatásról” – véli a kutató.
Persze a „hatás” szóval nagyon óvatosan kell bánni a magyar politikai közegben: „akinek nagyon erős az elköteleződése az egyik politikai oldal irányába, azt már nem nagyon tudja befolyásolni egy mém, nem fogja megváltoztatni az álláspontját, de arra alkalmas, hogy bizonyos asszociációkat teremtsen, bizonyos szereplőket összekössön bizonyos értelmezésekkel”.
Akik nem annyira követik a politikát, azoknál könnyebben kialakíthat ilyen, akár később tudattalanul is aktiválható kapcsolódási pontokat, például az olyan új szereplőkkel kapcsolatban, mint Magyar Péter.
Direkt politikai tartalmakra nem számíthatunk a magyar mémgyártóktól
Egy mém tehát még egy ilyen kis internetes közösségben is beakadhat, ha kitartóan és minimális változtatás mellett, folyamatosan előveszik, a buborékon belül pedig fontos szerepe lehet a közösség összetartásában vagy építésében, és szelepként is működhet.
Ennek ellenére egyik általunk megkérdezett tartalomgyártót sem kérte még fel egy politikai oldal sem, hogy készítsen számukra mémet. András egyszer készített egy plakátot egy ellenzéki tüntetésre, Gézamalacot pedig némi meglepetésre a Megafontól keresték meg, hogy csináljon nekik mémet, de mindketten nemet mondanának, ha egy politikai közösség kérné fel őket.
Pedig lenne helye a pénznek: mindketten szabadidejükben, szórakozásból készítik a mémeket, bevételük nem nagyon van. András például szeptemberben mindössze 12 dollárt keresett az oldalából, miközben 2-3 millió emberhez jutottak el a képei. Még jobban be kellene robbannia az oldalaknak ahhoz, hogy a jelenlegi, „polgári” fizetésüket legalább ki tudják egészíteni, kérdés, hogy van-e még felfelé a Facebookon közzétett mémeknek.
„Úgy érzem, hogy már túljutottunk a mémes oldalak népszerűségének csúcsán. Volt egy időszak, amikor nagyon populárisak voltak ezek a tartalmak a Facebookon, de ma már ez nem annyira jellemző. Ennek vélhetően köze van az algoritmus változásaihoz, és talán ahhoz is, hogy a mémek kezdenek picit elfáradni, ezért sincsenek annyira a figyelem középpontjában. De még így is alkalmasak lehetnek bizonyos asszociációk kiváltására, de ehhez tényleg az kell, hogy rendszeresen és hosszú távon találkozzon velük a felhasználó” – mondta Bene Márton.
Addig is szórakoztatnak és kölcsönösen kiengedik a gőzt, és reménykednek, hogy mindez belefér majd a szabadidejükbe. Az esetleges kormányváltás viszont nem befolyásolja az alkotókedvet, legalábbis most még így gondolják a tartalomgyártók. Gézamalac és András sem fog leállni, ha már nem a Fidesz-KDNP lesz a mémek első számú célpontja, András szerint, ha a DK lenne a kormányon, akkor arról is születnének mémek.
„Nyilván jobb lenne, ha olyan mémeket készítenék, hogy 10 ezer bérlakást épít az állam – vagy felzárkóztunk az uniós bérekhez. De ez egyfelől nem valószínű, hogy megtörténik, másfelől nehéz is lenne ezt mémesíteni.” András azért azt is bevallotta, hogy tartalomkészítőként még áldásosnak is lehetne nevezni a mostani állapotokat, hisz bőven van alapanyaguk, mivel a kormánypártok rengeteg munícióval látják el őket.
The post Lehet-e politikai mémekkel bármilyen változást elérni Magyarországon? first appeared on 24.hu.
